Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak egészséges legyen! – A NIFTY teszt

Érdekességek2017. május 28.

Miután kiderül, hogy egy nő babát vár, szinte azonnal ezer kérdés és kétely merül fel benne. Ami talán a legfontosabb: a magzat vajon egészséges-e és nem kell-e genetikai rendellenességektől tartani? A modern genetikai technológiának köszönhetően immár érdemi kockázatok nélkül, a terhesség korai szakaszában megválaszolható ez a kérdés.

Sok leendő anya egyik legnagyobb félelme, hogy a születendő gyermek egészséges-e, nem várható-e valamilyen születési rendellenesség. E kérdés megválaszolására voltak már korábban is különféle módszerek, mint például

E módszerek egy része nem volt elég megbízható, egy része pedig kellemetlen illetve időnként, egyeseknél akár kockázatos is volt (gondoljunk arra, amikor a vizsgálat során az anya fertőtlenített hasfalán keresztül, érzéstelenítés és folyamatos ultrahangos megfigyelés mellett egy tűt vezetnek a magzatburkon belülre…).

Az új, genetikai alapú módszerek

Azonban 1997-ben a Chinese University of Hong Kong professzora, egy bizonyos Dennis Lo kimutatta, hogy bár kis mennyiségben ugyan, de szabad magzati DNS részek keringenek az anyai vérben. Ez a felfedezés aztán lehetővé tette az első olyan DNS-teszt kifejlesztését, ami az anyai vért vizsgálva ad információkat közvetlenül a magzati genomról. A technika folyamatos fejlődésének köszönhetően végül 2010-ben fejlesztették ki azt a genetikai (a génekben lévő molekulák sorrendjének meghatározásán alapuló) módszert, ami genetikai alapú gondok azon eseteiben is pontos volt, amikor a régebbi módszerek téves diagnózist adtak.


A terhesség alatt elvégezhető, nem invazív (beavatkozással – pl. hasfalon keresztül vezetett tű, amniocentézis – nem járó) genetikai teszt lehetővé teszi, hogy kockázatmentesen, és több mint 99%-os pontossággal megállapítsák, hogy a még meg nem született gyermek ki van-e téve genetikai eltérés kockázatának.

A teszttel a kromoszómák számának megváltozását tudják vizsgálni, ezeket az elváltozásokat nevezzük kromoszóma rendellenességeknek (pl. Down-szindróma, 21-es kromoszómából 2 helyett 3 van). Ezek a hibák növekedési, fejlődési vagy funkcionális rendellenességekhez vezetnek. Ezeknek a rendellenességeknek a kockázata az életkor előrehaladtával nő. A 21-es triszómiás magzatok többsége élve születik, de a gyermek értelmi fogyatékosságot, fejlődési lemaradást és jellegzetes testi elváltozásokat mutat. A 13-as, illetve 18-as triszómiás magzatok jelentős aránya méhen belül elhal, az élve születettek pedig súlyos rendellenességekkel jönnek világra, és legtöbbször már kevéssel a születés után meghalnak.

Ezen genetikai rendellenességek időben történő kimutatására alakították ki az ún. NIFTY (Non-Invasive Fetal TrisomY test – Nem Invazív Magzati Triszómiás Teszt) tesztet, melyből azóta több mint 1,2 milliót végeztek el világszerte. A teszttel a kromoszómák számának megváltozását is tudják vizsgálni, és mérni a leggyakoribb kromoszóma rendellenességek kockázatát, úgy mint, Down-, Edwards-, illetve a Patau-szindrómákat mivel például. Ez a ma Magyarországon elérhető egyedüli DNS-teszt, ami 18 rendellenesség szűrésére alkalmas.

A megoldás megbízhatóbb, egyszerűbb mint a régebbi módszerek és biztonságos is, ugyanis nem jár semmilyen kockázattal a magzatra nézve, hiszen csak egy kémcső anyai vérre van szükség a teszt elvégzéséhez. Ráadásul – ha tudni akarjuk – a rendellenességek mellett a teszt még a baba nemére is választ adhat már a terhesség korai szakaszában is.

A genetikai teszt megbízhatóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Hong Kong-i laboratórium minden elvégzett Nifty-teszt mellé alanyi jogon járó és ingyenes biztosítást is ad. A biztosítás pozitív teszt esetén a további prenatális diagnosztikai vizsgálatok költségeit fedezi, utólag hibásnak bizonyuló negatív teszteredmény esetén pedig magas összegű kártérítést fizet.

További információ: www.babagenetika.info


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.