Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csak óvatosan a szülés utáni fogyókúrával

Érdekességek2022. március 13.

Fotó: gettyimages.com

Felszedett fölösleges kilók, kimerültség, átmeneti depresszió, újfajta teendők garmadával… De szerencsére ott a bébi! A nagy öröm mellett nehézségekkel teli a kismamák élete a szülés után. És a legtöbbjüknek egy vágya van: ugyanúgy nézzenek ki, mint azelőtt. Ha mi is így vagyunk vele, azért vigyázzunk, hogy ne törekedjünk túl gyorsan a régi alakunk visszanyerésére.

Miért nem jó a túl korai fogyókúra?

Mindenekelőtt a szoptatás miatt, mert az anyatej minőségét közvetlenbefolyásolja a kismama táplálkozása. A gyermekágyból való visszatérés után a hormonális egyensúly még nem állt helyre, a fogyókúrázást célzó erőfeszítések ezért sem ajánlottak – figyelmeztetnek a szakemberek. Elégedjünk meg a kiegyensúlyozott, tápanyagdús, de kalóriaszegény táplálkozással, és a szülés utáni talpra állással.

Nyugodjunk meg: a szervezet fokozatosan regenerálódik, a hormonszintek később normalizálódnak, alakunk is változni fog. Ha pedig szoptatunk, a szervezet nagymértékben merít a tartalékaiból a tejképződés elősegítése érdekében. Így természetes úton biztosan lemegy rólunk 1-2 kg, amiből bátorítást kaphatunk a jövőbeli fogyási terveinket illetően.

A rendszertelen táplálkozás hizlal!

Szülés után jön az idegesség, szorongás főként amiatt, hogy vajon mindent jól csinálunk-e az új anyaszerepben – de a külsőnk is aggodalomra ad okot. Nem érünk rá rendesen enni, vashiányos állapot léphet fel, ami az állandó éjszakai felkelésekkel együtt tartós fáradtságot okoz. Ugyanakkor azt érezzük, hogy mindenképp le kell adni a súlyunkból – amivel azonban nem szabad sietnünk.

A mértékletes fogyás érdekében ajánlott fokozatosan csökkenteni a kalória-bevitelt, de előnyben kell részesíteni a jóllakottság érzetét keltő élelmiszereket. Tegyünk meg mindent azért, hogy ne érezzük éhesnek magunkat kis időre sem a nap folyamán. Bármennyire nehéz, próbáljunk rendszer szerint, kiegyensúlyozott étrendet követni. Ellenkező esetben az alkalmankénti, „csak úgy bekapunk valamit” jellegű táplálkozás hízáshoz vezet. Tudnunk kell, hogy a jól elosztott, proteinben gazdag étrend (a hús-hal-tojás hármasával) tápláló, és hosszabb időre elnyomja az éhségérzetet.

Fontos az alacsony GI

Tanácsolható még, hogy alacsony glikémiás indexű (GI) élelmiszerek fogyasztását részesítsük előnyben. A GI érték megmutatja, hogy az ételben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel a szervezetben. Minél magasabb egy élelmiszer glikémiás indexe, annál inkább növeli a vércukorszintet, és szervezetünk annál több inzulint termel, oly módon, hogy bejuttatja a cukrot a sejtekbe.

Márpedig amikor a cukor kiválasztódik a vérből, leesik a vércukorszint, és innen eredhet a kényszeres evés, a hirtelen támadt éhség következtében. Ráadásul az inzulin elősegíti a zsír raktározódását. Minél több inzulint választ ki tehát a szervezet, annál „biztosabb” a kilók felgyülemlése. Ezzel szemben az alacsony glikémiás indexű élelmiszerek nem emelik a vércukorszintet, és így megakadályozzák a fölösleges evés, nassolás utáni vágyat, továbbá a zsírok lerakódását.

Ebből a szempontból ajánlottak például az említett, proteinben gazdag vörös húsok, halfélék, a tojás; a gyümölcsök közül például az alma, cseresznye, grapefruit, a zöldségek közül a száraz hüvelyesek (lencse, szójabab, szárazbab, csicseri borsó), továbbá a teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruk, cereáliák.


Testmozgás, amint lehet

Hetente legalább háromszor járjunk speciális, szülés utáni tornára, melyben szerepeljenek a gátizmokat megerősítő gyakorlatok. Fontos az is, hogy naponta többször menjünk ki a szabadba sétálni a babával – mely mindkettőnknek jót tesz. Az (enyhébb) sporttevékenységet a gátizom-torna befejezése utáni időre vegyük tervbe. Mindenféle fizikai aktivitással több kalóriát égetünk el, így fogyunk, és izmainkat is rugalmasabbá tesszük. A mozgás egyúttal endorfin hormont szabadít fel, mely a boldogság érzését segíti elő, „felelős” a jó közérzetért. Erre pedig igazán szüksége van egy kismamának a szülés utáni nehéz időszakban.

Fotó: gettyimages.com

A kismama sajátos táplálkozási igényeinek kielégítése

A terhesség és szülés időszakában a szervezet hajlamos egyes tápanyagok fokozott mértékű raktározására. Ezért a későbbiekben ajánlott átalakítani az étrendet az orvos által javasolt szempontok és persze a fogyási vágy figyelembevételével, a fontos ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok előtérbe helyezésével. Néhányat kiemelünk közülük.

Ez az ásványi anyag alapvetően fontos az idegrendszer egyensúlyban tartására (ha ránk tör a „baby blues” a szülés utáni időszakban) és segít a fáradtság leküzdésében. Hiányának fő tünetei lehetnek: ingerlékenység, kimerültség, depresszív állapot… Bővelkedik benne például a kesudió, fekete tea, kakaópor, mandula, étkezési búzacsíra, barna rizs, fehérbab, tengeri hal.

A szüléskor és az utána bekövetkezett vérveszteség vashiányt okoz. Ami miatt szintén egyre fáradtabbnak érzi magát a kismama. Ezért ajánlott később is folytatni a terhesség alatt megkezdett vaspótlást, magas vastartalmú táplálékok fogyasztásával, úm. vörös húsok, időnként véres hurka, borjúmáj, tojás, száraz hüvelyesek, petrezselyem.

A terhesség alatt nagyobb a kalciumszükséglet, így a szülés után a szervezetnek nagyobb kalciumbevitelre van szüksége. A kalciumhiány álmatlanságot, éjszakai izomgörcsöket, depressziót, ingerlékenységet okoz. Bővelkednek kalciumban: a tejtermékek, egyes ásványvizek, a szardínia, szezámmag, mandula.

Ez az ásványi anyag javítja az immunrendszer működését, gyorsítja a szülés során keletkezett, esetleges sérülések hegesedését. Gazdag benne: a vörös hús, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a búzacsíra, kagyló, osztriga, olajos magvak (dió, mogyoró).

Az egyik legjobb antioxidáns. A fáradtság nyomán egyre csökkenő energia visszanyerésén kívül stimulálja a bőr kollagén termelését, mely hasznos a szülés után megereszkedett bőrszövetek regenerálódásában. Magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök pld. a fekete ribizli, citrom, narancs, kivi, földieper, cseresznye… A zöldségek közül kiemelendő a csemegepaprika, brokkoli, spenót, karfiol, petrezselyem, savanyú káposzta.

Ez a zsírsav elengedhetetlenül fontos szoptatáskor, hozzájárul a baba megfelelő fejlődéséhez. Segít jobban átvészelni az ebben az időszakban gyakori hangulatromlást („baby blues”), mert elősegíti a kiegyensúlyozott lelkiállapot megtartását. Különösen nagy mennyiségben tartalmazzák: a zsíros halak (szardínia, hering, lazac, makréla), colza olaj, dió, lenmag.

Fontos nyomelem, mely többek közt segíti a szervezet folyadékegyensúlyának fenntartását, minthogy harcot folytat a vízvisszatartás ellen. Így befolyásolja a megfelelő só- és vízháztartást, a vérnyomás szabályozottságát. Bővelkedik benne: burgonya, cékla, spárga, uborka, paradicsom, sütőtök; édeskömény, a gyümölcsök közül a banán, sárgabarack, sárgadinnye, valamint számos szárított gyümölcs (aszalt szilva, barack, füge, datolya).


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Tegyünk a vérszegénység ellen!

2026. augusztus 02.

Vérszegénység a nők 8,5 - 13,4 %-át, a várandósság végén lévő nők 13 - 22 %-át, míg a férfiak 1-2 %-át érinti. Ezzel az anémia a leggyakoribb kórtünetek, betegségek egyike. De mit tehetünk ellene, és kinek érdemes ellenőriztetnie, nem vérszegény-e? A válaszokban dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus-belgyógyász főorvosa segít. 


Mi áll leggyakrabban a vérszegénység mögött?


A vérszegénység két úton alakulhat ki: vagy elégtelen a vörösvértestek termelődése, vagy fokozott a pusztulásuk. Első módra példa a csökkent vas-, folsav, B12 vitamin bevitele, felszívódása, felhasználása, valamint a vörösvértesteket termelő csontvelő károsodása, pl leukémia által. Utóbbira - azaz a vörösvértestek fokozott pusztulásra - példa a menstruációs vérzés, a gyomor-bélrendszeri vérzés, egyes genetikai betegségek.

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.