Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csakra-táplálkozás: tápanyag a testnek és energiarendszerednek!

Érdekességek2023. április 08.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Előzzük meg a betegségeket, hogy ne kelljen rengeteg pénzt költeni kémiai alapanyagú gyógyszerekre. Menjünk a nyavalyák elé, ne hagyjuk, hogy szenvedést okozzanak testünknek! Hogyan?  

Tápláljuk magunkat természetes, friss, növényi alapanyagokból készült élelmiszerekkel. Legjobbak a friss, natúr ételek, melyek biztosítják szervezetünk számára a megfelelő energiát, rostokat, mikro- és makroelemeket, fehérjét, zsírt és szénhidrátot. Segítségül hoztam egy táblázatot, hogy legyen jártasságod az élelmiszerek jótékonyságáról. Mit miért kell vagy nem kell? fogyasztanod. Használd egészséggel!

A csakrákról általában
Testünkben hét fő energiaközpont található, melyek energiaszintje aránylag egyszerű módon mérhető is. A gerinchez és az idegrendszerhez különböző mirigyeken és idegdúcokon keresztül kapcsolódnak. A teljes csakra-rendszer rendkívül összetett. 3 legfőbb, 4 fő, és több, mint 300 kisebb csakra van az emberi testben. Amikor azok normálisan működnek, akkor nyitottak, az óramutató járásával megegyező irányba forognak. A csakra-rendszernek és a rendszer hálózatának részletes térképét évezredeken keresztül használták a keleti gyógyításban és miszticizmusban (pl. akupunktúra). A csakra-rendszert kivétel nélkül minden pszichikai tevékenység során felhasználjuk. Érzékszerveinkkel nem érzékelhető energiaközpontok. Állandóan működnek, akár tudatában vagyunk akár nem.


Csakra-táplálkozás

NÉV SZÍN GYÜMÖLCS GABONA
koronacs. lila szeder kukorica
homlokcs. indigókék kökény rozs
torokcs. világoskék szilva árpa
szívcs. zöld avokado, karalábé
sóska, petrezselyemszár
búza
köldökcs. napsárga körte, ananász,
citrom, grapefruit
zab
nemics./szakrális narancssárga sárga, őszibarack köles
gyökércsakra vörös ribizli, cseresznye rizs


Testünk építőkövei, a vitaminok
Életünk nélkülözhetetlen apró elemei. Ha sokat tudunk róluk, jól ismerjük az egészséges táplálkozást is. Makrotápanyagaink az energiát biztosító zsírok, fehérjék, szénhidrátok, mikrotápanyagaink pedig az energiát nem adó vitaminok, ásványi anyagok és nyomelemek.

Ha valaki kiegyensúlyozottan és változatosan étkezik - nem esik túlzásokba és nem tart semmilyen különleges diétát -, akkor nem kell félnie, hogy bármiféle vitamin hiánya alakul ki nála. Ha azonban diétázik - fogyókúrázik, cukorbeteg, vegetáriánus, stb. - akkor érdemes odafigyelni, hogy mennyi vitamin jut a szervezetünkbe. Ehhez persze tudni kell melyek a legfontosabb vitaminok és azokat, mely ételek tartalmazzák.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.