Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csakrák, testünk energiaközpontjai

Érdekességek2017. június 01.

A testben mérhetően hét energiaközpont található, sőt vannak olyan teóriák, melyek kilenc, illetve tizenkét fő energiaközpontról, úgynevezett csakráról tesznek említést. Nem tisztünk eldönteni, hogy téved-e valaki, ha az energiaközpontok kérdése kerül szóba. Az indiai tradíció szerinti hét energiaközponttal, vagyis a hét csakrával azonban érdemes megismerkednünk.

A csakrák és összefüggéseik 
A testünk hét energetikai központját már igen korai időkben érzékelték. Indiától az ókorig, a középkortól napjainkig vannak említések a csakrákról. Az ókorban például a Naprendszer hét fő bolygóját ismerték, és ezeknek feleltették meg a hét energiaközpontot. Egy olyan összefüggő rendszert figyeltek meg eleink, mely ugyanúgy összefüggő rendszert alkot, mint a Naprendszerünk, az Univerzum. Speciális területei összefüggést mutatnak a tudatállapotainkkal viselkedésünkkel, személyiségünkkel és életünkkel. Wilhelm Reich pszichológus már az ezernyolcszázas évek végén, az ezerkilencszázas évek elején felismerte, hogy az elnyomott érzések gócot alkotnak a test meghatározott területein, és megbetegítik azt. A félelem a nyakban, míg az együttérzés a szívben összpontosul. Megfigyelései egybeesnek az indiai csakrák tanaival. 

Hol vannak a csakrák? 
A hét csakra a törzs és a fej meghatározott pontjain található, a test tengelyvonalán. A különböző leírások nagyjából azonos helyre helyezik, és a csakrák, mint energiacsokrok méretében is többnyire egyező leírásokat találunk. (Egyes megfigyelők például almához, narancshoz viszonyítják a csakra központ méretét.) Annak valójában nem sok jelentősége van, hogy egy-egy csakra például hány centire helyezkedik el a köldöktől, mivel a testhez viszonyított adatok minden embernél mások. A kínaiak például egy hüvelykujjnyi mértékegységben gondolkodtak. 

 


Hogyan érzékeljük a csakrákat? 
A csakrák – bár a legtöbb szakirodalmi adat szerint egy almányi, vagy egy tenyérnyi területen érzékelhetők – személyenként eltérő méretűek lehetnek. A legjobb, ha saját magunkat kezdjük megfigyelni. A csakra - leírásoknak megfelelő helyek környékén saját tenyerünkkel érzékelhetjük azt a területet, ami érzékenyebb. Erre még a legszkeptikusabb emberek is képesek. Ezeken a területeken ugyanis kicsit erőteljesebb a test elektromossága, ami műszeresen is mérhető. 

Mi van a kezemmel és a lábammal? 
Gyakori, hogy aki most ismerkedik a csakrák fogalmával, meglepődik azon, hogy a karokon és a lábakon nincsenek csakrák. Valójában a karokon és a lábakon, a kezeken és a lábfejen is leképződnek a test csakrái. A köldök csakrát, ami az erő központja bárki érzékelheti saját tenyerének közepén, kb. háromujjnyira a csuklótól. Ugyanez a talpon, a sarkunk felső harmadában érzékelhető. Ezeken a pontokon keresztül nem csupán érzékelhetjük az energiát, hanem természetesen hatni is tudunk rá. 


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.