Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Családi élet művészete - program kicsiknek és nagyoknak

Érdekességek2023. augusztus 27.

A Családi élet művészete nevet kolléganőmmel találtuk ki, akivel 5 éve együtt tartjuk ezeket a programokat. Az alapja a családi életre és kapcsolati kultúrára nevelés program, mely minden korosztály számára fontos ismereteket tartalmaz.  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Az előzményéhez hozzátartozik, hogy évekkel ezelőtt (2012-ben) saját tematikával „polgári jegyes coachingot/oktatást” fejlesztettem ki, melyet budapesti és vidéki önkormányzatok ajánlásával évekig oktattam. Később egy egyetemi óra keretébe is kaptam lehetőséget az oktatására. Majd kicsit továbbfejlesztve és már a családi életre nevelés (CSÉN) felé fordulva egy pilot félévet is végigtanítottam. Több éves együttműködés révén 5 éven keresztül oktattuk a pedagógusokat, később a szülőket és a diákokat is. Összesen 22 pedagógus csoportot, 10 szülőcsoportot és 20 diákcsoportot oktattunk. Amivel ez a program több lett az az, hogy kiegészítettük stresszkezelési, konfliktuskezelési programmal és „szülőedukációt” fejlesztettünk mellé. Hiszen a közös nyelv elsajátításához szükséges, hogy mindenki ismerje az adott nyelvet.

Egy kis áttekintés a téma fontosságához: A XX. és XXI. századi Magyarországon végbemenő folyamatok, valamint a globális társadalmi, gazdasági, és politikai változások a családi életre is komoly befolyást gyakorolnak. A családi szerepek és a kapcsolati kultúra erőteljes átalakuláson mennek keresztül (Uhelndorff, Rupp & Euteneuer). A tanulás és a munkavállalás miatt a női nem képessé vált az önellátásra, azaz egzisztenciája nem függött többé a házastárstól, fokozatosan elterjedtek és egyre gyakoribbá váltak a házasság nélküli együttélési formák (Cseh-Szombathy, 1991.). Cseh-Szombathy László az ezekkel a változásokkal jelzett tradicionális családszerkezet átalakulását értékváltozásokkal magyarázza, ahol értékek és ellentétek vetekednek: racionalitás és irracionalitás, spontaneitás és nevelés, tekintély és teljes egyéni szabadság, szolidaritás és individualizmus, nyitottság és zártság, biztonság és újítás, presztízs és konvenciók elutasítása. Fontos tény, hogy a gyermekvállalás nagyban függ a párkapcsolat erősségétől. A modern idők változásai a párkapcsolatok stabilitását nem segítik elő.

A család elsődleges szerepe a szocializáció, mely már a születés utána azonnal elkezdődik, a gyermek legérzékenyebb fejlődési szakaszában hat. A család az egyén és a társadalom közötti közvetítő szerepet tölti be. Segíti a társadalmi és családi értékrend beépülését és a társadalomban való részvételt előkészíti.

Család szocializációs feladata: fizikai és érzelmi biztonság, beszéd tanítás, interakciós tér, modellnyújtás, norma és értékkövetés, identitás formálása

A mai családokban sajnos ezen feladatok sok esetben hiányosak, illetve nincs kitölt megtanulni. Nincsenek nagy családok, nagyszülők, akik a rohanó világban ezt a szocializációs szerepet be tudná tölteni.


A Családi élet művészete tulajdonképpen egy olyan hiánypótló program, melynek fókuszában a család mindennapi életének megszervezéséhez, a család közösségé fejlesztéséhez, a családi szerepek betöltéséhez és a gyermekek neveléséhez szükséges ismeretek és készségek átadása áll. Továbbá a családi életre felkészítés segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, és ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésével kapcsolatban. Mindezen célok elérése érdekében a programban központi helyet kap a fiatal személyiségének fejlesztése, szociális érettségének növelése.

Alapkoncepciója, hogy minden egyes korosztályt felkészítése, segítése a család életében betöltött hatékony, eredményes szerepvállalásra.

A program a család működésére, nehézségeire és társadalmi beágyazottságára vonatkozó széles körű és modern szemléletek és ismeretek elsajátítása a cél. A résztvevők ezzel megszereznek olyan készségeket és képességeket, amelyekkel támogatni tudják a társas kapcsolataik, és a kommunikációs készségeik fejlesztését.

A program célja: a résztvevők érzékenyebbé váljanak olyan attitűdökre, mint az elfogadás, a türelem, a kölcsönösség szem előtt tartása, a másság elfogadása, a tolerancia, az önkritikusság, az önkontroll és az önfejlesztés igénye, a kritika elviselése, a több szempontú érdekek képviselete, továbbá az értékstabilitás, a másikra figyelés, az értékek képviselete és nyitottság a pluralitásra. A készségfejlesztő gyakorlatok során még hatékonyabban fejlődhetnek.

A Családi élet művészete program alapja a családi életre nevelés. A foglalkozásai többnyire eltérnek a hagyományos tantervi óráktól. Új formát, oldottabb légkört és a tréner és a diák viszonyában egyenrangúságot feltételeznek, továbbá rugalmasságot igényelnek, melyben a felek megadják egymásnak a kellő tiszteletet, a szólás lehetőségét és a vélemény szabadságát. Az ismeretek átadása nagyon speciálisan történik. Az emberi méltóság, a tisztelet fontosságára neveléssel, a rávezetéssel, az elgondolkodtatással, a saját vélemény megfogalmazásával, a tudatosítással a fiatalok reményeink szerint az átgondolt kérdések és korrekt információk birtokában önálló, felelősen cselekvő, érett személyiséggé válnak, és belső meggyőződésből tudnak jó döntéseket hozni az életükkel kapcsolatban. Fontos tudatosítani bennük, hogy a döntés az ő kezükben van, az ő felelősségük.

A Családi élet művészete a családi életre nevelés főbb tematikai egységeit kiegészítve a következők: társas kapcsolatok, kommunikáció és konfliktuskezelés, asszertivitás, önismeret és érzelmi intelligencia, stresszkezelés, jellem és értékrend, a család működése, változások és veszteségek kezelése, nemiség, párkapcsolat, szexualitás, szülőség program.

A témák magukért beszélnek, hiszen minden egyes egysége önmagában is fontos kérdéseket, ismereteket rejt a fiatalok előtt, melyekre keresik a válaszokat. A program pontjai igyekszik a tabukat feloldani, a nehéz témákhoz szavakat adni, hogy a fiatalok könnyebb legyek a másik felfedezése. A pedagógusoknak és szülőknek segítsen eszközöket találni a gyerekek és fiatalok problémáinak megértéséhez és azok feloldásához.

Az eddigi lehetőségek megmutatják, milyen nagy igény van erre a programra. Bízom abba, hogy a jövőben még több felkérés, lehetőség adódik, hogy minél több fiatalhoz eljuthassunk.

Szeretnél többet megtudni a Családi élet művészetéről?
Kulcsár Krisztina WÉK facilitátor, coach, pszichodráma vezető, családszakértő, CSÉN oktató weblapja:
www.kulcsarkrisztina.hu
Telefon: +36 20 662 4569

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mennyire legyen önálló a gyermek?

2026. szeptember 20.

Gyakran esik szó az önállóságról mint a sikeres nevelés egyik fõ célkitûzésérõl. Nem mellékes kérdés ez ilyenkor az iskolaév kezdetén sem. Ugyanakkor számos szülõ tanácstalanul kérdezi önmagától, mit tegyen, hogy kisgyermekét végre önállóbnak lássa. Mindenesetre tudni kell: ha hatéves kor elõtt még elhagyatottnak is érzi magát a kicsi és fél a szülei nélkül, hét és tíz év között már általában feleszmél. Azaz rájön, hogy igen lassan, fokozatosan egyedül is boldogulnia kell az életkora szabta cselekvési szférában. Mindehhez azonban elengedhetetlenül fontos a helyes szülõi irányítás. 
Mielõtt arra gondolnánk, hogy az eddiginél több szabadságot biztosítunk kisgyermekünknek, tanácsos felmérnünk, mennyire képes az önálló cselekvésre. Számos alapvetõ, fõleg pszichikai tényezõt kell figyelembe vennünk ahhoz, hogy ez a folyamat nehézségek nélkül menjen végbe.

Az iskolaév kezdetén különösen idõszerû elgondolkodni azon, mekkora önállóságot biztosítsunk a kisiskolásnak. A legfontosabb kérdés: elengedhetjük-e egyedül az iskolába? Ahhoz, hogy megtudjuk, képes-e eljutni oda minden kockázat nélkül, célszerû óvatosan puhatolóznunk nála: van-e kedve, érez-e elég önbizalmat hozzá. Azt is megkérdezhetjük tõle, vannak- e olyan gyerekek az osztályában, akik már egyedül járnak iskolába; ha igen, beszélt- e már errõl velük, és annak alapján képesnek tartja-e õ is magát rá. Ha nem, magyarázza el, miért habozik: valójában félelmet érez, vagy csak egyszerûen jobban szeretné, ha a szülõ továbbra is elkísérné minden útjára (mert úgy véli, hogy az a szeretet jele). Az ilyen érzelmi szempontokon kívül természetesen gyakorlati képességeit is tanácsos felmérnünk. Például, ha legelõször kívánjuk elengedni az iskolába, figyeljük meg, általában fél-e az egyedül járkálástól ismeretlen utakon. Azt is fontos megtudnunk, egyáltalán tisztában van-e az alapvetõ közlekedési szabályokkal, tudja-e, milyen helyen és mely pillanatban szabad áthaladnia az úttesten. Ezzel összefügg és az önállósulási képesség további jeleire bukkanhatunk, ha rájövünk, tud-e egyedül vásárolni kisebb dolgokat a közeli élelmiszerboltban anélkül, hogy összezavarodna fizetéskor a pénztárnál, vagy tud-e segítség nélkül telefonálni. A mindennapi élet egyszerû cselekvései megfigyelésekor fel tudjuk tehát mérni, az élet mely területein képes elõször a saját lábára állni.

Metabolikus szindróma

2026. szeptember 19.

Magyarországon közel kétmillió elhízott és négymillió túlsúlyos ember él. A hastáji elhízás nemcsak esztétikai problémát jelent. Az elhízottak között igen jelentõs mértékben fordul elõ magas vérnyomás, jellemzõ a kóros vérzsírszint, a magas vércukorszint vagy a cukorbetegség. Ezt az anyagcsere tünetegyüttest, illetve ezek együttes elõfordulását nevezik metabolikus szindrómának. 
Elõfordulási gyakorisága a felnõtt lakosság körében kb. 21 százalék, gyakorisága az életkor elõrehaladtával tovább növekszik. "Halálos négyes"-ként is emlegetik, mert ezen rizikófaktorok megléte a szívinfarktusra már 4-8 szoros kockázatot jelent, de megnöveli az érelmeszesedés, a koszorúér-betegség, a trombózis, a stroke, valamint a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is. Magyarországon pedig a halálozási statisztikákat a szív- és érrendszeri betegségek vezetik. A metabolikus szindróma tényezõi nem véletlenül társulnak egymással, ugyanis egymásra is hajlamosítanak, éppen ezért bármelyik fennállása esetén a többit is keresni kell. A kockázati tényezõk többnyire helytelen táplálkozásra és a testmozgás hiányára vezethetõk vissza.

Ha gyengül a sugár

2026. szeptember 19.

A férfiak tabutémái közé tartozik a prosztata, még inkább annak vizsgálata, ellenõrzése. Ám a férfiasságát az ilyen jellegû "titkolózással" az erõsebbik nem nem tudja megvédeni, sõt... Épp a komolyabb, és nehezebben is gyógyítható problémák elkerülése miatt fontos, hogy a férfiak beszéljenek - ha másnak nem is, az orvosnak, de neki mielõbb - a tünnetekrõl, illetve hogy negyven éves kor felett rendszeresen vegyenek részt szûrõvizsgálaton.

A szûrés sok késõbbi betegséget képes megelõzni. Felismerhetõvé teszi a prosztata-megnagyobbodást már a kezdeti stádiumban, illetve segítségével lehetõség adódik az ennél sokkal veszélyesebb prosztatarák korai stádiumának kiszûrésére is.

A jóindulatú prosztatamegnagyobbodás (benignus prosztata-hiperplázia, BPH) kellemetlen panaszokat okozó betegség, mely a 60 évesnél idõsebb férfiak több mint felénél kialakul.

A betegséggel és az általa okozott panaszokkal azonban nem kell szükségszerûen együtt élni. A folyamat megállítható, sõt akár vissza is fordítható...