Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csalók az interneten

Érdekességek2025. augusztus 27.

7 módszer, amivel ellophatják az adatainkat

Fotó: liudmilachernetska © 123RF.comHa az adataink ellopásáról van szó, a legtöbbünknek valószínűleg a klasszikus adathalász üzenetek – például a NAV, a Netflix vagy a futárszolgálatok nevében érkező hamis levelek – vagy a magukat banki ügyintézőnek kiadó, telefonon próbálkozó csalók jutnak az eszünkbe. Bár valóban ezek a legnépszerűbb módszerek, a bűnözők számos más technikát is bevetnek, amit pusztán óvatossággal lehetetlen kivédeni. Az ESET kiberbiztonsági szakértői most összefoglalják, milyen más módszerekkel lophatják el a személyes adatainkat – és mit tehetünk azért, hogy ez ne történhessen meg.

Mi forog kockán?

Milyen információkat lophatnak el rólunk az interneten? Többek között:

Miért olyan fontosak az adataink a kiberbűnözőknek?

Ha ezeket az információkat megszerzik, valószínűleg értékesíteni fogják őket olyan bűnözőknek, akik aztán további csalásokra használják fel azokat. Ez lehet a nevünkben történő vásárlás, a bankszámlánk kiürítése, a fiókjaink feltörése, új fiókok létrehozása a nevünkben vagy célzott adathalász kísérlet további érzékeny adatok megszerzésére.


Az óvatosság elég biztonság?

Sajnos nem. A különböző telefonos átverésekről, adathalász e-mailekről már sokszor hallhattunk, ezért könnyebben felismerjük őket, de ezeken túl még sok egyéb módszer van a kiberbűnözők eszköztárában – amelyek egy részét pusztán óvatossággal nem is lehet kivédeni:

  1. Digitális kártyaleolvasás (digital skimming): a csalók rosszindulatú kódot helyeznek el egy népszerű, megbízhatónak tűnő webshop vagy weboldal felületén, amellyel észrevétlenül megszerzik a bankkártyaadatainkat, amikor a fizetésnél beírjuk azokat.
  2. Nyilvános wifi: a bűnözők pl. a szállodák, kávézók nem biztonságos, nyilvános hálózataira kapcsolódva is megszerezhetik az adatainkat. Egyes esetekben maguk a hackerek hoznak létre saját hotspotokat (nyilvános wifihálózatot), hogy adatokat gyűjtsenek és rosszindulatú weboldalakra irányítsák át az áldozatokat.
  3. Kártevő szoftverek: az adatlopó vírusok egyre nagyobb problémát jelentenek. Ha nem használunk biztonsági szoftvert az eszközeinken, ezek a vírusok akaratlanul is települhetnek pl. adathalász üzeneteken, fertőzött weboldalakon, feltört játékokon, Google-hirdetéseken vagy hivatalosnak tűnő alkalmazásokon – pl. hamis videokonferencia-szoftvereken – keresztül. jellemzően fájlokat, adatfolyamokat, kártyaadatokat, kriptoeszközöket, jelszavakat és billentyűleütéseket gyűjtenek.
  4. Rosszindulatú hirdetések (malvertising): a támadók a legjobb hirdetési felületet vásárolják meg a keresőmotoroktól, hogy minél többen rákattintsanak a rosszindulatú reklámjaikra. Gyakran népszerű, legitim szoftverek oldalait másolják le, azonban a letöltés után nem a valódi szoftvert, hanem egy kártevőt kapunk az eszközünkre.
  5. Rosszindulatú weboldalak: az adathalász webhelyek megtévesztően hasonlítanak az eredeti oldalakra – még a domainnevük is az eredetit utánozhatja. Egyes kártékony oldalak már a meglátogatásukkor telepítik a kártevőt – anélkül, hogy bármire rákattintanánk.
    Gyakran kerülnek előkelő helyre a keresőben.
  6. Rosszindulatú alkalmazások: a hivatalos alkalmazásoknak álcázott kártékony programok – pl. banki trójaiak vagy adatszivárogtatók – különösen olyankor veszélyesek, ha nem a védett hivatalos alkalmazásboltokból (pl. Google Play), hanem valamilyen külső weboldalról származnak.
  7. Eszköz elvesztése/lopása: ha az eszközünk eltűnik, és nem rendelkezik megfelelő védelemmel, a hackerek könnyedén megszerezhetik a rajta lévő személyes vagy pénzügyi adatokat. A modern biztonsági szoftverek épp ezért tartalmaznak lopásvédelem funkciót is, ami segít nyomon követni az elveszett eszközt, ill. zárolja a rajta lévő bizalmas adatokat.

Hogyan védjük meg az adatainkat?

Az ESET tanácsaival megelőzhetjük, hogy az adataink illetéktelen kezekbe kerüljenek:

Mi a teendő, ha adatlopás történt?


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.