Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai betegségei

Érdekességek2021. február 01.

A gyermekortopédia teljesen más betegségcsoportot taglal, mint általánosságba véve a felnőtt ortopédia. Éppen ezért arra kértük dr. Lajos Évát, a Budai Egészségközpont orvosigazgatóját és ortopéd szakorvosát, hogy meséljen a csecsemők és kisdedek jellemző ortopédiai problémáiról.

A fotó illusztráció: pixabay.comMelyek a csecsemők jellemző ortopédiai betegségei?

Két csoportra oszthatjuk a csecsemőkori ortopédiai betegségeket:

Melyek a kisdedek jellemző ortopédiai betegségei?

Kisdedeknek nevezzük az 1 és 6 év közötti gyerekeket. Ennek a korosztálynak a mozgásfejlődése során azt figyeljük, hogy a megfelelő mozgásminták a megfelelő időben alakulnak-e ki. Például a baba időben átfordul-e, felül-e, feláll-e és elindul-e. Ám tudnunk kell, hogy ezek az időintervallumok nagyon egyéniek. Gyakran jönnek a szülők aggódva, hogy még nem fordult át a kicsi, de a szomszéd hasonló korú gyereke már igen és biztosan nagy a baj. Szerencsére legtöbbször nincs ok az aggodalomra. Mi, ortopéd szakorvosok úgy tartjuk, hogy a kisdednek minden mozgásfejlődési fázison – kúszás, mászás, ülés, állás, járás – át kell mennie, de a fázisok sorrendje és időpontja esetenként eltérő lehet.


Megkésett mozgásfejlődésről általában akkor beszélünk, ha a gyerek:

A fenti esetekben meg kell kezdeni a kezelést. Magyarországon szerencsére nagyon jó a gyerekorvosi és védőnői hálózat. Ők a csecsemőgondozás során folyamatosan szemrevételezik a gyermekeket és ha elmaradást észlelnek, akkor időben továbbküldik őket ortopéd vagy fejlődésneurológus szakorvoshoz.

A cikk Dr. Lajos Éva közreműködésével készült.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan szabaduljunk meg a fejtetűtől?

2026. február 13.

A terjedés megakadályozása szinte lehetetlen egy közösségben, mert nem megoldható az elkülönítés. A fejtetvességre való gyanú alkalmával a hajat lazán szét kell bontani és elsősorban a fülek melletti és mögötti területet, a tarkótájat kell átvizsgálni. Lehetőleg a serkéket kell keresni, mert a tetű a fényt kerüli és menekül, a serkék a hajszálon tapadva láthatóak.  

Meg kell győződni a serkék életképességéről, aminek legegyszerűbb módja a „körömpróba”, amikor az életképes serke két köröm között összenyomva pattanó hangot ad. Ezt papírtörlővel való összenyomással is meg lehet próbálni, aki esetleg viszolyog tőle.

Hogyan kezeljük a fejtetvességet?

A haj kezelése a legfontosabb, de a fejtetű a használati tárgyak (fésű, hajkefe, sapka, fejkendő, hajgumi, sál stb.) közvetítésével is terjedhet, ezért ezek fertőtlenítését is el kell végezni.

Télen a bõr is több figyelmet érdemel!

2026. február 13.

A természet ritmusa, az évszakok váltakozása egész szervezetünkre hat, így a bõrben lezajló élettani folyamatokra is.

Télen a bõr - a hideg, a szél, a fényhiány, a fûtött szoba alacsony páratartalma stb. miatt - több figyelmet érdemel.

A táplálékok csökkent vitamintartalma, a tiszta, oxigéndús levegõ és a mozgás hiánya - mindez szintén hozzájárul ahhoz, hogy a bõr szárazabbá, fakóbbá és sérülékenyebbé váljon.

Afta – Mit érdemes tudni róla?

2026. február 12.

Az afta a szájnyálkahártya leggyakoribb megbetegedése. Aki a herpeszre hajlamos, annak nagy valószínűséggel az afta is gyakrabban fog megjelenni a szájüregben a tapasztalatok szerint. Sajnos többször kiújulhat, de megfigyelhető, hogy erre mi készteti.

A tapasztalatok szerint számos ok provokálhatja az afta kialakulását. A nagy ünnepi étkezések is ilyenek. Bizonyos ételek, főleg olajos magvak, csokoládé, citrusfélék, eper, paradicsom fogyasztása, de a pszichés stressz, a túl kemény fogkefe, a fogkő, vagy fogászati beavatkozás is lehet az ok. A gyógyszerek közül főleg az ízületi fájdalmakra alkalmazott nemszteroid gyulladásgátlók is szóba jöhetnek.

Mitől alakul ki az afta?

Kiváltó oka ismeretlen. Valószínűleg mikrocirkulációs zavarról van szó. Régebben vírusfertőzést, elsősorban herpeszvírust feltételeztek a betegség kiváltó okaként. Ma már ennél tágabb értelemben gondolják a kialakulást. A hámsejteken olyan vírusok lehetnek jelen, melyek bizonyos körülmények között a sejtfelszínre kerülve immunválaszt indítanak be és előjön az afta.

Ez azt is jelenti, hogy ha erős az immunrendszer, kisebb az esélye az afta megjelenésének.

Az elváltozások 1-3 héten belül elmúlnak, vart nem hagynak maguk után. Hasonló tüneteket mutat az aftás szájnyálkahártyagyulladás. Ezeket a betegségeket vírusfertőzés – Herpes simplex, illetve coxsackie-vírus – okozza, és az aftához hasonló, jellemzően apró, kóros szöveti elváltozások, a szájpadlásív és a mandulák körüli területek erőteljes kivörösödése jellemzi, ami kezelés nélkül nagyjából két hét alatt eltűnik. Főként a gyermekeket és a fiatalokat érinti. Mivel ezek a sérülések igen fájdalmasak, a gyógyulási folyamatot javasolt gyorsítani.