Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csekély a hatása a közösségi médiának a serdülők életére

Érdekességek2019. július 11.

A közösségi médiának csekély hatása van a serdülők életére – állapította meg egy kutatás, amelyet 12 ezer fiatal bevonásával folytattak Nagy-Britanniában.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya szerint a család, a barátok és az iskolai élet nagyobb hatással van a serdülők elégedettségére, mint a közösségi média. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy kutatásuk mélyebb és megalapozottabb, mint a témában korábban született korábbi vizsgálatok – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a közösségi médiát az átlagosnál többet használó kamaszok vajon kevésbé érzik-e jól magukat a bőrükben, kevésbé elégedettek-e életükkel, valamint arra, hogy az elégedetlen kamaszok több időt töltenek-e a közösségi médiával.

A korábbi kutatások, amelyek a képernyőidőt, technológiát és a gyerekek mentális egészségét vizsgálták, gyakran bizonyultak ellentmondásosnak.

Andrew Przybylski és Amy Orben, az Oxfordi Egyetem internetkutatói úgy vélik, a korábbi eredmények nem adhattak teljes képet, mert sokszor az adatok korlátozott körén alapultak.

Az új tanulmány viszont arra a következtetésre jutott, hogy az élettel való elégedettség és a közösségi média használata közötti kapcsolat szinte elenyésző, kevesebb mint 1 százalékban befolyásolják a kamaszok jóllétét.

Przybylski, a kutatóintézet igazgatója leszögezte: “egy ember élettel való elégedettségének 99,75 százalékban semmi köze a közösségi médiához”.


A 2009 és 2017 között végzett kutatás 10 és 15 év közötti serdülőket kérdezett meg arról, mennyi időt töltenek a közösségi médiával egy átlagos iskolai napon. Azt is értékelte, hogy a válaszadók mennyire voltak elégedettek életükkel különböző szempontokból.

A kutatásból kiderült, hogy ugyan a lányok többi időt töltenek a közösségi médiával, de ennek a hatása is elenyésző volt, nem nagyobb, mint a fiúknál. A hatások kevesebb mint fele volt statisztikailag szignifikáns. “A szülőknek nem kell aggódnia a közösségi médiával töltött idő miatt” – hangsúlyozta Przybylski. Hozzátette: az aggodalmat semmi sem támasztja alá, “már máshogy kell kezelnünk a képernyőidőt”.

A kutatók szerint most az a fontos, hogy kiszűrjék azokat a fiatalokat, akikre a közösségi média bizonyos hatásai kockázatot jelentenek, és megtalálják azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak rájuk.

Brit gyermekegészségügyi szakemberek továbbra is azt tanácsolják, hogy a gyerekek egy órával lefekvés előtt már ne időzzenek a képernyő előtt, mivel mentális egészségük érdekében szükségük van az egészséges éjszakai alvásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Pályázat a legaktívabb nyugdíjas önkéntesek részére

2026. január 22.

A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy a mozgalmas, örömteli és közösségben megélt időskor nem kivétel, hanem követendő példa. Az aktív időskor nem feltétlenül a fizikai teljesítményről szól, sokkal inkább a nyitottságról, a tudatosságról és a kapcsolódásról.

A K&H örök aktív pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a hosszan tartó, aktív élet értékére. Az időskor is lehet élményekben gazdag, tevékeny életszakasz, amelyet mindenki a saját módján élhet meg. Legyen szó rendszeres mozgásról, alkotásról, tanulásról, közösségépítésről vagy önkéntes szerepvállalásról. A K&H örök aktív pályázatra január 31-én éjfélig online lehet jelölni azokat a nyugdíjas státuszú önkénteseket, akik közösségépítő munkájukkal nap mint nap bizonyítják, hogy nemcsak maguk élnek mozgalmas, örömteli és közösségben megélt napokat, hanem önként szerveznek más időskorúak számára is hasonló céllal tevékenységeket.  

Fogtisztítás, hogyan?

2026. január 22.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a napi kétszeri, megfelelő technikával végzett, alapos fogmosás megfelelő védelmet ad.

A helyes szájhigiénia fenntartása és a fogak épségének megőrzése érdekében fogorvoshoz ne csak akkor menjünk, amikor panaszunk van, hanem legalább évente, a kor előrehaladtával pedig félévente. A szakember az ellenőrzés során felismeri a szájhigiéniával kapcsolatos problémákat, elvégzi a megfelelő kezelést, és tanácsokat ad a további károsodások megelőzése érdekében.

A szomorú tények

Nagyon sokszor találkozik a fogorvos vagy szájhigiénikus olyan pácienssel, aki elmondása szerint naponta négyszer-ötször mos fogat, de a szájhigiéniája mégis rossz, tele van fogkővel és az ínye is gyulladt.

Ennek az az oka, hogy Magyarországon az emberek jelentős része nincs tisztában a fogmosás szerepével és helyes technikájával sem. Nincs tudatában annak, hogy a legnehezebben megközelíthető fogközöket és az ínyszél környékét is alaposan meg kell tisztítani. Ezért fontos feladatunknak tartom, hogy mindenkit megtanítsunk a helyes fogmosás gyakorlatára és a fogköztisztító eszközök használatára (fogselyem, fogköztisztító kefe) is.

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.