Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csekély a hatása a közösségi médiának a serdülők életére

Érdekességek2019. július 11.

A közösségi médiának csekély hatása van a serdülők életére – állapította meg egy kutatás, amelyet 12 ezer fiatal bevonásával folytattak Nagy-Britanniában.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya szerint a család, a barátok és az iskolai élet nagyobb hatással van a serdülők elégedettségére, mint a közösségi média. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy kutatásuk mélyebb és megalapozottabb, mint a témában korábban született korábbi vizsgálatok – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a közösségi médiát az átlagosnál többet használó kamaszok vajon kevésbé érzik-e jól magukat a bőrükben, kevésbé elégedettek-e életükkel, valamint arra, hogy az elégedetlen kamaszok több időt töltenek-e a közösségi médiával.

A korábbi kutatások, amelyek a képernyőidőt, technológiát és a gyerekek mentális egészségét vizsgálták, gyakran bizonyultak ellentmondásosnak.

Andrew Przybylski és Amy Orben, az Oxfordi Egyetem internetkutatói úgy vélik, a korábbi eredmények nem adhattak teljes képet, mert sokszor az adatok korlátozott körén alapultak.

Az új tanulmány viszont arra a következtetésre jutott, hogy az élettel való elégedettség és a közösségi média használata közötti kapcsolat szinte elenyésző, kevesebb mint 1 százalékban befolyásolják a kamaszok jóllétét.

Przybylski, a kutatóintézet igazgatója leszögezte: “egy ember élettel való elégedettségének 99,75 százalékban semmi köze a közösségi médiához”.


A 2009 és 2017 között végzett kutatás 10 és 15 év közötti serdülőket kérdezett meg arról, mennyi időt töltenek a közösségi médiával egy átlagos iskolai napon. Azt is értékelte, hogy a válaszadók mennyire voltak elégedettek életükkel különböző szempontokból.

A kutatásból kiderült, hogy ugyan a lányok többi időt töltenek a közösségi médiával, de ennek a hatása is elenyésző volt, nem nagyobb, mint a fiúknál. A hatások kevesebb mint fele volt statisztikailag szignifikáns. “A szülőknek nem kell aggódnia a közösségi médiával töltött idő miatt” – hangsúlyozta Przybylski. Hozzátette: az aggodalmat semmi sem támasztja alá, “már máshogy kell kezelnünk a képernyőidőt”.

A kutatók szerint most az a fontos, hogy kiszűrjék azokat a fiatalokat, akikre a közösségi média bizonyos hatásai kockázatot jelentenek, és megtalálják azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak rájuk.

Brit gyermekegészségügyi szakemberek továbbra is azt tanácsolják, hogy a gyerekek egy órával lefekvés előtt már ne időzzenek a képernyő előtt, mivel mentális egészségük érdekében szükségük van az egészséges éjszakai alvásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.