Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csekély a hatása a közösségi médiának a serdülők életére

Érdekességek2019. július 11.

A közösségi médiának csekély hatása van a serdülők életére – állapította meg egy kutatás, amelyet 12 ezer fiatal bevonásával folytattak Nagy-Britanniában.

Fotó: 123rf.comAz Oxfordi Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya szerint a család, a barátok és az iskolai élet nagyobb hatással van a serdülők elégedettségére, mint a közösségi média. A tanulmány szerzői kiemelték, hogy kutatásuk mélyebb és megalapozottabb, mint a témában korábban született korábbi vizsgálatok – számolt be róla kedden a BBC News.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban arra keresték a választ, hogy a közösségi médiát az átlagosnál többet használó kamaszok vajon kevésbé érzik-e jól magukat a bőrükben, kevésbé elégedettek-e életükkel, valamint arra, hogy az elégedetlen kamaszok több időt töltenek-e a közösségi médiával.

A korábbi kutatások, amelyek a képernyőidőt, technológiát és a gyerekek mentális egészségét vizsgálták, gyakran bizonyultak ellentmondásosnak.

Andrew Przybylski és Amy Orben, az Oxfordi Egyetem internetkutatói úgy vélik, a korábbi eredmények nem adhattak teljes képet, mert sokszor az adatok korlátozott körén alapultak.

Az új tanulmány viszont arra a következtetésre jutott, hogy az élettel való elégedettség és a közösségi média használata közötti kapcsolat szinte elenyésző, kevesebb mint 1 százalékban befolyásolják a kamaszok jóllétét.

Przybylski, a kutatóintézet igazgatója leszögezte: “egy ember élettel való elégedettségének 99,75 százalékban semmi köze a közösségi médiához”.


A 2009 és 2017 között végzett kutatás 10 és 15 év közötti serdülőket kérdezett meg arról, mennyi időt töltenek a közösségi médiával egy átlagos iskolai napon. Azt is értékelte, hogy a válaszadók mennyire voltak elégedettek életükkel különböző szempontokból.

A kutatásból kiderült, hogy ugyan a lányok többi időt töltenek a közösségi médiával, de ennek a hatása is elenyésző volt, nem nagyobb, mint a fiúknál. A hatások kevesebb mint fele volt statisztikailag szignifikáns. “A szülőknek nem kell aggódnia a közösségi médiával töltött idő miatt” – hangsúlyozta Przybylski. Hozzátette: az aggodalmat semmi sem támasztja alá, “már máshogy kell kezelnünk a képernyőidőt”.

A kutatók szerint most az a fontos, hogy kiszűrjék azokat a fiatalokat, akikre a közösségi média bizonyos hatásai kockázatot jelentenek, és megtalálják azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak rájuk.

Brit gyermekegészségügyi szakemberek továbbra is azt tanácsolják, hogy a gyerekek egy órával lefekvés előtt már ne időzzenek a képernyő előtt, mivel mentális egészségük érdekében szükségük van az egészséges éjszakai alvásra.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Ki tanít kit?

2026. augusztus 08.

Kokas Katalin hegedűművésszel, négy gyermek édesanyjával tabutémákat feszegetünk.



A veszteségekről a nők nem beszélnek. Négygyermekes családként a színpadon látnak bennünket, nagyobb gyermekeinket is. Ez egy ideális kép. De vannak olyan dolgok, amiket tabuként kezel a társadalom. Pedig akkor, amikor abban az élethelyzetben vagyunk, az nagy szenvedés, ha az ember úgy gondolja, hogy nincsenek sorstársai. Én kifejezetten azért beszélek erről, mert fontosnak tartom, hogy másnak segítsek, aki hasonló élethelyzetben van.

18 éves korunk óta férjemmel, Kelemen Barnabással tudtuk, hogy nagy családot, sok gyermeket szeretnénk. A legnagyobb boldogság az, amikor az ember gyermeket vár. Én ugyanakkor hét alkalommal is megéltem a veszteséget, hogy a magzat meggondolta magát.

Első gyermekünk, Hanna születése nem úgy zajlott le, ahogy szerettük volna, pedig csak egy picit érkezett korábban. Előtte való nap fejeztem be a diplomadolgozatomat, és másnap megszületett, amikor már éppen nem számított koraszülöttnek. Otthonszülést szerettünk volna, de Kaposváron folyt el a magzatvíz, ezért az ottani kórházba vittek.
Én kifejezetten nem kértem fájdalomcsillapítót, mert érezni akartam, hogy mi történik. Oxitocint sem szerettem volna, de azt kötelezően adtak, izomba.
A szülést követően Hanna nem lélegzett fel, és ezért azonnal elvitték tőlem Pécsre. Saját felelősségre azonnal robogtam utána apukámmal autóval, és a koraszülött intézetben leszidtak, hogy mit keresek ott, a kisbabámnak nem rám, hanem rájuk van szüksége.
Ez óriási trauma volt!

Probiotikummal az endometriózis ellen?

2026. augusztus 08.



Az endometriózis egy gyakori betegség, amely minden tizedik, fogamzóképes korú nőt érinti. Kialakulásának magyarázata, diagnosztikájának és kezelésének stratégiája napjainkban is nagy kihívást jelent. A mikrobiom a kirakó (egyik) hiányzó eleme lehet ahhoz, hogy az endometriózist megértsük.

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák és egyéb egysejtűek) genetikai állományának összességét jelenti. Az emberi mikrobiom túlnyomó része a bélrendszerben helyezkedik el, ahol kulcsszerepe van a tápanyagok felszívódásában, a fertőzésekkel szembeni védelemben és az immunrendszer megfelelő működésében. Érthető tehát, hogy az egyensúly felborulása számos negatív következménnyel járhat az egészségügyi állapotunkra nézve.

Az endometriózis egy krónikus, ösztrogénfüggő nőgyógyászati betegség, amely fájdalmas menstruációval, széklet-, vizeletürítés, valamint szexuális élet kapcsán jelentkező, krónikus, visszatérő kismedencei fájdalommal, haspuffadással, emésztési panaszokkal, fáradékonysággal, továbbá meddőséggel járhat.

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.