Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csendben szenvedő anyukák – Ízületi fájdalmak kisgyermek mellett

Érdekességek2022. március 09.

Anyukaként folyton arra gondolunk: csak gyermekünk egészséges legyen. Ez természetes aggodalom, hisz mindannyian a legjobbat szeretnénk nekik. De vajon gondolunk-e saját magunkra, miközben mindent megteszünk a gyermek kiegyensúlyozott fejlődéséért, boldogságáért?

Fotó: gettyimages.comA kiságyból való kiemelés, a pelenkázás, a négykézláb lovacskázás mind megterhelőek ízületeink számára. Gyakran küzdünk fájdalmakkal, de édesanyaként csak a legritkább esetben panaszkodunk emiatt. Hogyan végezzük helyesen ezeket a mindennapi mozdulatokat, hogy ne fájjon a derekunk, térdünk, csuklónk, ne kopjanak porcaink? Az Ízületőr (www.izuletor.hu) szakértői ehhez adnak tippeket.

Folytonos hajolgatás a gyerekért a kiságyba, fürdetéskor a kádba? Szaladgálás, felhőtlen játék a kertben, négykézláb lovacskázás? Kisgyermekes anyukaként bizonyára igaznak érezzük az állítást, hogy a mindennapi élet is sport! Nem árt tudnunk azonban, hogy ezek az ártatlannak tűnő mozdulatok komoly terhelést jelentenek ízületeink számára, és hosszú távon porckopáshoz vezethetnek.

Már a várandósság alatt figyeljünk oda

A babavárás hónapjaiban folyamatosan változik testünk, testtartásunk. A méh növekedése nyomást fejt ki a medence érrendszerére, a medencealapi izmokra és szalagokra. A hormonok lazítják az ízületi szalagokat, így a szülés közeledtével egyre rugalmasabb lesz a csontok közötti összeköttetés. A terhesség alatt a testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelése nő jelentős mértékben. Emellett a várandós nők nagy részénél csökken a lábboltozat magassága, a láb hossza pedig 2-10 milliméterrel nő.

Mindezek következtében a babavárás alatt sokan küzdenek különböző ízületi problémákkal. Az egyik leggyakoribb mozgásszervi tünet a derékfájdalom, hátfájással pedig szinte minden kismama küzd.

Kisgyerek mellett: kopik a porc

Édesanyaként egy gyermek születését követően komoly fizikai igénybevétellel járó feladatokat is el kell látnunk: a babát napjában több százszor is felemeljük, görnyedünk pelenkázás, fürdetés és szoptatás közben, emelgetjük a nehéz babakocsit vagy hordozót, ki-be emeljük a gyermeket az autóba.

Ezek a mindennapi feladatok különösen megterhelőek az anyuka ízületei számára, emiatt sokszor már fiatalon kialakulhat a porckopás. A porckopás pedig nem egyszerűen a porc elöregedésének következménye, hanem az ízületi porc mennyiségének és minőségének károsodása. Jó tudni, hogy a porckopás egy idő után vissza ugyan nem fordítható, de lassítható, késleltethető folyamat.


Az édesanyák nem panaszkodnak

Sok nő tölti mindennapjait otthon a háztartásban, gyereket nevelve. A Magyar Gyógytornász- Fizioterapeuták Társaságának 2014-es kutatása rámutatott, hogy az olyan hétköznapi aktivitásokat, mint a házimunka vagy a kisgyermekek cipelése, emelgetése a férfiak jóval nagyobb arányban érzik megterhelőnek, mint a nők.

Ez az adat azonban inkább azt mutatja, hogy a nők ezzel kapcsolatban sokkal kevesebbet panaszkodnak, holott lenne rá okuk. Akik heti 1,5 óránál többet foglalkoznak gyerekek emelgetésével és hordozásával, azok egyharmada szenved térdfájdalomtól, és majdnem ugyanennyien (26%) számolnak be derék, illetve gerinctáji problémákról.

Az édesanyák ezeket a fájdalmakat sokáig képesek elviselni, csendben szenvednek akár évekig. Leggyakrabban a gyerek két éves korára a panaszok már nyugtalanítóvá válhatnak, és komolyan befolyásolhatják az érintett nők életvitelét. Fontos, hogy amennyiben ilyen jellegű fájdalmaink vannak, még időben keressünk fel egy szakembert!

Gyakori az ínhüvelygyulladás

Sokan nem tudják, hogy a derék- és a hátfájás nem az egyetlen gyakori probléma. Az ínhüvelygyulladás nemcsak azokat érinti, akik napi szinten monoton munkát végeznek kezeikkel (például pénztárosok, gépírók, zenészek, és azok, akiknek a varrás vagy kötés a hobbijuk), a kisgyermekes édesanyák is jelentős veszélynek vannak kitéve.

Ennek oka elsősorban az, hogy helytelenül emeljük fel a gyerekeket. Sok édesanya ugyanis rendszeresen úgy veszi kézbe kisbabáját, hogy saját kezét a pici hóna alá helyezi, ezzel jelentősen megterhelve a hüvelykujjat és az ínakat. Minél nehezebb a gyermek, és minél mélyebbről emeljük meg, annál nagyobb veszélynek tesszük ki magunkat, jelentősen megnövelve az ínhüvelygyulladást esélyét. Ügyeljünk arra, hogy ne az ínakra helyezzük a terhelést. Ne a hónalja alá nyúljunk, ujjainkat L-alakban tartva, hanem a gyereket az oldalánál, bordáinál fogva emeljük fel, ujjainkkal félkört formázva.

Tippek az Ízületőr szakértőitől

Hordozás:

Emelés:

Hogyan vigyük gyermekünket?

Fogadjuk meg az Ízületőr szakértőinek tanácsait, ügyeljünk ízületeink épségére, egészségünk megőrzése érdekében pedig a szoptatási időszak után használjuk kúraszerűen a patikákban kapható porcépítő készítményeket.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.