Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkenti az elbutulás esélyét az egészséges életmód

Érdekességek2025. január 03.

Fotó: gettyimages.comA családi kórtörténet ellenére is csökkenti a demencia, vagyis az elbutulás esélyét az egészséges életmód egy új tanulmány szerint.

Az Amerikai Szív Szövetség (AHA) konferenciáján az új tanulmány előzetes eredményeit mutatják be. A családi előzmények a demencia komoly kockázatát jelentik. Egy első fokú rokon – szülő, testvér – betegsége majdnem 75 százalékkal emeli a demencia esélyét azokhoz képest, akiknél nincs családi előtörténete a betegségnek.

A demencia más gyakori kockázati tényezői között szerepel az életkor, a nem, az iskolázottság, a magas vérnyomás és koleszterinszint, a 2-es típusú cukorbetegség, valamint a depresszió. „Ha egy családban előfordul a demencia, abban genetikai és genetikán kívüli tényezők is szerepet játszanak. Ez azt jelenti, hogy talán lehetséges mérsékelni a kockázatot a nem genetikai tényezőket célozva” – mondta Angelique Brellenthin, az Iowai Állami Egyetem professzora.

Kollégáival együtt 302 239 nő és férfi adatait elemezte, akik 50-73 évesek voltak, és 2006-2010 között egészségügyi vizsgálatokon estek át az Egyesült Királyság Biobank (UK Biobank Study) projektje keretében, mely mintegy 500 ezer résztvevővel folyt.

A kutatás kezdetén egyikük sem volt demens. Kérdőívet töltöttek ki családi előzményeikről és életmódjukról. Hat egészséges szokást vizsgáltak, egy-egy pontot kapott, aki egészségesen étkezett, vagyis több zöldséget és gyümölcsöt evett, mint feldolgozott húst és finomított gabonát, mozgott eleget, azaz heti legalább 150 perc közepes-élénk aktivitást végzett, napi 6-9 órát aludt, a mérsékelten fogyasztott alkoholt, nem volt elhízott, tehát testtömeg-indexe 30 alatt volt.

A nyolc éven át tartó követés alatt 1698 embernél (0,6 százalék) alakult ki demencia. Akiknél a családban előfordult már a betegség, azok mintegy 70 százalékkal nagyobb eséllyel váltak demenssé.

Az egészséges életmód mind a hat irányelvét követők majdnem fele akkora kockázattal néztek szembe, mint azok, akik kettő vagy ennél is kevesebbet követtek. Háromféle egészséges szokás a demecia kockázatának 30 százalékos csökkenésével mutatott összefüggést azokhoz képest, akik kettő vagy kevesebb szokást követtek még akkor is, ha a kutatók kiszűrték a családi előzményeket, valamint a gyakori kockázati tényezőket, köztük a kort, a nemet, az iskolázottságot, a magas vérnyomást és koleszterinszintet, a cukorbetegséget, valamint a depressziót.

Akiknek a családjában előfordult a demencia, és legalább három egészséges szokást követtek, azoknál 25-35 százalékos kockázatcsökkenést tapasztaltak a szintén családi előtörténettel rendelkező, de csak kettő vagy kevesebb egészséges elvet követőkhöz képest.

A tanulmány korlátai között szerepel, hogy ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg az egészséges szokások és a demencia megelőzése között, csak összefüggést fedeztek fel. A genetikai tényezőkről csak a kérdőívek alapján volt tudomásuk.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

20 éve szolgálnak a leggyorsabb életmentők

2025. június 06.

Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány továbbra is kiemelten támogatja a mentőmotorosokat

Idén húszéves a magyar Mentőmotoros Szolgálat, amely május és október között minden évben biztosítja a leggyorsabb földi életmentést. Az Országos Mentőszolgálat Alapítvány az elmúlt években kiemelt támogatást nyújtott a motoros mentők számára – új mentőmotorokat, életmentő eszközöket, valamint speciális felszereléseket biztosítva, hogy a „kétkerekű őrangyalok” még hatékonyabban segíthessék a bajbajutottakat.

A mentőmotorosok a hazai sürgősségi ellátás egyik nélkülözhetetlen egységét képezik. Gyorsaságuk – különösen városi forgalomban vagy autópályákon – sokszor életmentő lehet, hiszen gyakran ők érnek elsőként a baleset helyszínére, stabilizálják a sérülteket, és felkészítik őket a mentőautós szállításra. Motorjaikkal olyan helyekre is eljutnak, ahol a mentőautók nehezen tudnak közlekedni – legyen szó mélygarázsról, álló kocsisorról, erdei útról vagy egy zsúfolt pályaudvarról.

A mentőmotoros lét nemcsak izgalmas, hanem óriási felelősség is. Az ellátás egyedül zajlik, gyors döntésekkel és precíz mozdulatokkal. „A 7500 bajtársunk közül alig több mint 80-an dolgozunk ilyen formában, teljesen egyedül.” – mondja Nagy Norbert mentőtechnikus, aki 2017 óta szolgál mentőmotorosként is. „Az érzés, amikor segíteni tudsz egy betegen, olyan sikerélményt ad, amitől aztán napokig, hetekig más világban jársz. Tavaly például 800 alkalommal riasztottak bennünket belgyógyászati, traumatológiai esetekhez, allergiás reakciókhoz, és hat sikeres újraélesztést hajtottunk végre.”

Az idei évben a mentőmotoros csapat 14 fővel bővült. A különlegesen képzett szakemberek mentés- és vezetéstechnikai tréningek során fejlesztik tudásukat, hogy minden körülmények között biztonságosan tudjanak segítséget nyújtani. A gyors kiérkezés azonban önmagában nem elég, a hatékony segítséghez elengedhetetlen a korszerű felszerelés is. A Mentőalapítvány által biztosított defibrillátorok, teljesen felszerelt új mentőmotorok, valamint speciális mentéstechnikai eszközök – például mini motoros szívó – jelentős mértékben növelik a beavatkozások hatékonyságát.

A Mentőalapítvány online kampánnyal hívja fel a figyelmet a biztonságos közlekedés fontosságára, hogy minél több baleset megelőzhető legyen. Nagy Norbert szerint kulcsfontosságú a tudatosság és a fegyelem, főleg nyáron, amikor megnő a motoros forgalom. „A sisak nem divatkiegészítő, hanem életet menthet. Nem számít, milyen rövid az út, a baleset bárhol megtörténhet.” – nyomatékosítja a mentőtechnikus. A jól látható, élénk színű védőruházat ugyancsak jelentősen csökkenti a baleset kockázatát. A motorosnak mindig figyelnie kell: tükör, váll, irányjelző – minden mozdulat előtt. A gyors helyzetfelismerés és reakcióképesség létfontosságú.

A napsugárzás csak a napsütéskor árthat?

2025. június 06.



Sokakat megtéveszt, ha felhős az idő, mert akkor nem süt a nap, ezért nem is számítanak arra, hogy a bőr leéghet. Sajnos, ez nem így van. A felhők az ultraviola sugárzás nagy részét áteresztik. Az áteresztett sugarakat a világos felületek (fehér homok, hó) jól visszaverik, és a visszavert sugarak is a testet érik.

A vízparton – a direkt napsugárzást nem számítva – a testet a vízről, a homokról visszaverődő UV-sugarak is érik. A sugárzásra jellemző, hogy még a vízfelszín alatt is érvényesül a hatása. Az árnyékban viszont csak az UV-sugárzás fele éri a testet.

Mivel az UV-sugarak jó részét a légkör ózonrétege kiszűri (ezért is veszélyes az „ózonlyuk” növekedése) kézenfekvő, hogy a magas hegyeken a sugárzás mértéke nagyobb. Ezért a hegymászókat és a síelőket is éppen úgy fenyegeti a leégés veszélye, mint a tengerparti napozókat. (Erről „A téli sportok veszélyei” című részben olvashat a kiadványban.)

A közönséges égéssel ellentétben a bőrbe hatoló UV-sugarak a sejtek örökítőanyagát, a DNS-készletet károsítják. Bőrünk nem felejt, az ismételt sugárártalmak összeadódnak és az esetleges késői károsodások évtizedek múlva jelentkeznek pl. bőrrák formájában.

Napégés – A bőre sosem felejti el

2025. június 05.

A családi nyaralás nem képzelhető el napozás, úszás és pihenés nélkül. Mégis, mi az, ami a nyaralást gyakran tönkreteszi? Többek között a leégés a napon.

Miért ég le a bőr?

A napsugárzás hőhatását a nem látható elektromágneses sugárzás infravörös tartományba eső hullámai okozzák. A sugárzás egy másik összetevője a látható fény, de a nap ezen kívül a szem számára érzékelhetetlen, ultraibolya (UV) fényt is kibocsát. Az ultraibolya sugárzásnak több tartománya van, a rövidebb hullámhosszú UV-B túlzott expozíciója felel a bőrsejtek leégéséért, a hosszabb hullámhosszú UV-A felelős a bőr pigmenttartalmának (barnulás) fokozódásáért, de a rákos folyamatok elindításáért is. A köznyelvben csak „leégés”-nek nevezett ártalmat a bőr fájdalmas kivörösödése, majd hámlása mellett általános tünetek is kísérhetik: hányás, láz, fejfájás. Régebben szokás volt tejfellel bekenni az égett bőrt. Ma ez nem ajánlott, mert a sérült bőr nyitott kapu a fertőzéseknek, és a tejfel, valamint más szerves anyagok ideális táptalajai a baktériumoknak. A helyes kezelés a szervezet folyadékpótlása, bőrnyugtató készítmények (lidocain- vagy panthenoltartalmú spray, cickafarktartalmú kenőcs) alkalmazása az égett felületre és a bőr hűtése, a további napozás elkerülése és könnyű ruha viselése.