Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csökkentsük a rossz- és növeljük a jó koleszterin szintet

Érdekességek2018. december 22.

Sokan tisztában vannak azzal, hogy vérünkben megkülönböztethetünk „rossz” és „jó” koleszterineket. Dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpontkardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta és Szarka Dorottya dietetikus arról beszélt, hogyan javíthatjuk ezek arányát.

Nem kell ellenségként tekinteni a koleszterinre

A koleszterin maga nem egy eleve üldözendő anyag, sőt egy bizonyos mennyiségig kifejezetten szükséges, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, részt vesz a hormontermelésben és a D-vitamin szintézisében is. De akkor mégis miért beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről? Ha a vérzsírokat ultracentrifugálással szétválasztjuk, két frakciót kapunk: az alacsony sűrűségűt (LDL), és a magas sűrűségűt (HDL). Az úgynevezett káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek különösen szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az az artériák falában rakódik le. Ezek a plakkok pedig csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt. Mindezek miatt az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér el is záródhat, ami szövetelhaláshoz vezet.

Így csökkenthetjük a „rossz”, vagyis az LDL koleszterin szintjét

A májunk elég koleszterint termel, hogy kielégítse a szervezetünk szükségleteit, így amit külsőleg, az élelmiszerrel és itallal viszünk be, többnyire már fölösleges. Tehát elsősorban a táplálkozásunk és életmódunk reformja az, ami csökkentheti a magas koleszterinszintet. Szarka Dorottya, a Budai Kardioközpont dietetikusa az elsődleges szabályra hívja fel a figyelmet: szem előtt kell tartani, hogy a telített és transz-zsírok ne haladják meg a napi bevitt kalóriamennyiség 5-8 százalékát.


Ennek érdekében az alábbi javaslatokat érdemes megfogadni:
– fogyasszunk kevesebb vörös húst, zsíros tejet, tejterméket,
– a baromfihúsról távolítsuk el a bőrt,
– csökkentsük az előrecsomagolt-, félkész-, kész- és gyorsételek fogyasztását,
– redukáljuk bizonyos trópusi zsiradékok mennyiségét, mint például a pálma- és a kókuszolaj,
– csökkentsük a cukorfogyasztásunkat; együnk kevesebb bolti kekszet, süteményt, nápolyit, rágcsálnivalót, pékárut és üdítőitalt,
– mérsékeljük a bolti sós, olajos rágcsálnivalókat is az étrendben, úgymint a chipszek, sós snackek, sós péksütemények, ízesített kekszek
– limitáljuk az alkohol mennyiségét, és ha iszunk, akkor is napi 1-2 dl jó minőségű vörösbort válasszunk,
– kérjük dietetikus segítségét egy étkezési terv kidolgozásában. Ez egyrészt valóban optimális, egyénre szabott étkezést tesz lehetővé, másrészt egy végiggondolt terv csökkenti a „kilengések” esélyét.

A koleszterinszint csökkentése szempontjából is lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, tartsuk fenn vagy állítsuk vissza a normál testsúlyt, és rendszeresen mozogjunk. Amennyiben pedig a magas koleszterinszint mellé más problémák is sorakoznak, mint például cukorbetegség vagy magas vérnyomás, feltétlenül szükséges az orvosi kezelés is.

Így növelhetjük a „jó”, vagyis a HDL koleszterin szintjét

A dietetikus tanácsai a következők:

Szükséges lehet az orvosi segítség is


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, hogy csökkentsük az energiafogyasztásunkat a kritikus napokon?

2026. augusztus 10.

Szakértői tanácsok a tudatos klímahasználathoz 



Bár a nyári hőhullámok idején egyre nagyobb szerepet kapnak a légkondicionáló berendezések az otthonok komfortjának biztosításában, a jelenlegi magyarországi energiahelyzetben egyáltalán nem mindegy, hogy mikor és hogyan használjuk ezeket a készülékeket. A kormányzat és a hatóságok is felelős fogyasztásra és lakossági összefogásra figyelmeztetnek. Aki teheti, a nagy áramfogyasztással járó tevékenységeket időzítse az esti csúcsidőszakon kívülre. Emellett a tudatos klímahasználat is hozzájárulhat az országos energiaellátó rendszer kiegyensúlyozott, biztonságos működéséhez.

A jelenlegi helyzet mindannyiunktól tudatosságot és partnerséget követel. 

„Arra biztatunk és kérünk minden felhasználót, hogy a hatósági és kormányzati elvárásokkal összhangban, lehetőség szerint a nappali órákban üzemeltesse a légkondicionáló berendezéseit, és törekedjen a racionális, optimális hőmérséklet-beállításokra” – nyilatkozta Antal Mihály, a Gree műszaki vezetője.

Az esti órák jelentik a legnagyobb kihívást

A hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően a kora esti órákban 18:00 és 22:00 között éri el a csúcspontját. Ekkor a háztartások többsége egyszerre kapcsolja be az elektromos berendezéseit, világítását, mos, főz és sok esetben a légkondicionálók is ilyenkor kezdenek el intenzíven, maximális teljesítménnyel működni. Sok százezer klíma egyidejű esti indítása pedig túlterhelheti a hálózatot.

Nyitottak a magyarok a mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazására

2026. augusztus 10.



A STADA Health Report 2026 szerint az európai egészségügyet ma három egymással párhuzamos folyamat alakítja: az egészségügyi rendszerek továbbra is jelentős nyomás alatt állnak, az emberek egyre aktívabb szerepet vállalnak a saját egészségük alakításában, miközben a mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi egészségmegőrzés részévé. Magyarországon mindezt az is árnyalja, hogy a lakosság jóval kritikusabban ítéli meg az egészségügyi rendszert az európai átlagnál. A technológia ugyanakkor már itt sem a jövő ígérete, hanem egyre inkább a mindennapok része.


A STADA Health Report 2026* 20 európai országban végzett független, reprezentatív kutatása szerint a mesterséges intelligencia (AI) már az európaiak mindennapi egészségmegőrzésének a része. Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, 55 százalékuk pedig már jelenleg is használja az egészségével kapcsolatban. Magyarországon még magasabb ez a nyitottság.
Ugyanakkor a bizalomnak továbbra is emberi arca van: az európaiak 77 százaléka háziorvosára vagy más egészségügyi szakemberre támaszkodik egészségügyi döntései során, és közel tízből nyolcan továbbra is személyesen szeretnének találkozni az egészségügyi szakemberekkel. Magyarországon is a háziorvosok és más egészségügyi szakemberek jelentik a legfontosabb támpontot az egészséggel kapcsolatos döntésekben.
Peter Goldschmidt, a STADA vezérigazgatója: „Az önálló, tudatos döntéseket hozó betegek szerepéről szóló párbeszéd egyre intenzívebbé válik, és ezt a folyamatot a mesterséges intelligencia minden korábbinál gyorsabb ütemben mozdítja elő. Az emberek ma már nem egyszerűen betegek, akik a sorukra várnak, hanem aktív résztvevői saját egészségük alakításának: személyes döntéseiket digitális eszközökkel és szakértői tanácsokkal egészítik ki. Az egészségügyi ágazat minden szereplőjének alkalmazkodnia kell ehhez a változáshoz, és reagálnia kell rá.”

Hőguta: Hogyan ismerjük fel?

2026. augusztus 09.

A hőgutáról lesz szó, mely hirtelen bekövetkező, percek alatt eszméletvesztéssel járó rosszullét.

Az ún. bevezető, figyelmeztető időszak, a koncentrálóképesség csökkenésével, kábultsággal, fejfájással, szédüléssel, hányingerrel, hányással jelzi a veszélyt. Figyelmeztető tünet a törzsön a verejtékezés kifejezett csökkenése. A test gyors túlfűtöttségére utal a forró, kipirult és száraz bőr. 41 °C-ot meghaladó láz esetén az agykárosodás és egyéb szervek (máj, vese, szív) működészavara végzetes lehet.

A leglényegesebb elsősegélynyújtói feladat a testhőmérséklet lehető leggyorsabb csökkentése. Hűvös helyre vinni a beteget, eltávolítani róla minden ruhát. Testét becsavarni hideg vizes lepedőbe, melyet 2–3 percenként cserélni kell, vagy közvetlenül a testfelszínre locsolni hideg vizet. Amikor a lázmérő higanyszála 38 °C alá csökkent, a nedves lepedőt szárazra kell cserélni.