Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csontvelő biopszia – gyakori kérdések

Érdekességek2021. február 02.

Fotó: gettyimages.com

A csontvelő rengeteg információt árul el a vérképzőszervek betegségeiről, éppen ezért bizonyos panaszok esetén megkerülhetetlen a vizsgálata. A csontvelő biopsziával kapcsolatban feltett gyakori kérdéseket dr. Kárpáti Ágnes onkohematológus, a Trombózis- és Hematológiai Központ orvosa.

Daganatos beteg vagyok?

A csontvelő biopszia kapcsán a legtöbben arra gondolunk, hogy daganatos betegség kivizsgálása miatt van rá szükség. Igaz, hogy a leukémia és a limfóma gyakori oka a beavatkozás elvégzésének, ám emellett sor kerülhet rá vérlemezke hiány, B12 vitaminhiány gyanúja és különböző fertőzések, gyulladások kivizsgálása kapcsán is. 

Melyik csontból vesznek mintát?

A csontvelő biopszia elvégzése nem mindegyik csontvelőből lehetséges. Az olyan csöves csontok testében, mint amilyen például a combcsont, sárga csontvelő található, ez nagyrészt zsírsejtekből áll. A beavatkozás csak olyan csontok estében végezhető, melyekben vörös csontvelőt találunk. A mintavétel ezért leggyakrabban a szegycsontból vagy a medencecsontból történik.

Aspiráció vagy biopszia?

Egyéntől függően a beavatkozás során kétféle mintavétel történhet. Az aspiráció során a csontvelő szivacsos állagú anyagából fecskendő segítségével szívják ki a sejteket. Ezek a sejtek több funkciót is ellátnak: belőlük lesznek a vörös- és fehérvérsejtek, illetve a véralvadásért felelős vérlemezkék. A biopszia ehhez nagyon hasonlóan zajlik, annyi különbséggel, hogy nemcsak sejteket, hanem egy apró csonthengert is vételeznek a beavatkozás során, további vizsgálatok céljából. Az, hogy kinél melyik típusú mintavételre kerül sor, függ a panaszoktól, a feltételezett betegségtől is.


Fotó: gettyimages.com

Mennyire fájdalmas a csontvelő biopszia?

A vizsgálat helyi érzéstelenítés mellett történik. A beavatkozás gyorsan lezajlik, a legkellemetlenebb része, amikor a tű eléri a szivacsos csontvelőt és a mintavétel megtörténik. Ez rövid ideig tartó fájdalommal és feszítő érzéssel járhat.

Hogyan készüljek a vizsgálatra?

A vizsgálat előtt nincs étkezésre vagy egyéb tevékenységre vonatkozó korlátozás. A kezelőorvost azonban a szedett véralvadásgátló készítményről tájékoztatni kell, mert a vizsgálat miatt ezt átmenetileg fel kell függeszteni. 

Mire figyeljek a beavatkozást követően?

A csontvelő biopszia járóbeteg rendelésen elvégezhető, a beavatkozást követően a beteg otthonába távozhat. A mintavétel helyét 24 óráig nem érheti víz, erre ügyelni kell. 


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.