Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Csúnyán köhög a gyermek: mi a teendő?

Érdekességek2025. január 17.

„Csúnyán köhög” – panaszolják aggódva a szülők, amikor náthás és napok óta köhögő gyermekeikkel felkeresik az orvost. Dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vírusfertőzésekkel együtt járó köhögés 3-4 hétig is fennállhat.

Fotó: gettyimages.comA hirtelen hűvösebbé váló szeptemberi hónapban a vírusok is könnyebben terjednek, és a szülők is egymásnak adják a kilincset az orvosi rendelőkben. Szinte nincs olyan iskolai vagy óvodai közösség, ahol ne lennének köhögős-orrfolyós gyermekek. Mivel a gyermekek évi 10-12 alkalommal is elkaphatják egyikét, másikát vagy elkaphatják a felsőlégúti fertőzések valamelyikét ezért – kis túlzással – vannak olyan kicsinyek, akik kisebb-nagyobb megszakítással szeptembertől akár márciusig betegek. 

Elhúzódó köhögés

Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a köhögés egy reflexes folyamat, ami bár sokszor valóban igen intenzív és ijesztő lehet az avatatlan fül számára, mégis jelentős szerepet tölt be a szervezet védelmében, hiszen az alsó- és felső légutak tisztulását segíti elő. Sokszor felmerülő probléma, hogy a szülő azzal fordul az orvoshoz, hogy a gyermek „csúnyán köhög”. Mivel nem egzakt orvosi kifejezésről van szó, ezért érdemes az alábbi kérdéseket átgondolni a kivizsgálás előtt:

A gyermekkorban jelentkező akut betegségek legfőképp fertőzéses eredetűek. Természetesen most, hogy a kisgyermekek egyik légúti betegségből a másikba esnek, nem is kell rögvest immunrendszert érintő vagy krónikus betegségtől tartani, és fontos, hogy a szülők azzal is tisztában legyenek, hogy a köhögés-orrfolyás akár 3-4 hétig is „ragaszkodni fog” a kicsinyekhez – magyarázza a gyermekpulmonológus.

Mitől lesz csúnya a köhögés?

–Amikor a gyermek megbetegszik és tartósan köhög, elsősorban azt figyeljük meg, hogy a köhögés mellett milyen az általános állapota: elesett vagy jókedvű; tud-e megfelelően enni-inni, zavarja-e a köhögés alvását, hétköznapi tevékenységeit? Enyhülnek-e a panaszok az orrszívást, orrfújást vagy az orrmosást követően? Az általános állapot megfigyelése mellett azonban arra is figyelni kell, hogy okoz-e bármiféle légzési nehezítettséget a köhögés. A nehezített légzésről árulkodik a légzési segédizmok használata (az orrszárnyi légzés, a szegycsont felett behúzódó izom, a bordaközi izmok behúzódása és a fokozódó hasi légzés) – ha ezeket a jeleket tapasztaljuk, indokolt a mihamarabb orvoshoz fordulni – figyelmeztet a szakember.


Az asztmatikus hörghurut (obstruktív bronhitisz) az egyik olyan kórkép, ami az alsó légutak, hörgők görcsével és gyulladásával jár, és nehezített kilégzés, sípolás, illetve kapkodó levegővétel kísérheti. A másik gyakori kórkép a gyermekek körében a krupp, ami a jellegzetes ugató köhögésről és a belégzésben jelentkező érdes, húzó hangról ismerhető fel. Mindenképpen szót kell ejteni azonban a szamárköhögésről is, hiszen 2024 májusától hétről hétre nő a pertussisos esetek száma hazánkban. A betegség elsősorban a még oltatlan, vagy részlegesen oltott, megfelelő immunitással még nem rendelkező csecsemőkre jelent súlyos kockázatot.

Jellegzetes tünete a fokozott nyákképződéssel, hányással és légzési nehézséggel járó, elhúzódó görcsös köhögés, melynek végén húzó belégzés hallható, csecsemők-újszülöttek esetében pedig légzésleállás is bekövetkezhet. Ezek az alarmírozó tünetek is szükségessé teszik az azonnali orvosi ellátást.

Újszülött és csecsemő nem kaphat nyákoldót!

Sokszor tapasztaljuk, hogy a „csúnya köhögés” aggodalommal, bizonytalansággal tölti el a szülőket, akik vény nélkül kapható készítményekkel igyekeznek úrrá lenni a tüneten. A nyákoldók és köptető készítmények arra szolgálnak, hogy a keletkezett váladékot „elfolyósítva” az könnyebben felköhöghető legyen, így segítve a légutak tisztulását. A hatévesnél fiatalabb gyermekeknek azonban csak igen óvatosan adhatók ezek a készítmények, csecsemőknek pedig inkább nem javasolt, ugyanis nem képesek biztonsággal felköhögni a nagy mennyiségű váladékot, ami a léghólyagocskák felszínén elterülve a gázcsere felületet is csökkentheti. Ez súlyos és potenciálisan életveszélyes következményekkel, nehezített légzéssel, oxigénhiánnyal járhat. Nyákoldó-köptető készítményt tehát csak orvosi utasításra kaphat a kisgyermek – hangsúlyozza Mezei főorvosnő.

A nyák oldására és a nyálkahártya nedvesítésére elősorban tengervizes sóoldatos orrcsepp és orrszívás alkalmazása, valamint sóoldatot/Salvus vizet tartalmazó inhalátorral történő belélegeztetés javasolt. Asztmás betegnél az erős váladékoldás fokozhatja a meglévő hörgőgörcsöt, és súlyosbíthat az állapotán, a váladéktól eltömeszelt hörgők miatt. Ilyenkor előbb a hörgőgörcsöt kell megoldani, csak akkor áll készen a hörgők fala a váladék elfolyósításra. A betegség gyógyulását a bőséges (meleg) folyadékbevitel és a méz használata is felgyorsítja. Ez utóbbit azonban csak egy éves kor felett kaphatnak a gyermekek, a botulizmus fertőzés veszélye miatt – teszi hozzá a szakértő. Előfordulhat, hogy a köhögés száraz, erőltetett és kínzó (nem ritkán hányáshoz is vezet), ráadásul éjjel is jelentkezik, ami miatt a gyermek és a család sem tud aludni.ű

Ilyen esetben jöhetnek szóba a köhögéscsillapítók, ám orvosi utasítás nélkül ezeknek sem ajánlott a használata! Nem célszerű azonban a köhögéscsillapítót a váladékoldással kombináltan adni, mert egymás ellen „dolgozhatnak”.

Az előbbiekben elmondott, mellékhatásokat nem okozó, tüneti kezelés segíthet a panaszok enyhítésében. A gyermektüdőgyógyász szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az asztmás gyermek ne kapjon köhögéscsillapítót akut betegség kezdetén, sípoló nehézlégzés idején. A görcsös köhögést meglepően jól csillapítja a hörgőtágítóspray. A vírusfertőzések következtében kialakuló száraz köhögés általában 1-2 hét alatt javul, és hurutos köhögésbe fordul.

https://www.tudokozpont.hu/tudogyogyasz-munkatarsaink/gyermek-tudogyogyasz-allergologus-es-klinikai-immunologus/dr-mezei-gyorgyi–Ha a gyermeknél jó általános állapot mellett 3 hétnél tovább tartó vagy gyakran ismétlődő köhögés áll fenn, érdemes pulmonológiai szakrendelésen tisztázni annak okát. A huzamosabb ideig tartó köhögés allergiára, krónikus légúti betegségre (asztma), vagy fül-orr-gégészeti betegségre (idült orrmandula-gyulladás, arcüreggyulladás) hívhatja fel a figyelmet, amelyek további kezelést igénylő állapotok – tanácsolja dr. Mezei Györgyi, a Tüdőközpont gyermektüdőgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakorvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.