Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukor a bőrápoló termékekben: milyen előnyökkel jár?

Érdekességek2022. június 19.

A túlzott cukorfogyasztás egészségünkre, testsúlyunkra gyakorolt negatív hatásairól a legtöbben valószínűleg sokat tudunk. De arról bizonyára kevesebbet hallottunk, hogy a cukor összetevőnek számos erénye van, ha bőrápoló termékekben használjuk. Íme a magyarázat egyes cukortartalmú kozmetikumok bőrünkre gyakorolt pozitív hatásaira.

Fotó: pixabay.comTáplálkozásunkkal több-kevesebb cukrot juttatunk a szervezetünkbe. Az étkezési cukor vagy szacharóz a gyümölcsökben és a zöldségekben található szénhidrát. A süteményekhez és más hasonló készítményekhez használt cukor a legtöbbször cukorrépából vagy cukornádból származik. 

A kozmetikában alkalmazott cukor-összetevők is növényi eredetűek, és az INCI listában (INCI International Nomenclature of Cosmetic Ingredients – kozmetikai összetevők nemzetközi elnevezési rendszere) azonosíthatók, mivel nevükben -óz (pl. szacharóz, glükóz vagy –ol (pl. szorbitol, xilitol) végződést találunk. A bőrápoló termékekben ezek a cukrok azért használatosak, hogy hidratálják és simává tegyék a bőrt,  eltávolítsák az elhalt hámsejteket…

Cukorfajták a bőrápolásban

A nemzetközi lista szerinti elnevezések alapján tehát olyan különböző cukrokat alkalmaznak a kozmetikában, mint pl. a (gyakran faforgácsból származó) xilitol. Ez szuper nedvesítő erényekkel rendelkező természetes cukor, amely vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságú. Ennélfogva növeli a különféle nappali krémek hidratáló erejét is. A ribóz pedig, amely többek között kukoricából származik, energiacukor. Ugyanis energiát visz a sejtekbe, serkenti az anyagcserét, és lassítja a bőröregedést. Ezen monoszacharidokkal szemben a bőrápolásban használt poliszacharidok (összetett cukrok) főként zabból származnak. Az ilyen tartalmú kozmetikai készítmények természetes hidratáló hatásúak, megszabadítanak az epidermisz legkülső rétegét képező, elhalt hámsejtektől, feszesebbé teszik a bőrt.

A hámlasztó tulajdonságokkal rendelkező cukor összetevő

A cukor gyakran megtalálható a testradírokban, mert dörzsölő szemcséi gyengéden hámlasztják a bőrt. Ezek a cukrok különböző (finom vagy durva) szemcseméreteik köevtjeztében kisebb-nagyobb intenzitású hámlasztást tesznek lehetővé.

Más növényi részecskékkel szemben (mint pl. az apróra vágott/zúzott sárgabarack vagy olívamag, melyekből otthon is készíthető bőrradír) a cukor előnye, hogy vízben oldódik, Így a hámlasztó készítmény leöblítéskor teljesen feloldódva nem hagy maradékot a zuhanytálban vagy a fürdőkádban. Emiatt a cukor környezetbarát összetevőnek tartandó. Megtalálható a kész bőrradírokban, de a bőrápoló házi receptek is egyszerűen elkészíthetők növényi olajjal (pl. kókuszolajjal) és 2-3 evőkanál cukorral.

Cukor az epiláláshoz szükséges masszában

A cukor, az egykori recept mintájára, az ún „keleti viasz” elkészítésének alapanyaga is. Az ősi, Közel-Keletől származó epilációs módszerhez a cukrot felmelegítve, vízzel, mézzel és citrommal keverve, karamellszerű masszát kapunk. Ez a keverék gyengéden szőrtelenít, finoman távolítja el a nem kívánatos szőrszálakat, anélkül, hogy agresszív hatást gyakorolna a bőrre. Természetes megoldás a vegyszerek és elektromos eszközök nélküli epiláláshoz.


Fotó: 123rf.com

Bőrradír-recept a kézbőr ápolására

Olívaolaj és méz, cukorral kombinálva, gyengéden radírozza a bőrt. Eltávolítja az elhalt sejteket, korlátozza a barna foltok megjelenését a kézen, és optimalizálja a hidratálását.

Összetevők: 1 leveseskanál olívaolaj, 1 leveseskanál barna cukor, 1 kávéskanál sűrű méz

Elkészítés: az összes hozzávalót egy tálba tesszük, majd villával összekeverjük mindaddig, amíg egy homogén állagú masszát nem kapunk.

Alkalmazás: nedvesítsük be a kezünket, és végezzünk finom körkörös mozdulatokat a masszával a tenyér és a kézfej bőrén, valamint az ujjak mentén. Ne feledkezzünk meg a kutikuláról (hátsó körömredőről) sem. Ezután öblítsük le a kezünket sima vízzel, szárítsuk meg, majd vigyünk fel rá hidratáló krémet.

Figyelmeztetés: Ez a fajta, házi készítésű kézbőr-radír egyszeri használatra szolgál, nem tartható el. A bőrradírozást hetente egyszer-kétszer végezzük. Ügyeljünk arra, hogy ne túl erős, a kézre nehezedő mozdulatokat használjunk az epidermisz (felhám) védelme érdekében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ki mivel foglalkozik a patikában?

2025. november 17.

A gyógyszertárban gyógyszerészek, asszisztensek és szakasszisztensek dolgoznak magas, széleskörű szakmai tudással.

Gyógyszerész

A gyógyszerész a négy magyarországi orvostudományi egyetem (Budapest, Debrecen, Pécs, Szeged) valamelyikének gyógyszerésztudományi karán végez. A képzés formája kizárólag osztatlan, nappali képzés, 10 félév, azaz 5 év. A sikeres záróvizsga után a végzettség megnevezése: gyógyszerész doktor, doctoris pharmaciae (doctor pharm.).

OKTATÓHELYEK
• Debreceni Egyetem
• Pécsi Tudományegyetem
• Semmelweis Egyetem
• Szegedi Tudományegyetem

A szakgyógyszerészi képzés még 3 év. A gyógyszertárban vezető és beosztott gyógyszerészek dolgoznak. A vezető felel a jogszabályok, a rendeletek betartásáért és működteti a patikát.

A gyógyszerészek gyógyszereket, ill. gyógyhatású készítményeket készítenek, gyógyszergazdálkodással, -értékesítéssel és a betegek kiszolgálásával foglalkoznak. Az orvosi vény alapján a rendelkezésre álló anyagokból gyógyszereket készítenek, a gyógyszer használatát, eltartását és fontosabb mellékhatásait ismertetik a beteggel, és kiadják a gyári készítményeket vagy az előállított (magisztrális) gyógyszereket. A szakgyógyszerészek különféle munkaterületek szerint specializálódhatnak. Foglalkozhatnak még többek között:


gyógyszerkutatással,
sztenderdizálással,
gyógyszerellenőrzéssel,
raktározással,
tárolással,
gazdálkodással,
gyógyszerexporttal, -importtal,
gyógyszerismertetéssel.


A gyógyszerész jellemzői a hivatása érdekében:


természettudományos ismeretek, sokoldalú képzettség, maximális szakmai ismeretek;
fegyelmezett gondolkodás, lelkiismeretesség, pontosság, önkontroll, áldozatvállalás;
koncentráló képesség a tévedések megakadályozása érdekében;
nyitottság a betegek problémái iránt, udvariasság, megértés, empátia, pszichológiai érzék.

Friss levegő, szabadban töltött idő

2025. november 17.

Miért kell, és mennyi az elég?

Az életmódunk lassan beszorít bennünket a négy fal és a képernyők közé, ehhez a hideg, hűvös időszak, a szél, az eső is hozzájárul. Csábítóbbnak tűnik a kényelmes meleg lakásban maradni. Azonban, ha ki is mozdulunk, legtöbbször csak az egyik helyről a másikra való eljutást jelenti, vagy a megállóban, parkolóban töltött időt. A rendszeres mozgás, gyaloglás a szabad levegőn számos előnnyel jár. Jó hatással van az egészségünkre és az egész testünkre.

Mik azok az előnyök?

Tudományosan bizonyított, hogy a szabad levegő és a séta, erősíti az immunrendszert, csökkenti a betegségek és fertőzések kockázatát. A mélyebb légvételeknek köszönhetően, növeli a tüdő kapacitását, javítja a sejtek működését, a koncentrációt, a hangulatot és fokozza a kreativitást. Segít abban, hogy testileg-lelkileg frissek maradjunk. Fizikai hatásként serkenti a vérkeringést, a szív-, és érrendszeri betegségek, stressz, depresszió kockázatát is csökkenti.

Erősíti a szemet, ugyanis séta közben közelebbre, messzebbre kell fókuszálni, ezzel a szemizmainkat tudjuk dolgoztatni. Jót tesz az emésztésnek, erősíti az izmokat, a csontokat, csökkenti a csontritkulás kockázatát. A napfény feltölti a D-vitamin-raktárakat, a szél kiszellőzteti a gondolatokat és kreatívvá tesz.

Mennyit kellene kint lennünk naponta, hogy a hatás érezhető legyen?

Naponta legalább 30 perc séta elég ahhoz, hogy a szabad levegő jótékony hatása érvényesüljön.

Életkorok szerint van eltérés a levegőn töltött időt illetően, ugyanis a csecsemőknek kevesebb, míg a fiatalabb korosztálynak a nagyobb energiaszintje miatt több levegőn eltöltött idő szükséges naponta. Idősebb korban lehet egy könnyű séta, viráglocsolás a kertben, vagy akár beszélgetés a szomszédokkal. Nem kell megterhelő mozgásra gondolni, a lényeg, hogy a test, mozgásban legyen, és a tüdő oxigénhez jusson.

Egy séta több kalóriát éget el, mint a hűtő előtti topogás vacsora után, és kevesebb szénhidrátot tartalmaz. Lehet az egy rövid séta, egy kávé a parkban, vagy csak egy telefonálás a teraszon.

Fogágybetegség – ma már nagyobb veszély, mint a fogszuvasodás

2025. november 16.

Több fogat veszítünk fogágybetegség miatt, mint szuvasodás következtében – mégis alig beszélünk róla. A láthatatlan kór lassan, fájdalom nélkül pusztít, és sokan csak akkor veszik észre, amikor már késő.

A fogágybetegség – más néven parodontitis – ma több embert érint, mint a fogszuvasodás, miközben sokszor észrevétlenül, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. Dr. Konrád László, a szájbetegségek és a gyors, fájdalommentes szájrekonstrukció nemzetközi szakértője szerint a tudatos megelőzés, a rendszeres fogorvosi kontroll és a professzionális tisztítás egyaránt kulcsszerepet játszik a két leggyakoribb fogászati probléma megelőzésében.

„A fogszuvasodás kialakulásához négy tényező szükséges: a szénhidrátfogyasztás, a baktériumok jelenléte, maga a fog, valamint az idő, amely alatt a savas közeg károsítja a zománcot” – magyarázza Dr. Konrád. – „A lepedéket alkotó baktériumok a szénhidrátokat savvá alakítják, amely lassan oldja a fogzománc ásványi anyagait. Bár a fogzománc a szervezet legkeményebb szövete, a baktériumok képesek megkapaszkodni rajta, és olyan hálózatot építeni, amely újabb kórokozók megtelepedését segíti.”

A folyamat lassan zajlik, de az idő kulcsfontosságú: a lepedék savtermelése nagyjából három hónap alatt válik igazán veszélyessé. Ezért javasolt a fogorvosnál háromhavonta végzett professzionális tisztítás, amely eltávolítja a baktériumokat és megakadályozza a káriesz, vagyis a fogszuvasodás kialakulását. „Egészséges felnőttek számára a háromhavonta végzett tisztítás ideális, míg terhesség, implantátum vagy egyéb kockázati tényezők esetén akár hathetente is szükség lehet a fogászati profilaxisra” – teszi hozzá a szakértő.

Az otthoni szájápolás szintén döntő tényező. A napi kétszeri, alapos fogmosás mellett fontos a nyelv tisztítása, a fogközök rendszeres tisztítása fogselyemmel vagy speciális kefékkel, valamint az étkezések közötti nassolás korlátozása. A nyál képes bizonyos mértékig pótolni a savak által kioldott ásványokat, de ehhez legalább 2-3 órára van szükség, ezért a gyakori, szénhidrátban gazdag rágcsálás állandó savas közeget hoz létre, ami felgyorsítja a zománc károsodását. A szónikus fogkefék nagy mozgásszámukkal hatékonyabban távolítják el a lepedéket, mint a hagyományos kézi fogkefék.