Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukor a bőrápoló termékekben: milyen előnyökkel jár?

Érdekességek2022. június 19.

A túlzott cukorfogyasztás egészségünkre, testsúlyunkra gyakorolt negatív hatásairól a legtöbben valószínűleg sokat tudunk. De arról bizonyára kevesebbet hallottunk, hogy a cukor összetevőnek számos erénye van, ha bőrápoló termékekben használjuk. Íme a magyarázat egyes cukortartalmú kozmetikumok bőrünkre gyakorolt pozitív hatásaira.

Fotó: pixabay.comTáplálkozásunkkal több-kevesebb cukrot juttatunk a szervezetünkbe. Az étkezési cukor vagy szacharóz a gyümölcsökben és a zöldségekben található szénhidrát. A süteményekhez és más hasonló készítményekhez használt cukor a legtöbbször cukorrépából vagy cukornádból származik. 

A kozmetikában alkalmazott cukor-összetevők is növényi eredetűek, és az INCI listában (INCI International Nomenclature of Cosmetic Ingredients – kozmetikai összetevők nemzetközi elnevezési rendszere) azonosíthatók, mivel nevükben -óz (pl. szacharóz, glükóz vagy –ol (pl. szorbitol, xilitol) végződést találunk. A bőrápoló termékekben ezek a cukrok azért használatosak, hogy hidratálják és simává tegyék a bőrt,  eltávolítsák az elhalt hámsejteket…

Cukorfajták a bőrápolásban

A nemzetközi lista szerinti elnevezések alapján tehát olyan különböző cukrokat alkalmaznak a kozmetikában, mint pl. a (gyakran faforgácsból származó) xilitol. Ez szuper nedvesítő erényekkel rendelkező természetes cukor, amely vízmegkötő, bőrjavító tulajdonságú. Ennélfogva növeli a különféle nappali krémek hidratáló erejét is. A ribóz pedig, amely többek között kukoricából származik, energiacukor. Ugyanis energiát visz a sejtekbe, serkenti az anyagcserét, és lassítja a bőröregedést. Ezen monoszacharidokkal szemben a bőrápolásban használt poliszacharidok (összetett cukrok) főként zabból származnak. Az ilyen tartalmú kozmetikai készítmények természetes hidratáló hatásúak, megszabadítanak az epidermisz legkülső rétegét képező, elhalt hámsejtektől, feszesebbé teszik a bőrt.

A hámlasztó tulajdonságokkal rendelkező cukor összetevő

A cukor gyakran megtalálható a testradírokban, mert dörzsölő szemcséi gyengéden hámlasztják a bőrt. Ezek a cukrok különböző (finom vagy durva) szemcseméreteik köevtjeztében kisebb-nagyobb intenzitású hámlasztást tesznek lehetővé.

Más növényi részecskékkel szemben (mint pl. az apróra vágott/zúzott sárgabarack vagy olívamag, melyekből otthon is készíthető bőrradír) a cukor előnye, hogy vízben oldódik, Így a hámlasztó készítmény leöblítéskor teljesen feloldódva nem hagy maradékot a zuhanytálban vagy a fürdőkádban. Emiatt a cukor környezetbarát összetevőnek tartandó. Megtalálható a kész bőrradírokban, de a bőrápoló házi receptek is egyszerűen elkészíthetők növényi olajjal (pl. kókuszolajjal) és 2-3 evőkanál cukorral.

Cukor az epiláláshoz szükséges masszában

A cukor, az egykori recept mintájára, az ún „keleti viasz” elkészítésének alapanyaga is. Az ősi, Közel-Keletől származó epilációs módszerhez a cukrot felmelegítve, vízzel, mézzel és citrommal keverve, karamellszerű masszát kapunk. Ez a keverék gyengéden szőrtelenít, finoman távolítja el a nem kívánatos szőrszálakat, anélkül, hogy agresszív hatást gyakorolna a bőrre. Természetes megoldás a vegyszerek és elektromos eszközök nélküli epiláláshoz.


Fotó: 123rf.com

Bőrradír-recept a kézbőr ápolására

Olívaolaj és méz, cukorral kombinálva, gyengéden radírozza a bőrt. Eltávolítja az elhalt sejteket, korlátozza a barna foltok megjelenését a kézen, és optimalizálja a hidratálását.

Összetevők: 1 leveseskanál olívaolaj, 1 leveseskanál barna cukor, 1 kávéskanál sűrű méz

Elkészítés: az összes hozzávalót egy tálba tesszük, majd villával összekeverjük mindaddig, amíg egy homogén állagú masszát nem kapunk.

Alkalmazás: nedvesítsük be a kezünket, és végezzünk finom körkörös mozdulatokat a masszával a tenyér és a kézfej bőrén, valamint az ujjak mentén. Ne feledkezzünk meg a kutikuláról (hátsó körömredőről) sem. Ezután öblítsük le a kezünket sima vízzel, szárítsuk meg, majd vigyünk fel rá hidratáló krémet.

Figyelmeztetés: Ez a fajta, házi készítésű kézbőr-radír egyszeri használatra szolgál, nem tartható el. A bőrradírozást hetente egyszer-kétszer végezzük. Ügyeljünk arra, hogy ne túl erős, a kézre nehezedő mozdulatokat használjunk az epidermisz (felhám) védelme érdekében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.