Cukor és Egészség
Érdekességek2017. március 27.
Az édes íz érzékelése az ember számára egyfajta örömforrás, amely gyakran jutalomként szolgál. Nem csoda, hogy nagy mennyiségben adnak édes ízû anyagokat élelmiszerekhez, italokhoz.
A közvélekedés és a szakma véleménye is gyakran a cukrokat teszi felelõssé bizonyos betegségek kialakulásáért és kifejlõdéséért. Mindazonáltal sok hamis ismeret jut el szakemberekhez és fogyasztókhoz egyaránt.
Ez a hírlevél, amelyet kérdés-felelet formájában szerkesztettük meg, a cukrok és az egészség témakörére vonatkozó jelenlegi tudományos ismeretek összefoglalása.
Mit értünk cukrokon?
Az élelmiszerekben megtalálható mono- és diszacharidokat nevezzük összefoglalóan „cukroknak”. A táplálkozás során leginkább használt cukrok: a szacharóz (répacukor), a glukóz (szõlõcukor), a fruktóz (gyümölcscukor) és a laktóz (tejcukor).
Mi a cukrok szerepe a szervezetünk mûködésében?
A cukrok a szervezet számára energiát szolgáltatnak, különféle idegélettani funkciókat befolyásolnak, az agy tápanyagául szolgálnak, valamint örömforrást jelentenek.
Miért olyan kedvelt az édes íz?
Az édes íz érzékelése valószínûleg velünk született képesség. Ugyanakkor az érzékelés mértékében az egyének között különbségek figyelhetõk meg. Az édes élelmiszerek iránti igényünk hedonikus, érzelmi és kulturális tényezõkkel is kapcsolatos. A cukrok iránti ragaszkodást még inkább fokozhatja az olyan neveltetés, ami az édességekkel jutalmaz.
Miért van szükségünk a cukrokra?
A tápanyagok közül a szénhidrátok azok, amelyek rövidtávon is meghatározzák teljesítõképességünket, fizikai állapotunkat és hangulatunkat. A szénhidrátok az izmokban és a májban raktározódnak glikogén formájában, így meghatározó szerepük van a megfelelõ energia-egyensúly megteremtésében, melyet az energiafelvétel és a fizikai tevékenység aránya határoz meg. A glikogén vagy a glukóz hiánya jelentõs zavart okoz az izommûködésben, az agyi funkciókban és a vegetatív idegrendszer mûködésében. Ha a szervezetben ezekbõl nincs jelen elegendõ mennyiség, az az állóképesség és a fizikai teljesítmény jelentõs mértékû csökkenését eredményezi.
Hasznosulnak a cukrok a fizikai tevékenység során?
Testedzés közben, különösen állóképességet igénylõ tevékenységek során, jelentõsen növelhetõ a teljesítmény, ha a megfelelõ idõben megfelelõ mennyiségû szénhidrát áll a szervezet rendelkezésére. Hosszantartó fizikai erõkifejtésnél (pl. a hosszútáv-, vagy a maratoni futóknál) a cukrok ismételt bevitele javítja a kitartást és csökkenti a fáradtságérzetet. Ezért a glukózban gazdag táplálkozást gyakran javasolják intenzív sportolás esetén.
Mi a cukrok szerepe intellektuális tevékenységnél?
A cukrokban gazdag táplálkozás élénkíti az intellektuális tevékenységet, mert elõsegíti a tanulási és emlékezési folyamatokat, javítja a koncentrálóképességet. Gyermekeknél a glukózfogyasztás növeli figyelemkészségüket és csökkenti a reakcióidõt.
Fokozza-e a cukrok fogyasztása a pozitív kedélyállapotot?
A cukrok bizonyítottan csökkentik az érzelmi ingadozásokat és javítják a kedélyállapotot.
Hatással vannak-e a cukrok az ásványi anyagok felszívódására?
A tudomány mai ismeretei szerint bizonyos szénhidrátok befolyásolják a kalcium, a magnézium és a vas hasznosulását:
- Kalcium: A laktóz segíti hasznosulását a szervezetben, és fokozza a csontokba való beépülését.
- Magnézium: A fruktóz javítja a magnézium oldhatóságát, s így megkönnyíti a felszívódását.
- Vas: A fruktóz fokozza a vas felszívódását.
Igaz-e, hogy a keményítõben gazdag szénhidrátok kevésbé emelik a vércukorszintet, mint a cukor?
A különbözõ szénhidrátokban gazdag élelmiszerek úgynevezett glikémiás indexének (az egyes élelmiszerek glukózhoz viszonyított vércukoremelõ hatása) vizsgálata alapján megállapították, hogy az egyes gyümölcsökben és gyümölcslevekben elõforduló természetes cukrok hasonló mértékben emelhetik a vércukor szintet, mint a kristálycukor, de kisebb mértékben, mint számos finomított keményítõt tartalmazó étel.
Néhány élelmiszer glikémiás indexe:
70-100 % glikémiás indexû élelmiszerek:
glukóz 100%, burgonyapüré, kukoricapehely, rizspehely, rizs, fehérliszt, fehérkenyér, kifli, zsemle, kétszersült, kekszek, sós sütemények, fõtt tészták, kalács, kristálycukor, szõlõ, sült burgonya, bab, görögdinnye,
50-70 % glikémiás indexû élelmiszerek:
kukorica, barna kenyér, banán, fõtt burgonya, sárgadinnye, ananász, jégkrém, müzliszelet,
30-50 % glikémiás indexû élelmiszerek:
tej, joghurt, kefír, durum búzából készült tészták, rozskenyér, borsó, sárgarépa, narancs, õszibarack, szilva,
Okozhat-e elhízást a cukrok fogyasztása?
Az elhízás pozitív energiamérleg mellett alakul ki: akkor következik be, amikor az elfogyasztott táplálékkal az összes energia-bevitel nagyobb, mint a szervezet által felhasznált energiamennyiség. A nagy szénhidráttartalmú ételek, mint pl. a kenyér, a gabona és a burgonyafélék a közhiedelem szerint igen hizlalnak. A zsíros ételekhez viszonyítva azonban ez sokkal kisebb mértékû, hiszen a szénhidrátok grammonként kevesebb energiát szolgáltatnak, mint a zsírok. Továbbá sokkal jobban laktatnak és így túlzott mennyiségben nemigen fogyaszthatók. A fölöslegesen elfogyasztott szénhidrát glikogén formájában raktározódik a májban és az izomban. Amikor a raktárak feltöltõdnek, a bevitt szénhidrát döntõ része elég, azonban kis hányada zsírrá alakul. A fölöslegesen elfogyasztott zsír ugyanakkor gyakorlatilag korlátlan mértékben a zsírraktárakba kerül. Ha tehát a szükségesnél több zsírt fogyasztunk, akkor meghízunk.
Vezethet-e a túlzott cukorfogyasztás cukorbetegséghez?
A cukorbetegség kialakulásának számos kockázati tényezõje van, amelyek a szervezet inzulinháztartásának felborulásához vezethetnek, de ezek közül egyik sincs direkt összefüggésben a cukorfogyasztással.
Szerepe van-e a cukornak a fogszuvasodás kialakulásában?
A fogszuvasodás kialakulásában számos tényezõ játszik szerepet:
- a fogak felszínén lerakodó lepedék,
- az étkezés rendszeressége,
- az elfogyasztott táplálék minõsége,
- az, hogy milyen hosszú ideig marad az adott táplálék a szájban,
- genetikai tényezõk,
- a védõ elemek hiánya.
A fogszuvasodás esélye annál nagyobb, minél gyakrabban eszik vagy iszik valaki. A cukrok és fõzött keményítõk egyaránt szerepet játszhatnak a fogszuvasodás kialakulásában. A szájban lévõ baktériumok ezeket savakká bontják le. Ebbõl a szempontból nincs különbség a fõtt ételekbõl, az édességekbõl, illetve a gyümölcsökbõl vagy nyers zöldségekbõl származó cukrok között. Ezért a fogszuvasodás megelõzésére nem a cukorfogyasztás csökkentése, vagy elhagyása, hanem a megfelelõ szájápolás és a rendszeres fogorvosi ellenõrzés jelenthet megoldást.
Irodalomjegyzék:
Leeds, A, Brand Miller J, Foster-Powell K, Colagiuri S. The Glucose Revolution (2000) (London: Hodder & Stoughton) p29.
MAFF/RSC (1991). McCance & Widdowson's The Composition of Foods, 5th ed. (Cambridge: MAFF/RSC)
Táplálkozás és Tudomány
forrás: HarmoNet
