Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbeteg? Erre kell figyelni a nyári hőségben!

Érdekességek2017. augusztus 24.

 

A cukorbetegség világszerte félmilliárd embert érint. A KSH legfrissebb adatai szerint Magyarországon az elmúlt 10 évben megduplázódott a 19 év feletti cukorbetegek száma. A cukorbetegek döntő többsége a mozgásszegény életmóddal és elhízással összefüggésbe hozott 2-es típusú diabéteszben szenved, számuk eléri a 727 ezret, minden ötödik 60 év feletti magyar érintett.

Bár a betegszám folyamatosan növekszik, a betegek életkilátásai jobbak, hiszen egyre korszerűbb és hatékonyabb készítmények állnak rendelkezésre. Ma már több olyan szájon át szedhető készítmény könnyíti meg a cukorbetegek életét, amelyeket elegendő naponta egyszer beszedni, továbbá egyes készítmények alkalmazása nem jár testsúlygyarapodással. A súlyos szövődmények (szív-érrendszeri betegségek, vesefunkció hanyatlás) csökkenése is az új, modern készítményeknek köszönhető.

Ám egy-egy hatékony személyre szabott terápia is veszélybe kerül, ha a beteg nem veszi figyelembe a környezeti tényezők változásait és nem alkalmazkodik azokhoz. Ilyen külső körülménynek számít a nyári kánikula, illetve a nyári szabadság kapcsán a megváltozott napirend vagy külföldi utazás.


Mire kell odafigyelni a diabéteszes betegnek a nyári hőségben?

Bár nyáron mindenkinek többet kell innia, a cukorbetegekre ez fokozottan igaz. Fontos, hogy a bevitt folyadék cukor és alkoholmentes legyen, valamint ne legyen koffeintartalmú.

A diabéteszes betegeknek a szakember által előírt diétát évszaktól függetlenül be kell tartania. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy semmilyen szezonális élelmiszert, gyümölcsöt nem fogyaszthat, hanem azt, hogy ezeket nagyon okosan és tudatosan kell beépíteni az étkezésekbe.

A túlzásba vitt napozás nemcsak a dehidratáció és a bőrleégés miatt elkerülendő, hanem a gyógyszerek miatt is. Vannak olyan készítmények, amely mellett kifejezetten tilos a napozás, mert az összetevők napfénnyel szembeni túlérzékenységet okozhatnak.

A melegben ingadozhat a vércukorszint, ezért a szokásosnál is többször érdemes ellenőrizni, különösen akkor, ha a beteg többet tartózkodik napon vagy a szokásosnál többet mozog.

A nyári hőség és a lábbeli viselet nagy veszélyt jelent a diabéteszes láb szindróma kialakulásában. A nyitott lábbeliben - vagy ha a beteg mezítláb járkál – könnyen megsérülhet a láb, a talp. Cukorbetegség esetén rossz a vérkeringés, és a perifériális erek szenzoros működése is károsodik, így az apró sérüléseket a diabeteszes beteg nem veszi észre, hiszen nem érzi, ezek pedig súlyos fertőzést és talpi fekélyeket okozhatnak. Hosszú távon ezek a kezeletlen sérülések végtag amputációhoz is vezethetnek. Éppen ezért kerülni kell a kavicsos terepet és minden olyan helyszínt, amely a láb vagy a talp sérüléséhez vezethet.

Mire kell figyelni külföldi utazás során?

Bár az egészséges ember is felkészül az adott ország látnivalóiból, gasztronómiájából, egészségügyi ellátásából, közlekedési lehetőségeiből, egy krónikus betegnek erre kiemelten figyelnie kell.

Szerencsére napjainkban már nincs arra szükség, hogy a cukorbetegek az ételkínálat alapján válasszanak úti célt, de a megfelelő mennyiségű és minőségű étkezés - a már említett diéta - biztosítása gyógyszeres kezelés mellett is fontos, akárhol is tartózkodik a beteg. Éppen ezért nem árt előre tanulmányozni az adott ország ételeinek összetevőit, szénhidrát tartalmát, illetve azt, hogy a megfelelő folyadékbevitelt milyen formában lehet megoldani. Érdemes előre megnézni, hol van a közelben orvosi ellátás, és a turista milyen módon veheti azt igénybe.

Fontos lehet az időeltolódás figyelembe vétele, erre is előzetesen fel kell készülni, akárcsak arra, hogy milyen védőoltásokat érdemes kérni, különösen akkor, ha valamely egzotikus országba utazik a beteg.

Nagyon fontos az orvos által felírt gyógyszerek továbbá a vércukormérő tesztcsík megfelelő tárolása, szállítása. Az inzulin például nem fagyhat meg – ezért nem lehet repülő raktérben tárolni – és megvan a pontos ideje, hogy felbontás után szobahőmérsékleten meddig használható fel. A tengerszint feletti magasság csak extrém esetben befolyásolja a vércukormérő pontosságát, de arra ügyelni kell, hogy a tesztcsík nedvesség mentesen legyen tárolva. Tudni kell, hogy a vércukormérő nem megfelelő tárolása is torz mérési eredményeket okozhat!

Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a megfelelő mennyiségű gyógyszer és tesztcsík legyen a betegnél, beleszámítva egy bizonyos biztonsági tartalékot is.

Legcélszerűbb, ha az utazás előtt a beteg felkeresi kezelőorvosát, és az utazás helyszínét, időtartamát átbeszélve kér tanácsot orvosától.

Mit tegyünk, ha diabeteszes beteg lesz rosszul a környezetünkben?

A rosszullét leggyakoribb oka a vércukorszint hirtelen lecsökkenése, az ún. hypoglikéma, amely az inzulin túladagolásából vagy a rendszertelen étkezésből adódik. A segítséget nyújtónak elsőként azt kell felismerni, hogy diabeteszes betegről van szó - sok esetben a rosszullét tünetei más betegségre is utalhatnak. Ezt jó esetben a beteg még tudja jelezni a segítségnyújtónak, de mindenképp tudatni kell a kiérkező szaksegítséggel is. Ha eszméletlen a beteg, akkor elsőként a közvetlen életveszélyt kell elhárítani, biztonságos testhelyzetbe kell helyezni a beteget. Fontos, hogy akkor se hagyjuk magára, amikor eszméleténél van, mert bármelyik percben romolhat az állapota.

Sok betegnél van valamilyen jelzés arra vonatkozóan, hogy cukorbetegségben szenved (pl.: igazolványába helyezett erre vonatkozó információ), illetve tart magánál olyan gyors felszívódású élelmiszert (pl. szőlőcukor), amely rövid időn belül segíthet állapota javulásában.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.