Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Cukorbeteg? Ezeket a vizsgálatokat ne hagyja ki!

Érdekességek2017. április 16.

A cukorbetegség egy igen gyakori és veszélyes szövődménye a diabeteszes láb, mely elhanyagolt esetben akár járásképtelenséget, sőt, amputációt is okozhat. Hogy ez elkerülhető legyen, fontos, hogy a beteg rendszeresen vegyen részt szűréseken, melyek során kiderülhet, hogy vajon milyen szinten károsodtak az idegek. A vizsgálatokat dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa ismerteti.

Bizsergés, bőrszárazság és csökkent fájdalomérzet – a diabéteszes láb

A cukorbetegség egy olyan állapot, mely komoly hatást gyakorol a testben lévő erekre és idegekre. Probléma gyakran a lábaknál jelentkezik és kialakul az ún. diabeteszes láb. Ez a kezdetekben komoly panaszokat nem okoz, viszont az illető pl. észreveheti, hogy a talpán a bőr kiszárad, berepedezik. Ennek oka, hogy ekkor a láb statikája megváltozik, máshová kerül a súlypont és a járás kissé bizonytalanná válik. A dehidratácó elsősorban a verejtékmirigyek csökkent működése miatt alakul ki, ezért a bőr kiszárad. A diabeteszes lábbal küzdőknek a lábuk sokszor bizsereg és zsibbad, és olyan, mintha egy láthatatlan zoknit viselne. Ezen kívül előfordulhat, hogy a beteg bőre fokozottan érzékennyé válik a kissé szélsőségesebb hőmérsékletre, illetve csökken a fájdalomérzete. Ez utóbbi komoly gondokat okozhat, ugyanis ezáltal jelentősen megnő a sérülésveszély és az illető van, hogy észre sem veszi a keletkezett sebeket, ami a fertőzéseknek kiváló táptalajt szolgáltat.


Fontos a rendszeres szűrés

Cukorbetegség esetében a súlyos szövődmények magas rizikója miatt fontos, hogy a beteg rendszeresen részt vegyen bizonyos szűréseken. Évente az alsó végtagok vizsgálatát neuropátia irányában is el kell végezni, ahol az esetleges idegi károsodásokat vizsgálják. Fontos a tünetek és panaszok megbeszélése, valamint a láb, kiemelten a talp vizsgálata, melynek során a bőrszárazság,deformitás, fájdalomérzet csökkenése, valamint az esetleg fennálló talpi fekély kerül felfedezésre- mondja dr. Porochnavecz Marietta, a Cukorbeteg Központ diabetológusa.

Neuroteszt

A teszt során a verejtékmirigyek aktivitását ellenőrzik, ugyanis diabetes esetén a vegetatív funkciók romlása a verejték elválasztását is negatív irányba befolyásolja. Az otthon is elvégezhető neuroteszt valójában a diabeteszes láb korai felfedezését hivatott támogatni, méghozzá egy speciális tesztcsík segítségével, amivel az izzadás mértéke ellenőrizhető.

Riedel – Seifert-féle kalibrált hangvilla-teszt

A diabeteszes láb a kezdeti fázisban nem mindig okoz figyelemfelkeltő tüneteket, ám speciális tesztek segítségével már ekkor is megállapítható a károsodás. A kalibrált hangvilla teszt során a láb vibrációérzetét vizsgálják, méghozzá úgy, hogy a villát rezgésbe hozzák, majd a lábra helyezik. A páciensnek szólnia kell, mikor már nem érzi a rezgést-amennyiben ez egy bizonyos érték alá csökken, úgy fennáll a neuropátia, mivel csökkent vibrációérzetet jelez.

Semmes – Weinstein-féle monofilamentum teszt

A teszt a talpi fekély szempontjából magas kockázatú betegek azonosítására szolgál. Ekkor egy speciális nylonszálat helyeznek a talp különböző részeire, melyet jó esetben a páciens érez is. Amennyiben ez nem így van, akkor az csökkent fájdalomérzetről tanúskodik, ami előrejelzi a talpi fekély megjelenését.

Tip Therm próba

Diabeteszes láb esetén a hőérzet zavaros. A Tip Therm próba a hideg-meleg érzet károsodásának mértékéről ad információt. Az eszköz egyik fele fém, a másik műanyag polimer. Normál esetben az illető különbséget tud tenni a kettő között, mivel a fémet hidegebbnek, az utóbbit melegebbnek érzi. Idegi károsodás esetén azonban a beteg nem tud különbséget tenni a kettő között.

Reflex vizsgálat

Mindezeken kívül fontos rendszeres reflex vizsgálaton is részt venni a cukorbetegeknek- azon belül is a szakember elsősorban az Achilles és a térdkalács refleixeit nézi. Amennyiben csökkent vagy egyáltalán nincs reflex válasz, úgy az kóros állapotot jelez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.