Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitamin: minden, amit tudni kell, mégsem esik szó róla soha

Érdekességek2026. május 02.

Tavasz van, több a napfény – de vajon elég ez a megfelelő D-vitamin szinthez?

Fotó: baibakova © 123RF.comAhogy megérkezik a tavasz, egyre hosszabbak a nappalok, több időt töltünk a szabadban, és az óraátállítás után még inkább úgy érezhetjük, végre feltöltődhetünk napfénnyel. Sokan ilyenkor megnyugodnak: ha süt a nap, biztosan rendben van a D-vitamin-szintünk is. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Bár a D-vitamin az elmúlt évek egyik legtöbbet emlegetett „csodaszere” lett, mégis meglepően keveset tudunk róla, a legtöbben csak felszínes információkkal rendelkezünk. Ráadásul számos tévhit is kering a napozástól a táplálkozásig. Bakk Brigitta, a Rama dietetikusa segít tisztábban látni, mi igaz és mi nem.

Egy biztos: a D-vitamin nem csupán egy a sok vitamin közül, a szervezet szinte minden működésére hatással van. Éppen ezért nem mindegy, hogy elegendő áll-e rendelkezésre – még tavasszal sem.

Több mint vitamin: miért kulcsfontosságú?

A D-vitamin szerepe jóval túlmutat a csontok egészségén. Nélkülözhetetlen az immunrendszer megfelelő működéséhez, hozzájárul az izomműködéshez, és talán a legmeglepőbb, hogy fontos szerepet játszik a gyulladásos folyamatok szabályozásában is. Emellett a szénhidrát-anyagcsere egyensúlyában is részt vesz, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a hangulatra, sőt a depresszió kialakulására is hatással lehet. Hiánya gyakran alattomosan jelentkezik: fáradékonyság, koncentrációs nehézségek, gyenge ellenállóképesség és izomgyengeség is jelezheti. Hosszabb távon komolyabb következményekkel járhat, gyermekeknél például fejlődési problémákat, felnőtteknél csontlágyulást okozhat.


Tavaszi napsütés: elég vagy sem?

Sokan gondolják, hogy a tavaszi napsütés már elegendő a D-vitamin-raktárak feltöltéséhez, de ez nem feltétlenül igaz. Bár valóban nő a napsütéses órák száma, a téli hónapok alatt kiürült raktárak feltöltése időt vesz igénybe. Ráadásul a D-vitamin-termelődéshez nem elég pusztán az, hogy világos van: a napsugarak beesési szöge, az UV-B sugárzás erőssége, valamint az, hogy mennyi bőrfelületet ér napfény, mind befolyásolja a folyamatot. Tavasszal sokszor még nem elég erős a napsütés, különösen a reggeli és késő délutáni órákban, így könnyen előfordulhat, hogy a tavaszi napfény önmagában még nem elegendő a megfelelő szint fenntartásához. Bár sokan azt gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, a valóság az, hogy a lakosság jelentős része D-vitamin-hiányos. Magyarországon ez az arány a téli hónapokban akár a 70 százalékot is elérheti – és a tavasz elején sokan még mindig ebben az állapotban vannak.

D-vitamin a tányéron

A D-vitamin forrásai közé tartoznak például a halmájolajok, a tojás, a máj és bizonyos tejtermékek. Ezek hozzájárulhatnak a megfelelő bevitelhez, ugyanakkor egyes étrendek – például a növényi alapú táplálkozás – esetén nem mindig fedezik teljes mértékben a szervezet igényeit. Ilyenkor kaphatnak nagyobb szerepet a dúsított élelmiszerek, amelyek kifejezetten arra szolgálnak, hogy segítsenek kiegészíteni a szükséges tápanyagokat, így a D-vitamint is. A modern margarinok közül a Rama és a Flora termékei is kifejezetten D-vitaminnal kiegészítve kerülnek a boltok polcaira, így hozzájárulhatnak a napi bevitelhez. Sokan tudják, hogy a D-vitamin zsírban oldódó vitamin, azt azonban már kevesebben, hogy ez azt jelenti, hogy csak zsírral együtt tud megfelelően hasznosulni a szervezetben. Ezért is előnyös, ha olyan élelmiszerekkel visszük be, amelyek tartalmaznak zsiradékot – például egy gazdag reggeli szendvics részeként. Bár egyetlen élelmiszer sem csodaszer, a mindennapi étkezésekbe beépített, dúsított termékek hosszú távon jelentős szerepet játszhatnak az egyensúly fenntartásában.

Nem csodaszer, de nélkülözhetetlen

A szakértők szerint a napfényszegényebb hónapok után – még tavasszal is – sokak számára indokolt lehet a D-vitamin pótlása, különösen, ha vérvizsgálat hiányt mutat. Az általános ajánlás felnőtteknek napi 1500–2000 NE (nemzetközi egység, 1 NE = 0,025 mikrogramm), de egyes esetekben ennél magasabb dózis is indokolt lehet, természetesen szakember javaslata alapján. Fontos azonban, hogy a túlzás sem jó: mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, felhalmozódhat a szervezetben. Bár sokan hajlamosak minden problémára univerzális megoldásként tekinteni rá, a D-vitamin nem csodaszer. Ugyanakkor kétségtelen, hogy nélkülözhetetlen a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez – és hiánya jóval több területet érint, mint azt korábban gondoltuk. A tudatos táplálkozás, a megfelelő pótlás és az apró, mindennapi döntések együtt segíthetnek abban, hogy szervezetünk tavasszal is valóban megkapja azt, amire szüksége van.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.