D-vitamin-pótlás: Újdonságok az aktuális hazai ajánlások alapján
Érdekességek2023. március 24.
A D-vitamin-pótlás szükségessége ma már aligha kérdés; sokkal inkább fókuszban van a D-vitamin adagolásának a módja. Kinek, mikor és mennyi D-vitaminra van szüksége?
Kilenc magyarországi orvostársaság 2022-ben közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normál tartományával, a D-vitamin-pótlás során alkalmazandó dózisokkal és az adagolási móddal kapcsolatosan.
A következőkben ismertetjük a hazai konszenzusajánlás legfőbb megállapításait, és az ajánlások mentén válaszokat adunk azokra a kérdésekre, amelyekkel a táránál állva is találkozhatunk.
A D-vitamin több mint „csontvédő” vitamin
A legrégebben ismertek és bizonyítottak a D-vitamin csontokat érintő hatásai. D-vitamin hiányában csontlágyulás (=osteomalacia), míg gyermekkorban rachitis alakul ki. A magyarországihoz hasonló D-vitamin-ellátottságú területeken a szövettanilag igazolt csontlágyulás gyakorisága 25-30%-ra tehető.
A D-vitaminnak a csontok egészségében játszott szerepét bizonyítja az is, hogy a csípőtáji törést szenvedő betegek több mint 90%-ánál jelentős D-vitamin-hiány mutatható ki. Kiemelendő azonban, hogy a D-vitamin adása önmagában nem elegendő; az előnyös csonthatások megjelenéséhez optimális kalciumellátottság is szükséges. Vizsgálatok igazolják, hogy a kalciummal kombinált D-vitamin-bevitel jelentős kockázatcsökkentő hatással rendelkezik mind az összes, mind pedig a csípőtáji törések vonatkozásában [1].
Ismert és elfogadott, hogy a D-vitamin szervezetbeni szerepe messzemenően túlmutat az előbb említett, csontrendszerre kifejtett hatásokon. A friss hazai konszenzusajánlásból is kiderül, hogy a megfelelő D-vitamin-ellátottság többek között elengedhetetlen
– az immunrendszer kiegyensúlyozott működéséhez,
– tumoros betegeknél a halálozási kockázat előnyösen történő befolyásolásához,
– szülészeti és nőgyógyászati szempontból is lényeges vitaminról van szó, hiszen D-vitamin szükséges az egészséges női nemi működéshez (a D-vitamin-ellátottság meddőség, visszatérő vetélés, terhesség, policisztásovárium-szindróma [PCOS] esetén kulcsfontosságú).
Hatása a Covid-19-fertőzésre
Az utóbbi időszakban a Covid-19 kapcsán is előtérbe került a D-vitamin-pótlás. Világszerte több száz vizsgálat zajlott/zajlik, amelyeknek célja a Covid-19 és a D-vitamin-ellátottság/D-vitamin-pótlás közötti kapcsolat megismerése. Leszögezhető, hogy a D-vitamin nem képes az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta fertőzés kivédésére, de a megelőzési céllal, valamint a Covid-19-betegség korai vagy későbbi fázisában alkalmazott D-vitamin egyaránt képes a súlyos Covid-19 gyakoriságának és az általa okozott elhalálozásnak a csökkentésére [2].
A rendelkezésre álló eredmények szerint a D-vitaminnak a Covid-19 korai vagy későbbi fázisában való adása 68%-os, ill. 47%-os javulást idéz elő a Covid-19-cel összefüggő halálozás vonatkozásában [2].
A koronavírus okozta fertőzések kezelése kapcsán már vannak D-vitaminnal kapcsolatos, dozírozásbeli támpontok. A Covid-19-fertőzés ideje alatt (az otthon lábadozóknál is) a szokásosnál nagyobb D-vitamin-adagok szedése javasolt. Napi 4000–6000 NE D3-vitamin szedhető 10 napon keresztül [3].
Összegzés: a D-vitaminnak a pandémiás szerepén is túlmutat az a többszörösen alátámasztott tény, amely szerint D-vitamin-hiány esetén (vagyis, ha elmarad a szükséges pótlás) a halálozási kockázat emelkedik.
Az optimális D-vitamin-szint 75 és 125 nmol/l közötti
Gyakori kérdés, hogy számszerűen milyen értékekhez köthető a megfelelő, ill. az elégtelen mértékű D-vitamin-ellátottság.
Bizonyított, hogy a 75 nmol/l (=30 ng/ml) alatti D-vitamin-szint csontvesztéssel társul. Ez a határérték azonban nem csak a csonthatásra, de a D-vitamin egyéb védő hatásaira és a halálozási kockázatot csökkentő hatására is érvényes. Vagyis, a 75 nmol/l a 25-hidroxi-D-vitamin normál tartomány alsó értéke, és egyben a D-vitamin-pótlással elérendő minimumérték.
Van felső határ is, de a korlátlan mértékű D-vitamin-bevitel kerülendő!
A 25-hidroxi-D-vitamin szintjének a 75–125 nmol/l koncentrációtartomány fölé emelése már nem jár pluszelőnyökkel sem a csonthatás, sem a cardiovascularis hatás, sem a tumorkockázat, sem pedig a szénhidrát-anyagcsere szempontjából [1].
Hazai viszonyok között októbertől márciusig szükséges a D-vitamin-pótlás
Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához elegendő, ha a napfényes hónapokban (márciustól októberig) a végtagokat, a vállat és az arcot napi 15-30 perces időtartamban éri napsugárzás 10 és 16 óra között.
Tudni kell azonban, hogy a napon tartózkodás nem váltható ki szoláriumozással.
Mint a friss hazai konszenzusos iránymutatásból is kiderül, a rendszeres szoláriumhasználat (akár télen, akár nyáron) sem alkalmas D-vitamin-képzésre, és nem javasolt a D-vitamin-hiány megelőzésére.
Az éghajlati viszonyokat tekintve, októbertől márciusig hazánkban a napsugárzásból származó ultraibolya-B (UVB) sugárzás dózisa olyan alacsony, hogy a bőrben nem képződhet elegendő mennyiségű D-vitamin. A napfényhiányos hónapokban a táplálékkal való D-vitamin-bevitel vetődik fel opcióként. Ez a lehetőség azonban elvethető, hiszen a szokásos magyar étrend alig tartalmaz D-vitamint. A táplálkozás révén átlagosan mindössze 80 NE napi D-vitamin-bevitel valósítható meg, ami messze elmarad a pótlásra ajánlott napi 2000 NE-től.
A napfényhiányos hónapokban hazánkban preventív céllal D-vitamin-pótlás javasolt D3-vitamint tartalmazó patikaszerekkel.
Vannak, akiknél egész éven át tartó D-vitamin-pótlásra van szükség
Vannak, akiknél a szezonális D-vitamin-pótlás kevésnek bizonyulhat, így náluk javasolt az egész éven át tartó D-vitamin-szupplementáció: ők a napsugárzáshoz tartósan nem jutó személyek, akik életmódjuk vagy betegségük miatt folyamatosan zárt térben tartózkodnak.
A D-vitamin-hiány szempontjából kockázati csoportba tartozó személyeknél (lásd felsorolás) a 25-hidroxi-D-vitamin-szint laboratóriumi mérése javasolt, és a D-vitamin-pótlás során alkalmazandó D3-vitamin-dózis a vizsgálati eredmény ismeretében határozható meg.
A D-vitamin-hiány szempontjából kockázati csoportba sorolhatók a következők:
csontlágyulásos, csontritkulásos betegek,
szekunder hiperparatireosisos betegek,
újszülöttek (ha az alkalikus foszfatáz [ALP] >500 U/l, ill. 9 éves korig >1000 U/l),
malabszorpciós szindrómában szenvedők,
krónikus májbetegek, krónikus vesebetegek,
bizonyos gyógyszereket (antiretrovírus, anti-AIDS, gombaellenes, glükokortikoid, kolesztiramin, epilepszia elleni szerek) krónikusan alkalmazók,
várandós nők,
szoptató anyák,
policisztásovárium-szindrómások,
időskorúak többszöri elesés esetén,
túlsúlyos egyének [1].
D2- vagy D3-vitamint válasszunk?
A D-vitamin pótlása a hazai iránymutatás alapján D3-vitaminnal (=kolekalciferol) javasolt. A növényi eredetű, gombákban és növényekben keletkező D2-vitamin (=ergokalciferol) is lehetőséget kínál a pótlásra, de a D2-vitaminnal végzett pótlás kevésbé hatékony és több mellékhatással jár, mint a D3-vitaminos [1].
Megjegyzendő, hogy a hazai D-vitaminos készítményekben túlnyomórészt D3-vitamin fordul elő, a D2-vitamin alkalmazása a tengerentúlon elterjedtebb (lásd pl. interneten rendelt készítmények).
Újdonság!
Nem szükséges naponta szedni a D-vitamint, egyszerre is bevehető egy- vagy kétheti adag.
A friss hazai konszenzusajánlás egyik legfőbb újdonsága az, hogy heti vagy havi gyakorisággal is szedhető a D-vitamin, de arányosan magasabb dózisban, mint napi gyakoriságú dozírozásnál.
Mit jelent mindez?
Naponta 2000 NE D3-vitamin-pótlás hasonló eredményre vezet, mint a heti egyszeri 14 000 NE D3-vitamin-pótlás, vagy a kétheti gyakorisággal történő 28 000 NE D3-vitamin-pótlás.
Vagyis: klinikai vizsgálat támasztja alá, hogy a napi, a heti vagy a havi adagolás azonos összdózisú D3-vitaminnal hasonlóan hatékony és biztonságos. Ez a tudományos felismerés könnyebbséget kínálhat azoknak, akik számára a napi rendszerességgel történő pótlás túl sok odafigyelést igényel, esetleg alkalmanként elfelejtik bevenni a tablettájukat, és akik a heti/havi rendszerességet könnyebben követhetőnek tartják, mint a napit.
A mindennapi gyakorlatban ez a következőképpen kivitelezhető (1. táblázat):
– napi gyakorisággal történő pótlásnál a felnőtteknél 2000 NE D-vitamin a napi dózis. Megjegyzendő, hogy ez az érték a korábbi hazai konszenzusos ajánlásban 1500–2000 NE/nap volt;
– a D-vitamin-pótlás heti egyszeri 14 000 NE dózissal vagy havi egyszeri 60 000 NE dózissal is megvalósítható (számolás alapja: napok száma szorozva 2000 NE-vel);
– kivételt képeznek a várandós nők. Terhesség alatt továbbra is javasolt a napi gyakorisággal történő D3-vitamin-pótlás, vagyis kismamáknál nem alkalmazható a heti vagy havi gyakoriságú adagolási séma [1].
A felső limit és a túladagolás tekintetében megállapítható, hogy
– felnőtteknél napi 4000 NE dózisú D-vitamin hónapokon keresztüli adagolása nem jár hiperkalcémiával vagy hiperkalciuriával,
-extrém magas dózis (egyszeri 500 000 NE) D-vitamin adása már előnytelen csonthatásokhoz vezet [1].
1. táblázat: A D-vitamin-hiány megelőzésére javasolt D3-vitamin napi dózisok [1]
| Korcsoport | Javasolt napi dózis (NE) |
| 1,5 év alatt | 400–500 |
| 1,5–6 év | 400–500 |
| 1,5–6 év rizikócsoport* | 1000 |
| Gyermekek (6 év felett) | 1000 |
| Felnőttek | 2000 |
*Rizikócsoport: állapotok, amelyek D-vitamin-hiánnyal járhatnak. Például: fokozottan pigmentált bőr, elhízás, krónikus betegségek, gyakori fertőzések, izomgyengeség, egyes gyógyszerek (pl. antiepileptikumok) szedése.
Tabletta, kapszula vagy spray?
Felvetődik a kérdés, hogy melyik beviteli módnál magasabb a D-vitamin biohasznosulása. Több vizsgálat tárgya volt a hagyományos per os bevitel (=„lenyelt” D-vitamin) és az újnak számító, szájnyálkahártyán keresztül történő beviteli mód összehasonlítása.
Miközben a hazai konszenzusos iránymutatás nem tér ki a D-vitamin szupplementációja során ajánlott, preferált gyógyszerformára, a nemzetközi szakirodalom tartogat néhány érdekességet.
Egy vizsgálatban napi 3000 NE D-vitamin-adagolásokat hasonlítottak össze hagyományos, kapszulás beviteli módnál, ill. az újnak számító szájsprays beviteli módnál: a vizsgálat mindkét alkalmazási mód esetén hasonló mértékű hatást igazolt [4]. Kiemelendő azonban, hogy több kórképnél, ahol a D-vitamin bélből való felszívódása zavart szenvedhet (pl. Crohn-betegség, colitis ulcerosa, cöliákia, epevezeték-elzáródás, hasnyálmirigy-betegségek), előnyös lehet a szájnyálkahártyán történő D-vitamin-alkalmazás. Emellett azoknál a betegeknél is szóba jöhet a szájnyálkahártyán keresztüli D-vitamin-bevitel, akik nyelési nehézségekkel küzdenek [4–6].
Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész
HIVATKOZÁSOK
1. Takács, I., Dank, M., Majnik, J., Nagy, Gy., Szabó, A., Szabó, B., Szekanecz, Z., Sziller, I., Toldy, E., Tislér, A., Valkusz, Zs., Várbíró, Sz., Wikonkál, N., Lakatos, P.: Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében. Orvosi Hetilap, 2022, 163 (15); 575–584.
2. Vitamin D for COVID-19: real-time meta analysis of 101 treatment and 143 sufficiency studies; www.vdmeta.com, 2022. december 20.
3. https://semmelweis.hu/hirek/2021/03/22/friss-ajanlas-keszul-a-d-vitamin-hasznalatrol-a-semmelweis-egyetem-vezetesevel/, 2022. december 21.
4. Todd, J. J. et al.: Vitamin D3-supplementation in healthy adults: a comparison between capsule and oral spray solution as a method of delivery in wintertime, randomized, open-label, cross-over study. Br J Nutr., 2016, 116; 1402–1408.
5. Satia, M. C. et al.: A randomized two way cross over study for comparison of absorption of vitamin D3 buccal spray and soft gelatin capsule formulation in healthy subjects and in patients with intestinal malabsorption. Nutr J., 2015, 14; 114.
6. McCullough, P. et al.: Correction of vitamin D deficiency using sublingually administered vitamin D2 in a Crohn’s disease patient with mal-absorption and a new ileostomy. J Steroid Biochem Mol Biol., 2017, 173; 211–214.
forrás: Patika Magazin
