Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitaminnal a köhögés ellen

Érdekességek2017. november 11.

A felsőlégúti megbetegedések elleni és az influenzajárványra való felkészülésben is nagy segítség, ha a szülők ügyelnek gyerekeik megfelelő D-vitamin ellátottságára. A napfényvitamin ráadásul az első években az immunrendszer védekezőképességének kialakításában is kulcsszerepet játszik.  

 

Kisebb eséllyel fertőződnek meg influenzával, illetve könnyebben vészelik át a betegségeket a megfelelő D-vitamin szinttel rendelkező gyerekek. D-vitamin hiány esetén a fertőző légúti megbetegedések is lényegesen gyakoribbak. A szakemberek becslése szerint Magyarországon a gyermekek normál étkezésük során az ajánlott D-vitamin kevesebb mint 2-4 százalékához jutnak hozzá, télen ráadásul a D-vitamin képzés másik alapvető forrása, a napfény mennyisége is elégtelen.

Több kutatási eredmény is alátámasztja, hogy a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin az első életévekben kulcsszerepet játszik az immunrendszer védekezőképességének kialakításában. Egy amerikai vizsgálat* során a szakemberek arra jutottak, hogy az újszülöttek D-vitamin szintje befolyásolja mind a gyermekkori légzőrendszeri megbetegedések, mind pedig a kora gyermekkori asztmás légzés előfordulásának valószínűségét és gyakoriságát.


– Ebben az időszakban minden évben jelentősen megnő a felsőlégúti megbetegedések száma a kisgyerekek körében, idén is ezt tapasztalom. Télen fokozottan kell figyelni az immunrendszer erősítésére. Különösen jellemző ez az anyatejes táplálásról leváló kisgyermekek esetében – mondja Dr. Király Balázs házi gyermekorvos.  Szerinte a megfelelő vitaminellátottság – különösen a napfényvitaminnak is nevezett D-vitamin – fontos szerepet játszik a téli megbetegedések elkerülésében is.

D-vitamint nagyobb mennyiségben a tojás, a halolaj, a méz, az élesztő és a gomba, a müzlik, a joghurtok, a vaj, illetve a tengeri halak tartalmaznak.

- Érdemes lenne ezeket valamilyen formában naponta belekombinálni a gyerekek étrendjébe, de sok olyan élelmiszer található közöttük, amit a kicsik nem kifejezetten kedvelnek, ráadásul a megfelelő mennyiségű D-vitamint csupán táplálkozás útján lehetetlen a szervezetbe juttatni. A gyerekek nem esznek meg naponta 3 tojást, több dekányi halfilét és halmájat, de tapasztalataim szerint a gombát tartalmazó ételek sem a kedvenceik - teszi hozzá az orvos.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 13.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

Milyen okai lehetnek a szájszárazságnak?

2026. augusztus 12.



A szájszárazság általában valamilyen más betegség tüneteként jelenik meg, de stresszhatás, vagy idegesség normális körülmények között is okozhatja a száj kiszáradását.

A száj immunvédekezésében a nyálnak fontos szerepe van, ezért a nyáltermelés csökkenésével a száj védekezőképessége legyengül. A gyenge védekezőképesség és az oxigén relatív hiánya, az anaerob (oxigént nem szerető) kénvegyületeket termelő baktériumok elszaporodásához vezet.

A nyál termelődésének a csökkenése a következő tüneteket okozhatja: 
• nyelési nehézség,
• repedezett ajak,
• ízérzési zavarok,
• repedezett, száraz nyelv,
• égő érzés a nyelven és a szájnyálkahártyán,
• szájfertőzések megjelenése,
• szárazságérzés a szájban és a garatban,
• fokozott hajlam a fogszuvasodásra,
• kellemetlen lehelet.

Több olyan gyógyszer ismert, amelyik képes negatívan befolyásolni a nyálmirigyek működését. A leggyakrabban a vérnyomás-csökkentők, vizelethajtók, antihisztaminok, fájdalomcsillapítók, és a depresszió elleni szerek hozhatók összefüggésbe a szájszárazsággal.