Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

D-vitaminnal a várandósságért

Érdekességek2021. február 04.

A D-vitamin egy olyan anyag, melynek jelentőségét még mindig nem ismerjük teljes egészében, az azonban biztos, hogy sokkal nagyobb befolyást gyakorol a szervezetre, mint azt eddig képzeltük. Hiszen mint kiderült, a világ népességének több, mint 93%-a D-vitamin hiánnyal küzd, ami különböző hiánybetegségek kialakulásához vezethet. És akkor még nem is említettük a várandósokat, akiknek kettő ember szükségletéről kell gondoskodniuk.

Fotó: gettyimages.comRáadásul a várandósság rengeteg teendője közben azzal is szembesülni kell, hogy a piacon kapható legtöbb készítmény, mely a megnövekedett szükségletek pótlását célozza, sajnos nem megfelelő formában tartalmazza a D-vitamin hasznosulásához szükséges anyagokat.

Mi is az a D-vitamin?

A kolekalciferol maga a D-vitamin, melyet D3-vitaminként is emlegetnek. Érdemes tudni, hogy ez az anyag egy kicsit eltér a többi vitamintól. A D-vitamin ugyanis sokkal inkább egy hormonszerű előanyag, mely hozzájárul a D-hormon képzéséhez.

Sokan a napsütés, vagy a fény vitaminjaként ismerik, mert a szervezet az ultraibolya sugárzásból állítja elő. Egészen pontosan a bőrben ilyenkor D3 vitamin keletkezik, míg a táplálékkal D2-t viszünk be. A májban azonban folyamatosa átalakítások folynak ezzel az anyaggal, így végső soron mindkét esetben D3 formában hasznosul.

A vitamin hiánya sajnos több betegséget is okoz: ilyen pl. az angolkór, mely a csontozat ellágyulásával jár. Ugyanakkor a PCOS, a depresszió, valamint az ekcéma is köthető a D-vitamin hiányához, csakúgy, mint a skizofrénia, vagy sok rákos elváltozás. Pótlása éppen ezért alapszükséglet, melyből 1500-2000 nemzetközi egységet javasolnak a szakemberek.

A várandós nők esetében a magzat vitaminellátásáról is az anya szervezete gondoskodik, így nekik nagyobb mennyiségre van szükségük.

„A fejlődő magzat számára az édesanyja vérében keringő D-vitamin molekulák jelentik az egyetlen D-vitamin forrást. A megfelelő mennyiségű D-vitamin szükséges a csontvázrendszer megfelelő ütemű fejlődéséhez, hiányában koponya-deformitás és alacsony kalciumszint alakulhat ki. Ezen túlmenően alapos a gyanú annak vonatkozásában, hogy nem megfelelő D-vitamin ellátottság esetén az izomzat, az immunrendszer, sőt, az idegrendszer érése/fejlődése is zavart szenvedhet. A D-vitamin ráadásul a magzati tüdő sejtjeire hatva fokozza a tüdő érését.

A terhesség bekövetkeztekor a női szervezet több, nagyszabású változáson megy keresztül. Ez alól a D vitamin-háztartás sem kivétel: a várandós szervezet addig sosem látott szintre próbálja emelni az aktív D-vitamin szintjét, felhasználva a szervezet minden lehetséges forrását.

Kutatások igazolják, hogy a női szervezet alacsony D-vitamin szintje oka lehet egy esetleges meddőségnek. A legújabb ajánlások fenekestül felforgatták az eddigi protokollt: az alkalmazott adagok többszörösét javasolják. Felnőtteknek napi min. 2000 NE indokolt, de még napi 4000 NE D-vitamin is biztonságosan használható. Várandós kismamáknak napi 2000 NE, a terhesség 12. hete után pedig a 4000 NE D-vitamin is javasolható.


Fontos megjegyezni, hogy a baba megszületése korántsem jelenti, hogy a D-vitamin pótlását abba lehet hagyni: éppen ellenkezőleg. A terhesség megszűntével a női szervezet addig csúcsra járatott D-vitamint mobilizáló kapacitása hirtelen lecsökken, viszont a baba számára továbbra is édesanyja az egyetlen D-vitamin forrás, mégpedig az anyatej révén. Ahhoz, hogy az anyatejben elegendő D-vitamin legyen, elengedhetetlen a szoptatós kismama szervezetének optimális D-vitamin ellátottsága.” – mondja Lőrinczi Orsolya védőnő.

Fotó: 123rf.com

Magában nem elég!
Mint olyan sok más esetben, itt is érvényes az a tézis, miszerint a D-vitamin sokkal jobban tudja kifejteni a hatását, ha jelen vannak bizonyos katalizátorok. Ebben az esetben ez az anyag a magnézium, amely nem csak aktivizálja a sejteredetű enzimműködést, de hiányában kimutathatóan csökken a D-vitamin aktív formájának előállítása.

Ez pedig azt jelenti, hogy a vitamin mellett jelen kell lennie a magnéziumnak is, méghozzá szintén könnyen hasznosuló formában. A jelenleg a piacon lévő várandós készítmények sajnos a magnéziumból legtöbbször nem az aktív citrát, glukonát, glicinát vagy taurát formát (ezek közül a citrát és a glukonát, amelyeket néhány készítményben megtalálhatunk), hanem a sokkal kevésbé hasznosuló karbonátokat tartalmazzák.

A készítmények között éppen ezért nem csak azokat kell keresni, melyek megfelelő mennyiségű D-vitaminnal vannak ellátva, hanem amelyek magnéziumból is megfelelő mennyiséget, valamit a jobban hasznosuló – és ezáltal katalizátorként is jobban viselkedő – citrát vagy glukonát formát tartalmazzák. Az összetételek között pedig minden esetben fel van tűntetve az adott anyag formája is, így ennek könnyen utána lehet nézni.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Van élet a diagnózis után: a személyre szabott orvoslás új korszakot hoz az emlőrák kezelésében

2025. október 27.

Korai diagnózis esetén akár 99%-nál is nagyobb lehet a túlélési esély

A mellrák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség a nők körében, minden 14. másodpercben születik egy ilyen diagnózis a világon, hazánkban pedig több mint 7500 új esetet fedeznek fel évente. A betegséget több mint 90%-ban korai stádiumban fedezik fel, ami döntő jelentőséggel bír, ugyanis a modern, személyre szabott terápia, valamint a pontos diagnosztika és szervezett betegút ma már képesek jelentősen javítani a hosszú távú túlélést. A szakértők a mellrák elleni küzdelem hónapjához közeledve különösen fontosnak tartják hangsúlyozni: a rendszeres szűrésen való részvétel, az időben történő kivizsgálás és az innovatív terápiákhoz való hozzáférés kulcsfontosságú a gyógyulásban és a kiújulás kockázatának mérséklésében is. Ugyanakkor az a tény, hogy egyre fiatalabb korosztályt érint az emlőrák, komoly figyelmeztetés arra, hogy az életmódbeli tényezők mind a megelőzés, mind a kezelés során kulcsszerepet játszanak.

Minden év októbere a mellrák elleni küzdelem hónapja, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a korai felismerés fontosságára, illetve a megelőzéssel és a lehetséges terápiákkal kapcsolatos tudnivalókra. Ennek apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetést a Lilly Hungária Kft., ahol többek között az Országos Onkológiai Intézet és a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) szakorvosai, valamint érintett betegek osztották meg tapasztalataikat. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korai diagnózis drámai különbséget jelenthet: az 5 éves túlélés lokalizált (korai) stádiumban több mint 99%, míg áttétes esetben körülbelül 32%. Ez szemléletesen mutatja, miért létfontosságú, hogy a gyanús tünetek észlelésekor azonnal orvoshoz forduljunk, és lehetőleg minél fiatalabb életkortól rendszeresen részt vegyünk a megfelelő szűrővizsgálatokon. Erre természetesen nem csupán októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában, hanem egész évben érdemes odafigyelni.

Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni húgyúti fertőzés esetén?

2025. október 26.

Ha magas láz, deréktáji (vesetáji) fájdalom, véres vizelet, terhesség melletti panasz, férfiaknál jelentkező húgyúti fertőzés vagy gyakori kiújulás áll fenn, ne kísérletezzünk házi módszerekkel, mielőbb forduljunk orvoshoz. A véres vizelet mindig kivizsgálást igényel, mert ritkán komolyabb ok – például húgyhólyagdaganat – is állhat a háttérben. Ilyen esetekben a saját diagnosztikai eszközök (tesztcsíkok) nem elegendők, célzott orvosi vizsgálatra és szükség esetén laborra vagy képalkotásra van szükség. Antibiotikum szedése kizárólag a szakorvos által előírva javasolt, amennyiben azt a leadott vizelettenyésztés indokolja.

„A gyors enyhülés csábító, de a félrekezelt húgyúti fertőzés könnyen »felkúszhat« a vesékhez. Ha a tünetek 24–48 órán belül nem javulnak, vagy romlanak, forduljunk orvoshoz. A magánklinikákon online, illetve mobilapplikáción keresztül is lehet időpontot foglalni, a vizsgálat pedig rövid és célzott. A legfontosabb, hogy a páciensek értsék, mi történik velük: a húgyúti fertőzés, a hólyaghurut és a hólyagfájdalom szindróma különböző állapotok, így eltérő megközelítést igényelnek. A célzott orvosi diagnózis és terápia gyorsabb gyógyulást és kevesebb visszatérő panaszt eredményez” – hívja fel a figyelmet dr. Póth Sándor.

Neurotech fejlődések - Agyi-gépi interfészek világszerte

2025. október 26.

Az agyi-gépi interfészek (BMI - Brain-Machine Interface) technológiája az emberiség egyik legambiciózusabb vállalkozása, amely közvetlenül összeköti az emberi agyat digitális eszközökkel.

Idén már nem tudományos fantasztikumról beszélünk – valódi, működő technológiákról van szó, amelyek gyógyítanak, segítenek és új lehetőségeket nyitnak meg mind az orvostudományban, mind a mindennapokban.

Az agyi-gépi interfészek olyan eszközök, amelyek képesek olvasni az agy elektromos jeleit, értelmezni azokat, és átalakítani parancsokká, amelyekkel külső eszközöket irányíthatunk – vagy fordítva, külső jeleket alakítanak át az agy számára értelmezhető információvá. Ez lehetővé teszi, hogy bénult emberek gondolataik erejével mozogjanak, látássérültek lássanak, vagy akár egészséges emberek számára is új kommunikációs és interakciós módokat nyisson.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a neurotech legújabb fejlesztéseit, az orvosi és fogyasztói alkalmazásokat, valamint azokat az etikai kérdéseket, amelyeket ez a forradalmi technológia felvet.

Mi az agyi-gépi interfész és hogyan működik?

Az agyi-gépi interfész három fő típusba sorolható. Az invazív BMI-k közvetlenül az agyba ültetett elektródákat használnak, amelyek rendkívül pontos jeleket tudnak olvasni. Ezek a leghatékonyabbak, de sebészeti beavatkozást igényelnek. A részlegesen invazív eszközök a koponya belső felületére kerülnek, de nem hatolnak be az agyszövetbe. A nem-invazív megoldások, mint az EEG sapkák, kívülről mérik az agyi aktivitást, sebészet nélkül, de kevésbé pontosak.

A működés elve viszonylag egyszerű: az agy neuronjai elektromos jeleket bocsátanak ki amikor aktiválódnak. Ezeket a jeleket érzékelők fogják fel, számítógépes algoritmusok (gyakran mesterséges intelligencia) elemzik és értelmezik, majd parancsokká alakítják. Például ha egy bénult ember a karja mozgatására gondol, a BMI észleli ezt a szándékot és egy robotkart vagy számítógépes kurzort mozgat helyette.