Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Degeneratív ízületi megbetegedések kezelése

Érdekességek2019. június 12.

Fotó: 123rf.com

A csontsebészeti műtétek tervezhetőségét és pontosabbá tételét támogató műtéti tervező- és navigációs rendszert, valamint a beavatkozások során használható ortopédiai implantátumokat fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) munkatársainak részvételével – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

Az öregedő társadalmakban egyre gyakoribbá váló degeneratív ízületi megbetegedések megfelelő kezelése komoly kihívást jelent az egészségügyi ellátó rendszerek számára a világ legtöbb országában.

A Sanatmetal Kft., a Szegedi Tudományegyetem és a dicomLAB Kft. együttműködésével – 670 millió forint uniós támogatással – olyan komplex, műtéti tervező- és navigációs rendszert, illetve ezzel kompatibilis implantátumokat és eszközöket hoztak létre, amelyek lehetővé teszik a személyre szabott műtéti navigációt a váll- és térdízületi, valamint a lábsebészetben.

A jobban tervezhető, pontosabb csontsebészeti műtétek alacsonyabb kockázatot és gyorsabb felépülési időt, valamint a szövődmények csökkenését jelentik a betegek számára.

A navigációs sebészeti eljárás során a megbetegedés vagy sérülés által érintett műtéti területről készült diagnosztikai felvételeket feldolgozzák. A felvételek alapján készült háromdimenziós csontmodelleken a szoftver segítségével megtervezik az operációt, így például egy teljes térdprotézis behelyezését. 3D-nyomtatóval készítenek egy navigációs segédeszközt is, amely a beteg érintett ízületének csont- illetve porcfelszínéhez alakítva segíti az orvost a beavatkozás minél pontosabb mechanikai végrehajtásában.


A szakemberek az eljárással kompatibilis ortopédiai implantátumokat és műtőeszközöket is kifejlesztettek. Ezek közül is kiemelkedő a Sanatmetal új vállprotézis rendszere, amely a szabadalmaztatott megoldása miatt nemzetközi figyelemre és sikerre is számíthat. A magyarországi gyártónak a vállízület komplexitása miatt korábban nem volt ilyen protézisrendszere, most azonban ez elérhetővé válik, ami az egészségügyi finanszírozás szempontjából is kedvező versenyhelyzetet teremt a piacon.

A harminc hónapos projekt alatt létrejött eredmények üzleti és tudományos hasznosításával a konzorcium tagjai nemzetközi szinten is az orvostechnológiai piac meghatározó szereplőivé válhatnak, ami az egészségügyi szakellátás színvonalának növekedésén felül lökést adhat a magyar orvostechnológiai exportnak is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)