Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Délutáni szunyókálás -nem csak gyermekeknek

Érdekességek2018. szeptember 08.

A délutáni szieszta jól bevált szokás a mediterrán országokban: az ebédet követő időszakban elcsendesül a város, az emberek elvonulnak, pihennek. E szokás kialakulásában természetesen szerepe van ezen országok éghajlati viszonyinak, a déli hőségnek. Nem véletlen, hogy elsősorban a nyári kánikula idején vágyunk mi is egy kis sziesztára.  

Ha túl rövid az éjszaka
Gyakori probléma, hogy rosszul és keveset alszunk. Habár az egyéni alvásigények eltérőek lehetnek, azért általánosságban elmondhatjuk, hogy huzamosabb időn keresztül, napi 5-6 óra alvás nem elég ahhoz, hogy napközben jól teljesítsünk. Ha nem orvosi kezelést igénylő alvászavarok állnak a kialvatlanság hátterében, hanem folyamatos időhiányban szenvedünk, és emiatt rövidül meg az éjszakai alvásidő, akkor a napközbeni szunyókálás hasznos lehet – tanácsolja dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus-főorvos.


A kevesebb, néha több
 Fontos azonban mértéket tartanunk, mert a túl hosszúra sikeredett napközbeni alvással sajnos épp ellenkező hatást érünk el. Ha a tervezett szundítás másfél óránál továbbra nyúlik, szinte biztos, hogy még fáradtabbak, nyúzottabbak leszünk utána. Szakértők szerint napi 15-20 perc az, amit érdemes délutáni szundításra fordítanunk. Érdekesség, hogy az alvásidő hossza szerint frissülnek fel egyes képességeink is:
- 20 perc elteltével figyelmünk és a motoros képességek javulnak, melyeknek jó hasznát vesszük például a gépelésben.
- 30-60 perces alvással már a memóriánk is felfrissül, és kreativitásunk is szárnyra kap.
- 60-90 perc alatt pedig az alvás már a REM, vagy „gyors szemmozgás” fázisban zajlik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt.
Kutatások igazolják, hogy frissítő hatása mellett a napközbeni pihenés a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát és a stresszt is képes csökkenteni. 

Szundi-kisokos
Ha jól esik és lehetőségünk van rá, kialakíthatunk egy olyan napirendet, amiben a pihenés minden nap megközelítőleg azonos időpontra esik. Célszerű ezt a nap közepére, 13 és 15 óra közé tenni.
Használjuk a telefon ébresztőjét, hogy szunyókálás közben ne fél szemmel az órát figyeljük, ha nem szeretnénk elaludni. Ha tudjuk, hogy 30 percünk van pihenésre, akkor eszerint állítsuk be az ébresztőt, így biztosan nem nyúlik a tervezettnél hosszabbra a pihenő.
Jó, ha erre az időre a fényt kizárjuk. Sötétben gyorsabb és pihentetőbb az alvás, erre a célra egy szemfedő is megfelel.
Alvás közben a testhőmérséklet csökken, ezért vékony pléddel takarózzunk szunyókálás alatt.

Ne feledjük azonban, hogy a napközbeni aluszékonyságnak, álmosságnak gyakran a nem megfelelő alvásminőség az oka! Ha tehát rendszeresen vágyunk a napközbeni alvásra, feltétlenül keressünk fel alvásspecialista szakembert, aki eldönti, nem kóros folyamat, alvásbetegség áll-e a tünetek hátterében!


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Miért lesz sírás, stressz vagy konfliktus a tanulásból?

2026. június 10.

Hamarosan kicsengetnek… A bizonyítványok kiosztásával azonban sok családban nem ér véget az iskola okozta feszültség. Miközben a gyerekek számára elkezdődik a vakáció, a szülők jelentős része továbbra is ugyanazokon a kérdéseken gondolkodik: Miért nem tud a gyermek jobban teljesíteni, ha egyébként okos? Miért tart órákig a házi feladat? 

A szakemberek szerint a háttérben sok esetben nem motivációhiány vagy lustaság áll. Gyakran olyan rejtett figyelmi, memória- vagy tanulási nehézségek húzódnak meg, amelyek hosszú ideig felismeretlenek maradnak.

„A szülők többsége nem diagnózist keres. Egyszerűen azt látja, hogy a gyermekében sokkal több van annál, mint amit az iskolai eredményei mutatnak” – mondja dr. Bohács Krisztina intelligencia-kutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

A mostani nyár eldöntheti az egész jövő évet

A szakértő szerint az elmúlt években különösen látványosan emelkedett azoknak a gyermekeknek a száma, akik figyelemzavarral, tanulási nehézségekkel vagy iskolai szorongással küzdenek. A problémák ráadásul gyakran együtt jelentkeznek. Az ADHD, a diszlexia, a diszgráfia, a diszkalkúlia és a teljesítményszorongás sokszor egymást erősítő folyamatként van jelen. Mindezt tovább súlyosbíthatja a korai és kontrollálatlan digitális eszközhasználat.

„A rövid videókra épülő tartalomfogyasztás folyamatos ingerkeresésre kondicionálja az agyat. A figyelem egyre rövidebb szakaszokra bomlik, miközben a gyermekek egyre nehezebben tudnak tartósan koncentrálni egy könyvre, egy tananyagra vagy akár egy beszélgetésre” – fogalmaz a szakértő. „A nyár ebből a szempontból különösen fontos időszak.”

Miért nem kapok levegőt?

2026. június 10.

Félelmetes és szorongást okoz, amikor úgy érezzük, nem tudunk annyi levegőt belélegezni, amennyit szeretnénk. A légszomjnak több oka is lehet, dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, gasztroenterológust, a Tüdőközpont orvosát ezekről kérdeztük.

Akut vagy krónikus légszomj?

Mindannyian ismerjük a légszomj kellemetlen érzését. Egy intenzív edzés után is csak kapkodjuk a levegőt, de egy kiadós lakoma miatt is érezhetjük úgy, hogy a jóllakottságtól nem tudunk mély lélegzetet venni. Ilyen esetekben a probléma rendszerint rövid időn belül megszűnik, komolyabb panaszt a hirtelen, látszólag ok nélkül vagy a tartósan fennálló légszomj jelez.

„Az akut légszomj olyan légszomj, amely nagyon hirtelen jelentkezik, és általában sürgős helyzetet jelez, amely gyors orvosi ellátást igényel. A krónikus légszomj olyan légszomj vagy légzési nehézség, amely több hétig vagy hosszabb ideig tart.”

Tünetei lehetnek:


nehéz lélegezni, tudunk levegőt venni, de nem olyan mélyen, ahogy szeretnénk,
szorító érzés a mellkasban,
fulladás érzés,
a kellemetlen tünetek miatt szorongás, pánik is jelentkezhet, sápadtság, verejtékezés is társulhat a légszomj mellé.

Allergia, vagy nátha?

2026. június 09.

A légkondicionáló berendezések, hűtött üdítők, vagy a jelenleg is jellemző változékony időjárás miatt nyáron is könnyen megfázhatunk. A klasszikus náthás panaszok könnyen összetéveszthetők az ebben az időszakban gyakori allergiás tünetekkel. Szakértők segítségével a kettő közti hasonlóságokat és különbségeket vesszük sorra.

Későn fordulunk allergológushoz
A tünetek azonossága miatt a betegek számára problémát okozhat a nátha és a pollenallergia tüneteinek megkülönböztetése. Emiatt fordulhat elő az, hogy gyakran hetek elteltével, több eredménytelen otthoni próbálkozás, recept nélkül beszerezhető készítményektől hiába várt javulás után fordulnak csak hozzánk – számolt be tapasztalatairól dr. Balogh Katalin allergológus főorvosa. Fontos, hogy a szénanátha és a meghűlés közti eltéréseket a betegek is ismerjék, így idejében megkezdett kezeléssel a panaszok mérsékelhetők és a felesleges gyógyszerszedés is elkerülhető.