Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Depis vagyok! - Tényleg létezik téli depresszió?

Érdekességek2022. november 20.

Gyakran halljuk ismerőseink szájából a panaszt: "depis vagyok". Ahogy beköszöntött az ősz, és a nappalok egyre rövidebbek, a fenti kijelentéssel minél többször találkozunk. Ahogy csökken a napsütéses órák száma, úgy növekszik a depresszióra panaszkodó emberek száma is. Elgondolkodtató, hogy vajon miért érezzük úgy, hogy ősszel, és főleg télen rosszabb a hangulatunk, és miért emelkedik meg a depresszióval küzdők aránya.  

Szerencsére a „depis vagyok” kijelentés mögött nem minden esetben találkozunk valódi depresszióval, általában átmeneti hangulatváltozás, kedélyzavar áll a háttérben. Ezen az állapoton az illető hamar túllép, és ismét a megszokott módon éli az életét. A valódi depresszió komolyabb probléma, és a megoldás, a terápia hosszadalmasabb időt vesz igénybe.

De vajon miért éppen télen leszünk „depisek”?
Hangulati ingadozásainkat a korai sötétedéssel és a napsugárzás hiányával magyarázzák. Gondoltunk e már arra, hogy talán nem ez a fő alapja a problémának?
Az ősz és a tél számomra a két legszebb évszak. Az ősz gyönyörű a maga színpompájával, télen pedig csodálatosak a havas tájak és a fehér köntösbe öltözött fák látványa. A világ mintha lelassulna, a zajokat elfedi a puha hótakaró.

Nyáron kifelé fordulunk, télen befelé – kellene?
A nyár a kifele fordulás időszaka. A barátoké, a bulizásé, a nyaralásé, az új szerelmeké, az izgalomé, az önfeledt szórakozásé. Nyáron nem foglalkozunk annyit saját gondolatainkkal, gondjaink sem annyira nyomasztóak. Lelkünk szavát, kérdéseit elnyomja a külvilág, a nyár könnyedsége, nyüzsgése.

A tél viszont teljesen más. A nappalok rövidülnek, egyre több időt töltünk otthonunkban. Reggel, amikor felébredünk és munkába indulunk, odakinn még sötétség van, este pedig, amikor hazaérkezünk, már ismét a sötét az úr. Nincsen kedvünk kimozdulni, az otthon töltött idő pedig gondolkodásra késztethet bennünket.
A tél a befelé fordulás időszaka. Ahogy a világ lecsendesedik, úgy csendesedik le bensőnk is. Legalább is ez lehetne a tél feladata, tanítása. A belső lecsendesedés, az önmagunkba fordulás. Találkozás a belső világunkkal. Lelkünk halk szavának felismerése.  A nyáron elfojtott érzelmek, gondolatok, gondok felismerése, önmagunk megismerése.

A depressziós hangulat ekkor kezd eluralkodni rajtunk. Az emberek többsége nem szeret a Lelkével, belső világával foglalkozni. Ha ezt tennék, rájönnének, hogy talán nem azt az életet élik, amit szeretnének, nem azzal, akivel szeretnék stb., és ekkor eluralkodik a magány és elhagyatottság érzése. A nyár vidámsága és melege már nem rejti el a gondokat.


Sokszor hallom az elkeseredett szavakat a hozzám fordulóktól. Azt, hogy nem tudják,  merre menjenek tovább, hogyan találhatnák meg önmagukat, nem látják az élet értelmét. Nincsen kedvük semmihez, és legszívesebben az egész napot átaludnák. Ekkor hangzik el az a bizonyos mondat: „Biztosan depressziós vagyok!”.
Kedves olvasó, lehet, hogy ezen a cikken azért akadt meg a szemed, mert hasonlóan érzel. Gondolj csak bele: télen van az év legszebb ünnepe, a Karácsony. Ez a Fény ünnepe, és ez a csodás ünnep az év legsötétebb időszakában van! Amikor sötét gondolatok járnak a fejedben, gondolj erre.

Nem biztos, sőt, úgy vélem az esetek többségében nem a depresszió az az érzés, amit érzel. A lelked szól hozzád, hogy itt az ideje kicsit foglalkozni vele is.

Pihenj, relaxálj, menj el sétálni a hóesésben. Olvass el egy jó könyvet, vegyél forró fürdőt, és igyál meg egy forró teát. Kényeztesd kicsit magad, és közben figyelj befelé. Nem biztos, hogy most a barátokra, rokonokra van szükséged. Amire most figyelned kellene, az csak saját magad.

Ha át tudod adni magad a csendnek, belső világod csodáinak, hamarosan nem fogsz félni a sötét estéktől, és a nyomasztó érzésektől. Felfedezed azokat az apró örömöket, amelyeket csak a tél adhat meg Neked!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.