A gyógyszerészet szíve a gyógyszertárban dobog – 2. rész

2024. április 27.

A Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egyike a 12 hivatásrendi köztestületnek, s mint ilyen, kötelessége, hogy a gyógyszerészi hivatás egészének szakmai, etikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselje, és mindezt a közérdekkel összhangban, a társadalom – és kiemelten a betegek – jogos érdekeinek mentén érvényesítse. Megkérdeztük az MGYK megyei szervezeteinek elnökeit, hogy ők mit tartanak fontos üzenetnek elmondani a betegek, az olvasók, a lakosság részére.

 

Egészséges családi háttér

 

Az előttünk lévő időszak egyre inkább a prevencióra, a megelőzésre hívja fel a figyelmet. Azt tapasztaljuk a gyógyszertárban, hogy egyre több antibiotikumot fogyasztanak a betegek, mert nem elég erős az immunrendszerük a különböző, újonnan megjelenő kórokozókkal szemben. Ez véleményem szerint részben megelőzhető lenne, ha sokkal jobban odafigyelnénk az immunrendszerünk időbeni támogatására, felkészítésére. A megelőzés az egyik kulcsa ennek a problémának. A vírusok és a baktériumok ellen az egészséges immunrendszer általában hatékonyan tud védekezni. A gyógyszerkincsünket tehát arra az esetre kellene felhasználni, amikor már nem tud a saját immunrendszerünk védekezni.

Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy kisebb fertőzésekre is antibiotikum a terápia. Pedig ha figyelünk a szervezetünkre, saját magunkra, és a megfelelő időben támogatjuk az immunrendszerünket, akkor egészségben tudjuk átvészelni a kritikus időszakot. A másik fontos tendencia az, hogy a betegségpiac mellett egyre inkább kialakul az ún. egészségpiac. Ez harmóniában áll azzal a nevezéktannal, amit most a háziorvosoknál is tapasztalunk, ugyanis a hivatalos elnevezésük családorvos lett. Már nem csupán az történik, hogy a beteg elmegy az orvoshoz, és őt egyedülállóként tekintve, csak vele foglalkozik, hanem a háttérben, a környezetben feltételezünk egy egészségesen működő családot, benne egészséges egyénekkel, akikhez tartozik egy családorvos. Neki egyre inkább nem az a szerepe, hogy betegséget gyógyít, hanem az, hogy támogassa az egészség megtartását.

Rosszulléthez és eszméletvesztéshez is vezethet a nem megfelelő vércukorszint

2024. április 26.

Nagy felháborodást keltett nemrégiben, miszerint az olimpiai bajnok teniszező, Alexander Zverev nem adhatja be magának a pályán inzulin injekcióját, annak ellenére, hogy 1-es típusú cukorbetegségben szenved. Az ügy kapcsán megkérdeztük dr. Porochnavecz Mariettát, a Cukorbetegközpont diabetológusát, hogy vajon mit okozhat, ha valaki kihagyja az injekciózást, illetve mire kell figyelni, ha valaki inzulinterápia mellett aktívan, akár profi szinten sportol.

Felháborodás Alexander Zverev inzulinterápiája körül

A német teniszező, Alexander Zverev elmondása szerint 3 éves kora óta 1-es típusú cukorbeteg, így folyamatos inzulinterápiára szorul. Bár az ATP-tornák alkalmával ebből nem is volt gond, hiszen a pálya szélén, a kispadon intézte el az injekciózást, ám a francia Roland Garros teniszbajnokságon meggyűlt a baja a szervezőkkel, ugyanis közölték, hogy a pályán nem adhatja be magának az életmentő inzulint, hanem ki kell mennie a mosdóba, mivel a pályán “furán néz ki”. A baj az elfogadottsági megközelítésen túl ezzel az, hogy a mérkőzés során két mosdószünet engedélyezett, pedig neki egy-egy hosszabb meccs alkalmával akár 4-5-ször is ki kéne mennie. Ráadásul elmondása szerint a második fordulóban, amikor az inzulint szúrta be magának, a supervisor benyitott és közölte, hogy csakis orvos adhatja be neki az injekciót. Ezt a teniszező nem értette, hiszen kisgyerek kora óta ő intézi az inzulin beadását.

Zverev igencsak felháborodott a francia szervezők hozzáállásán, ráadásul ő azon sportolók egyike, aki igazán szívén viseli az cukorbetegséggel küzdők ügyét, még egy alapítványt is létrehozott, hogy támogassa és bátorítsa a betegeket. “A gyerekeket pedig biztatni és támogatni szeretném, hogy aktív életmóddal és megfelelő preventív lépések meghozatalával elkerülhetik a diabéteszt”– nyilatkozta korábban.

Inzulin és cukorbetegség

A cukorbetegség egyik kezelési formája az inzulinterápia. 2-es típusú diabétesz esetén ez a beteg állapota függvényében szükséges, ám 1-es típus esetén mindenképp inzulin injekció alkalmazása indokolt a hormon pótlása érdekében.

Az inzulin egy hormon, mely szabályozza a szénhidrátok, fehérjék és zsírok anyagcseréjét és segíti a vércukor beépülését a sejtekbe. Hiányában a sejtek éheznek, a glükóz pedig felhalmozódik a vérben. Az 1-es típusú cukorbetegség egy autoimmun betegség, mely során az immunrendszer tévesen a hasnyálmirigy inzulintermelő béta-sejtjeit támadja. Emiatt nem, vagy csak nagyon kevés inzulin termelődik, így a hormont a betegeknek naponta többször kell pótolni.

Sport és cukorbetegség

A cukorbetegség terápiájának egyik pillére a rendszeres testmozgás, mivel -többek között- segít optimalizálni a vércukorszintet. Bár valóban fontos az edzés, ám ha valaki aktívan sportol -sőt, ha versenysportoló- nagyon fontos, hogy optimális tartományban legyenek az értékei, ugyanis a fokozott fizikai -és lelki- igénybevétel miatt könnyebben kerülhet ki a vércukorszint a referencia tartományból, ami rosszullétekhez vagy eszméletvesztéshez is vezethet. Éppen ezért a sportolóknak nagyon szorosan kell tartaniuk az orvos által meghatározott kezelési tervet, mivel mind a hipo-mind a hiperglikémia nagy problémákat okozhat. A diabetológusok emellett a sűrű vércukormérést is javasolják edzés/mérkőzés előtt, közben és utána is, hogy és ha kell, akkor korrigálni kell az értéket megfelelő terápiával.

A megfelelő mennyiségű inzulin pótlása azért is fontos, mert ha a vércukorszint 15mmol/l fölé kúszik, akkor nem lehet intenzív mozgáshoz hozzákezdeni, előtte csökkenteni kell a vércukorszintet, és meg kell várni, hogy 12mmol/l vagy annál kevesebb legyen. Fontos tudni, ha a vércukorszint rendkívül megnő (akár a nem megfelelő inzulinterápia miatt), akkor mérgező melléktermékek (ketonok) keletkeznek és halmozódnak fel, és ha ez kezeletlen marad, akkor annak igen komoly következményei is lehetnek (a ketoacidózis életveszélyes is lehet).

Allergia miatt is fájhat a fül?

2024. április 26.

A légúti allergia jellegzetes tünete az orrdugulás, orrfolyás. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy az állandó orrdugulás nem csak kellemetlen, de szövődményekhez, például fülproblémákhoz is vezethet.

A tartós orrdugulás szövődményei


A gyulladt orrnyálkahártya megduzzad, emiatt az allergiás beteg nem kap levegőt. A szájlégzés miatt a torok könnyen kiszárad, torokfájás, rekedtség jelentkezhet, a kiszáradt nyálkahártya pedig sérülékenyebb, rajta keresztül a kórokozók is könnyebben a szervezetbe jutnak. 
Bedugult orral az éjszakai alvás sem pihentető, de gyerekek esetében a tartós szájlégzés akár állkapocs fejlődési rendellenességekhez is vezethet. 
Az orrdugulás mellett a fület az orral összekötő fülkürt sem tud megfelelően szellőzni, emiatt a nyomáskiegyenlítés sem tökéletes a fülben, a dobhártya két oldalán. 


Az orrdugulás miatt romlik a dobüreg szellőzése

Ha a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, beszűkül, el is záródhat a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik. Ekkor megjelennek a fülkürthurut tünetei: a fül enyhe fájdalmával kísért feszülés, dugulás érzés és halláscsökkenés. 

A fertőzés a középfül területét is elérheti, kialakulhat akut, de krónikus középfülgyulladás is. Ha a fülkürt hurut tartósan fennáll, a dobüregben kialakult negatív nyomás miatt nehezebben kezelhető, erősebb fülfájdalommal járó krónikus savós középfülgyulladás alakulhat ki. Az akut betegségre jellemző erős fájdalom a krónikus savós középfülgyulladás esetén elmaradhat, a betegségre – különösen gyerekek esetében – csak a hallásromlás hívja fel a figyelmet.