Diszkalkulia, a fejlesztés mostohagyereke
Érdekességek2023. október 08.
A diszkalkulia, a számolási zavar kevésbé közismert jelenség, mint a diszlexia, pedig összetett fejlődési zavarról van szó, amellyel ugyanolyan fontos foglalkozni, mint az olvasási zavarral. Milyen jelek utalhatnak diszkalkuliára és hogyan fejleszthetjük a számolási képességeket?
Tudtad, hogy a számolási zavarokkal kapcsolatos kutatások száma kevesebb, mint az olvasási nehézségekkel foglalkozóké? Sokkal kevesebb a hozzáértő szakember is. Könnyen belátható, miért alakult így, ha áttekintjük, mennyire összetett problémakörről van szó.
A gyermek jövője, felnőttkori lehetőségei szempontjából döntő, hogy fejlődési számolási zavara van, vagy diszkalkuliája szerzett típusú. Az örökletes zavar nem szüntethető meg, de célzott segítő eljárásokkal segíteni tudjuk a rászorulókat.
A számolási zavarral küzdő gyermeknek nemcsak a számokkal való munka, feladatok okoznak különös nehézséget, megértési és emlékezeti problémáik is jelentkezhetnek. Nehézséget jelent mennyiségek becslése, konkrét műveletek végzése. Mindezeken túl az időérzékelés és a térbeli tájékozódás képessége is zavart szenvedhet náluk. Fontos tudni, hogy akár örökletes, akár szerzett sérülés okozza a diszkalkuliát, az intelligenciától teljesen független zavarról van szó.
Nézzük, hogyan ismerkedik a gyermek a számok világával! Legelső élményként önmaga és az anya 1-ség élménye születik meg. Miközben saját testével ismerkedik, különböző relációkat tapasztal meg. Amikor a gyermek önmagára Én-t mond, megszületik önálló akarata, kialakul a 2 fogalma. A 3-at sem kell külön tanítani – létrejön a hármasság élménye az én-anya-apa kapcsolatban. A mindennapi élethelyzetek számos lehetőséget kínálnak a mennyiségek észlelésére, összehasonlítására.
Imádják a kisgyermekek a ki-bepakolást, szétválogatást, csoportokba rendezgetést – spontán módon, bármilyen tárggyal. Sőt, elsősorban azokkal a dolgokkal, amik anya-apa számára is fontosak, amikkel ők foglalatoskodnak. Így gyakran vonzóbbak a játékoknál az edények, felnőttek újságjai, könyvei, mobiltelefonja…
A tárgyakkal való kapcsolat során spontán összemérnek, számlálgatnak, hasonlítgatnak - mindezek lesznek később a matematika-tanulás alappillérei. A sok, kevés, kicsi, nagy fogalma így alakul ki, és megismerkedik a gyermek a semmi fogalmával is. Egyre többféle rendszer szerint szortírozva (szín, forma, nagyság) fejlődik gondolkodásuk.
Mire az iskoláskort elérik, képesek nyelvi szinten is összehasonlítani: kisebb-nagyobb, több-kevesebb; sőt, akár egyszerre több szempontot is figyelembe tudnak venni.
Milyen jelek esetén gyanakodjunk óvodáskorban?
- mozgásfejlődés elmaradása esetén, ha kevéssé jól koordináltak a nagymozgások
- ügyetlenséget tapasztalunk a ceruzafogásban, az olló használatában
- saját testén, és a térben való tájékozódásban is nehézségeket fedezünk fel
- mondókáknál a beszéddel kísért mozgása összerendezetlen
- a beszéd terén elmaradások észlelhetők: 5 éves kor után súlyos beszédhiba áll fenn
- figyelmi problémák esetén: nem mutat érdeklődést a mesék, versek iránt – unja azokat
- hallási figyelem problémái: rosszul, pontatlanul tanulja meg a verseket, dalokat
- emlékezet gyengesége: nem tud felidézni emlékeket (mit evett ebédre, miről szólt a mese, merre sétáltak, kivel találkoztak)
- nem szeret építeni
- nem szeret rajzolni
- utálja a puzzle-t
- rosszul használja a helyhatározókat
- gondot jelent egyszerűbb sormintákat utánozni
- nehézsége van ritmikusan ismétlődő sorozat folytatásában (gyöngyfűzés: kicsi-nagy, piros-kék-sárga)
Ha a felsoroltak között akad olyan, ami a te gyerekednél is mutatkozik, feltétlenül kérd szakember segítségét, hogy megelőzzétek az iskolai problémákból fakadó kudarcokat. Ne feledkezz meg arról, hogy a JÁTÉK a legjobb eszköz ebben is.
Annak függvényében, hogy az agy mely területe érintett, más-más számolási nehézséggel kell megbirkóznunk. A legnagyobb gondot – életvezetés szempontjából - nem a számolási műveletek végzésének akadálya okozza. A homloklebeny befolyásolja az elemzés műveletét, a lényeg megragadását, az elvonatkoztatás képességét, a következtetés lehetőségét, a mozgás szervezését. Ezek a mindennapi életben alapvetően fontos gondolkodási műveletek.
Ezért jó, ha különbséget tudnunk tenni, mi az, ami a részképesség zavarból eredeztethető, és mi az, ami lustaságból, nemtörődömségből, alulmotiváltságból fakad. Így nem alakítunk ki ok nélkül negatív képet egyetlen gyermekről sem. Az ok ismeretében magabiztosan, megfelelő segítséget biztosíthatunk a gond enyhítésére.
A jövő pozitív alakulásához elengedhetetlen olyan mankók nyújtása, amelyek a hiányosságok áthidalását lehetővé teszik - mindennapi élethelyzetekben. Mit értek ez alatt? Például a folyamatábra megismertetését és olyan analógia-sor nyújtását, ami átsegít a tervezés nehézségén és lépésről lépésre vezet. Ehhez fontos, hogy az ellenőrzés folyamatát vezérlő segédanyag is társuljon.
Nézzünk néhány gyakorlati példát!
- A napi rutin cselekvések: fogmosás, kézmosás, fürdés
- Limonádé készítése
- Szendvics /melegszendvics készítés
- Hogy készül a főtt virsli?
- Így csinálunk rántottát!
- Mosogatás (az edények sorrendje is fontos elem: pohár, tányér, evőeszköz, lábas)
- Mit tegyek, ha sáros a cipőm? (annak függvényében, mit visel a gyerek: bőr, műbőr, velúr, edzőcipő)
- Takarítás (pakolás, portörlés, porszívózás, nedves törlés/felmosás)
- Virágöntözés
A folyamatábra készítés módja:
- a cselekvéssort lépésekre bontjuk,
- egyszerű rajzos ábrákkal illusztráljuk,
- az ábrák alá magyarázó feliratokat készítünk, nyomtatott betűkkel,
- a lépéseket beszámozzuk,
- az ábrák balról jobbra haladó sorrendben, vagy föntről lefelé tartóan jelezzék a lépéseket.
A számolászavarokat csoportosíthatjuk a hibák javíthatóságának szempontjából is. E szerint megkülönböztethetünk eredményesen javítható hibákat, részben enyhíthető és nehezen befolyásolható hibákat.
Tünetek:
eredményesen javítható hibák |
részben enyhíthető hibák | nehezen befolyásolható hibák |
| tanulási hiányosságok: a. hiányos ismeretek b. hiányos alapok a tanuláshoz |
a vizuális tagolás és emlékezet gyengesége | fogalmak strukturális nehézségei |
| gyenge akusztikus számemlékezet | ||
| kultúrtechnikai hiányosságok: a. olvasás és szövegértési zavar b. grafomotoros zavar c. iránytévesztések |
asszociatív kapcsolási nehézségek | a matematikai szimbólumok, elvont fogalmak megértésének hibái |
| gyenge feladattudat, feladattartás | ||
| szorongás, koncentrációs zavar | gyenge motiváció a tanulásra | a megtanultak alkalmazásának nehezítettsége |
| a sikertelenség járulékos következményei | fáradékonyság |
Amint a táblázatból is kiderül, akkor a legnehezebb érdemben hatni a problémára, ha olyan neurológiai okok állnak a háttérben, melyek épp a számolási folyamat különböző részeit érintik.
A hosszú időn keresztül, kitartóan végzett célirányos feladatokkal javulás érhető el ezeknél a gyerekeknél is: ám a gyakorlás felfüggesztésével az addig elért eredmények nem tarthatók meg! Folyamatos szintentartó gyakorlás szükséges!
Szülőként tudnod kell, hogy ezeken a foglalkozásokon nem a tananyag újra magyarázása, vagy a felzárkóztatás a cél: hanem az alapvető műveletekkel és fogalmakkal való tapasztalatszerzés.
Megtévesztő lehet, hogy ami egyik nap nem jelent gondot, másnap megoldhatatlannak mutatkozik - akár egy összeadás 20-a számkörben sem hoz sikert.
Számos tényező befolyásolja a feladatvégzés sikerességét, vagy kudarcos voltát. Túl azon, hogy gyermeked aktuálisan mennyire motivált a tevékenységre, erősen meghatározó a tanulás sikeressége szempontjából, hogy
- egyáltalán evett-ivott-e
- ha igen, elegendő vizet ivott –e, milyen ételt evett /édesség, cukros ital rontja a teljesítményt/,
- pihentető volt-e az alvása,
- kellő mozgással felkészült-e az ülő testhelyzetre,
- megfelelő-e a terem hőmérséklete /a meleg tompává tesz/,
- friss-e a levegő,
- megfelelőek-e a fényviszonyok,
- milyen ruházat van rajta > okoz-e állandó testi ingert valamelyik ruhadarab,
- milyen az aktuális érzelmi állapota,
- legfőképp: képes-e összpontosított figyelemre
- meghallani a feladatot, szemével befogadni a látnivalót, és elvégzi-e agya a gondolkodási művelethez szükséges neurológiai kapcsolódásokat.
A részben enyhíthető hibák sorában olyan általános problémákkal találkozunk, amelyek feltehetőleg a számoláson túl más tanulási helyzetben is gondot jelentenek. Ebben a körben nem a konkrét matematikai műveletek és fogalmak elsajátíttatása a cél, hanem azon készségek fejlesztése, amelyek a látás-hallás-emlékezeti funkciókra irányulnak, továbbá a megfelelő lelki beállítottság kialakítása, támogatása, amely a feladathelyzetben maradást, a kitartást erősítik.
Számukra is fontos ismeret, hogyan lehet fizikai szinten segíteni a tanulásra való felkészülést: a folyadékszükséglet, a táplálkozás kiegyensúlyozottsága, a mozgás fontossága, a kellő alvásidő, pihenés szerepének ismertetésével, megtapasztaltatásával. A növekedéshez is szükséges vitaminforrások biztosítására naponta gyümölcsök-zöldségek fogyasztásával és esszenciális olajokkal a hatékonyabb agyműködés elősegítésére (omaga 3-6-9, búzacsíra olaj).
Az eredményesen javítható hibák körébe tartozik a felzárkóztatás, amit mindig az alapozó fejlesztésnek kell megelőznie. Azok a problémák, amelyek nem a konkrét ismeretek hiányából adódnak, általános, globális fejlesztő hatást hordoznak. Ilyenek a térbeli tájékozódás, saját testséma, érzékelés-észlelés, figyelem, a gondolkodás és a beszéd fejlődését elősegítő játékos gyakorlatok.
A szorongásos tünetek enyhítésre jól alkalmazhatók viselkedésterápiás eljárások. A tanulástechnikai ismeretekkel való munka komplex segítséget jelenthet: a konkrét trükkök elsajátításán túl önbizalom-növelő hatással is bír.
Búcsúzóul jó szívvel ajánlom nektek a klasszikus táblás játékokat, stratégiai játékokat, kártyákat a még mindig korán sötétedő délutánokra, estékre.
forrás: Harmonet.hu
