Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Down-szindróma: a 21-es kromoszóma rendellenessége

Érdekességek2021. szeptember 26.

Fotó: 123rf.com

A Down-szindróma talán a legismertebb genetikai rendellenesség közé tartozik, amelyet a 21-es számú kromoszóma rendellenes osztódása okozza, melynek következtében a kromoszóma triplázódik a sejtekben.

A Down-szindróma gyakorisága az anyai életkor előrehaladtával rohamosan nő, és mivel egyre inkább kitolódik a gyermekvállalási életkor a szülők nők esetében, így az előfordulás kockázata is növekszik. Annak ellenére, hogy a nőgyógyászok nagy hangsúlyt fektetnek az anyák megfelelő tájékoztatására (mind a magasabb életkorú, mind pedig a kevésbé kockázatos korú kismamák számára), sajnos statisztikai tény, hogy az élve született Down-szindrómás babák 75%-át 35 év alatti nők hozzák a világra. Ennek fő oka, a magasabb születések száma ebben a korosztályban.

Mindez ráirányítja a figyelmünket arra, hogy kortól függetlenül minden leendő anyuka figyelmét érdemes felhívni a kockázatokra, a szűrések fontosságára és a vizsgálati lehetőségekre. Megközelítően minden 5-600 csecsemőből 1 ezzel a rendellenességgel születne meg. Mivel ez a rendellenesség nem öröklődő (véletlenszerűen kialakuló), a magzat családi előzménytől függetlenül hordozhatja ezt a kromoszóma hibát.


A fotó illusztráció: pixabay.com

A várandósok a kellemetlen és akár szövődményekkel is járó magzatvíz mintavétel helyett már számos egyéb vizsgálati módszer közül is válogathatnak:

A kombinált teszt ultrahangvizsgálat és vérvizsgálat kombinációja, a terhesség 11-14. hétben kell elvégezni. A teljes vizsgálat elvégzése és az eredmények kiértékelése körülbelül 1,5 órát vesz igénybe, így a kismamák akár rögtön meg is kaphatják a leletet.
• Az ún. NIFTY-teszt alapja, hogy a magzat örökítő anyaga (a DNS) a terhesség korai szakaszában átkerül az anyai vérbe, ahol – az anyai DNS mellett – akár 10-15%-os arányban is jelen lehet. A mai modern módszerekkel invazív beavatkozások nélkül, csupán anyai vérből, igen nagy pontossággal megállapítható a 21-es kromoszóma rendellenessége, kiegészítve további rendellenességekkel együtt. A teszt vérvétellel, a terhességi 10-18. héten végezhető el. A NIFTY-teszt megbízhatósága – a jellege miatt – az összes többi vértesztét felülmúlja.
• A szekvenciális szűrés az első trimeszterben elvégzett kombinált tesztből és a második trimeszterben elvégzett négyes tesztből áll.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Kik a veszélyeztettek trombózis szempontjából?

2025. szeptember 11.

A mélyvénás trombózisnak vannak ismert rizikófaktorai, melyekkel nem árt tisztában lenni, hiszen az érintetteknek fokozott figyelmet kell szentelniük a megelőzésre. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája megnevezte a legfontosabb rizikófaktorokat.

Túlsúly, elhízás

A túlsúly számtalan szövődményt okozhat, a 2-es típusú cukorbetegségtől, a metabolikus szindrómán keresztül a szív-és érrendszeri panaszokig és mélyvénás trombózisig. Ennek oka részben az, hogy a súlyfelesleg megnöveli a visszértágulat kialakulásának esélyét, melyben a vér áramlási sebessége lelassul, a vér pangani kezd, ami megnöveli a vérrögök kialakulásának lehetőségét. Ezen kívül a túlsúly talaján kialakuló említett betegségek szintén jelentősen fokozzák a trombózis-kockázatot.

Dohányzás

A dohányzás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol és jelentősen megnöveli a trombózis kockázatát is! Ennek oka, hogy súlyosbítja a keringési betegségeket, károsítja az érfalat, növeli a vérlemezkék összecsapódását (aggregációját), így mind a vénás, mind az artériás oldalon hozzájárul a vérrögök kialakulásához.

A meleg fokozza a vérrögképződés kockázatát – kik a veszélyeztetettek?

2025. szeptember 11.

A kánikula és a meleghatás, ami például a termál medencékben tapasztalható, bizonyos mértékig fokozza a vérrögképződés kialakulásának kockázatát. Különösen óvatosnak kell lenniük azoknak, akik valamilyen szempontból veszélyeztetettnek számítanak trombózis tekintetében. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ – Prima Medica véralvadási specialistája osztotta meg az érintettekkel a megelőzéssel kapcsolatos ismereteket.

Kánikulában megnő a trombózis esélye

A kánikula az egészségeseket is gyakran megviseli, hát még azokat, akik átestek már trombózison, esetleg visszértágulatokkal küzdenek. A nyári hőségben ugyanis az erek kitágulnak, a vér pangani kezd, ami szó szerint meleg ágya a vérrögképződésnek. Nagyon fontos a bő folyadék fogyasztás (amit a vizelések gyakoriságával ellenőrizhetünk), mert rengeteg folyadékot izzadunk ki hőségben és ezért meglassul a vénás keringés. Ezért mindenkinek ajánlott kerülnie a közvetlen napfényt (főleg a legmelegebb 11-16 óra között), és akiknek már volt trombózisok vagy más szempontból veszélyeztettek, viseljenek kompressziós harisnyát, mely a szorítása, nyomása révén szűkíti az ereket, így fokozza a vérkeringést. Nem szabad elfelejtkezni az alvadásgátló szedéséről sem!
Sokan vannak azok is, akik alig várják a strandolást, ahol a hűsítő medencék mellett meleg termálvizek és forró szaunák, gőzfürdők is elérhetők. Azonban lezajlott trombózis után általában fél évig kerülni kell a 90 fokos szaunát és a 36 foknál melegebb vizeket, csakúgy, mint a gőzfürdőket, mivel ezek kitágítják az ereket és fokozzák a vér pangását.

Fertőzési veszélyek a vizeken

2025. szeptember 10.

Az édesvízi paraziták által okozott fertőzések úgy keletkeznek, hogy a fertőzött egyének széklete, vizelete belekerül az állóvízbe.

A féreg a bőrön keresztül jut a szervezetbe, fertőzött vízben való úszáskor, mezítlábbal mocsárban járás alkalmával, stb. Ezek okozzák a viszkető bőrgyulladást (az ún. úszók viszketése) és a kb. három hét múlva fellépő magas lázat. Afrikában és a trópusi országokban, sajnos, még a szálloda területén levő édesvízi fürdőhelyek sem mentesek a kórokozóktól, ezért inkább a szálloda medencéjében ajánlott a fürdés.