Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Dr. Czeizel Endre az Önleltárban: „Tudom, hogy nincs sok időm”

Érdekességek2020. október 08.

2020. szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját. Az orvosprofesszor a kötet bevezetőjeként írt számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket, az esemény keretében pedig az ikonikus szaktekintély mellszobrát is felavatták, melyet Mikus Áron szobrászművész készített.

Felavatták az orvosprofesszor mellszobrát a Czeizel IntézetbenDr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét. „Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el az Önleltár című kötet kapcsán a könyvet kiadó Czeizel Intézet igazgatója, Merhala Zoltán. Az orvosprofesszor nevét viselő egészségügyi intézmény vezetője kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.      

Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok. „De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.

„Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. „Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”


Az Önleltár az intézetben érhető el azok számára, akik mélyrehatóan szeretnék megvizsgálni a világhírű orvosprofesszor munkásságát. A szakmai kiadvány Czeizel doktor fia, Czeizel Balázs szerkesztésében és grafikai tervezésével, a Czeizel Intézet gondozásában jelent meg. „A tervezés során megpróbáltunk egy olyan könyvet létrehozni, ami nem titkolni, hanem világgossá szeretné tenni mindazt, amit tartalmaz. A könyvben egy tudós tudományos teljesítményéről van szó, ami világviszonylatban is jelentős, akinek tudományos publikációi olyan magas idézet­tséget értek el, ami nehezen megközelíthető. A 212 oldalas könyv kemény táblával, envelope védőborítóval, különleges belívpapírral, igényes nyomdai kivitelben készült” – hangsúlyozta Czeizel Balázs.

A könyvbemutató keretében leplezték le Dr. Czeizel Endre mellszobrát is, amely a Czeizel Intézet Bérc utcai, prenatális központjának kertjében kapott helyett. Az idén öt éve elhunyt, ikonikus doktor szoborportréjának alkotója Mikus Áron szobrászművész. Célja az volt, hogy Dr. Czeizel Endre munkásságát, szellemiségét és karakterét összefogóan megragadja és formába öntse úgy, hogy a portré látványa azok számára is hiteles legyen, akik ismerték őt. „Ez azért nehéz feladat, mert az ember nem egy kimerevített kép, hanem egy komplex lélek, aki sokrétű és változékony. Mindezt a rengeteg vetületet kell úgy megfogalmazni egy rideg és mozdulatlan anyagba, hogy az életre keljen, és Dr. Czeizel Endre lényéhez minél inkább közel álljon” – magyarázta a szobrászművész.

A Galenus webshopban most akciósan megvásárolhatja a Czeizel ügy című könyvet!

A szerző vallomása: “Nem szeretem ezt a művemet. Pedig, amikor könyvet írok, viszonyunk az apa és fiú kapcsolatához hasonlítható. Szeretettel és gondoskodással készítem elő, mivel fontosnak tartom tapasztalataim és üzeneteim közzétételét. Ráadásul büszke is szeretnék lenni “fiamra”, szellemi produktumomra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.

Az auditív feldolgozási zavar folyamata és tünetei

2025. december 18.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) egy hallási probléma, amely a 3-5%-át érinti az iskoláskorú gyermekeknek. A gyermekek, akik ezzel a problémával küzdenek, nem tudják ugyanúgy megérteni, amit hallanak, mint más gyerekek. Ennek oka, hogy a fül és az agy nem működik teljesen együtt.

Valami megzavarja azt a folyamatot, ahogyan az agy felismeri és értelmezi a hangokat, különösen a beszédet.

A gyermekek általában normálisan érzékelik a hangokat, mivel képesek hallani azokat a hangokat, amelyeket egy csendes környezetben (pl. egy hangtalan szobában) adnak ki. A probléma akkor jelentkezik, amikor a gyermekek nehezen ismerik fel a szavakban lévő hangok közötti apró eltéréseket, még akkor is, ha a hangok elég hangosak ahhoz, hogy hallják őket. Ezek a problémák gyakran előfordulnak zajos környezetben – pl. iskolai osztályteremben, játszótéren vagy bulikon –, ahol sok háttérzaj van.