Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Dr. Czeizel Endre az Önleltárban: „Tudom, hogy nincs sok időm”

Érdekességek2020. október 08.

2020. szeptember 30-án délelőtt a Czeizel Intézet prenatális központjának kertjében tartották Dr. Czeizel Endre Önleltár című kötetének bemutatóját. Az orvosprofesszor a kötet bevezetőjeként írt számadásából Hirtling István színművész olvasott fel részleteket, az esemény keretében pedig az ikonikus szaktekintély mellszobrát is felavatták, melyet Mikus Áron szobrászművész készített.

Felavatták az orvosprofesszor mellszobrát a Czeizel IntézetbenDr. Czeizel Endre élete utolsó hónapjaiban fontos feladatának tartotta, hogy áttekintse és összeállítsa tudományos közleményeinek jegyzékét. „Mindig is vallotta, hogy a tudományos teljesítménynek is vannak olyan objektív mérőszámai, mint például a sportnak. Mert azontúl, hogy munkatársainak sokszor mondta, hogy New England Journal of Medicine-ben vagy a Lancetban közölni egy munkát olyan, mint amikor a sportoló megnyeri az olimpiát, a citációs index, amely az adott cikkre történő hivatkozások számát jelenti, illetve az impaktfaktor, amely a cikket közlő folyóirat szakmai hitelességét, olvasottságát jelenti, olyan mutatói a tudományos teljesítménynek, ami elvitathatatlanul jelzi munkájának értékét” – árulta el az Önleltár című kötet kapcsán a könyvet kiadó Czeizel Intézet igazgatója, Merhala Zoltán. Az orvosprofesszor nevét viselő egészségügyi intézmény vezetője kiemelte, hogy a szaktekintély több mint 1300 tudományos közleménye, a 2015-ben számolt és azóta is növekvő, több mint 12 000 idézettség és a 671 impaktfaktor magáért beszél, miközben jelenleg a PhD cím megszerzéséhez – szakiránytól függően – 2-5 impaktfaktor az elvárás.      

Az Önleltár című kötetben Dr. Czeizel Endre közleményeinek jegyzékén túl részletezve szerepelnek ezek a mérőszámok. „De, ami talán a legfontosabb számunkra, a hátrahagyottak számára, hogy élete utolsó ilyen jellegű megnyilvánulásaként Czeizel doktor írt egy számadást a kötet bevezetőjeként, amely gondolatait, dilemmáit tartalmazza tudományos munkásságáról” – fejtette ki Merhala Zoltán.

„Megélhettem 80. születésnapom, de azt is tudom, hogy nincs sok időm… Ilyenkor az alkalmazott tudományos kutatást hivatásának tartó emberben felmerül az igény, hogy visszatekintsen életművére, és értékelje azt” – írja Dr. Czeizel Endre az Önleltárban. „Nem tudom, hogy idővel vállalkozik-e valaki életművem tárgyilagos értékelésére. Én szükségét éreztem az önleltár ezen részének elkészítésére, amihez nagy segítséget kaptam a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárától.”


Az Önleltár az intézetben érhető el azok számára, akik mélyrehatóan szeretnék megvizsgálni a világhírű orvosprofesszor munkásságát. A szakmai kiadvány Czeizel doktor fia, Czeizel Balázs szerkesztésében és grafikai tervezésével, a Czeizel Intézet gondozásában jelent meg. „A tervezés során megpróbáltunk egy olyan könyvet létrehozni, ami nem titkolni, hanem világgossá szeretné tenni mindazt, amit tartalmaz. A könyvben egy tudós tudományos teljesítményéről van szó, ami világviszonylatban is jelentős, akinek tudományos publikációi olyan magas idézet­tséget értek el, ami nehezen megközelíthető. A 212 oldalas könyv kemény táblával, envelope védőborítóval, különleges belívpapírral, igényes nyomdai kivitelben készült” – hangsúlyozta Czeizel Balázs.

A könyvbemutató keretében leplezték le Dr. Czeizel Endre mellszobrát is, amely a Czeizel Intézet Bérc utcai, prenatális központjának kertjében kapott helyett. Az idén öt éve elhunyt, ikonikus doktor szoborportréjának alkotója Mikus Áron szobrászművész. Célja az volt, hogy Dr. Czeizel Endre munkásságát, szellemiségét és karakterét összefogóan megragadja és formába öntse úgy, hogy a portré látványa azok számára is hiteles legyen, akik ismerték őt. „Ez azért nehéz feladat, mert az ember nem egy kimerevített kép, hanem egy komplex lélek, aki sokrétű és változékony. Mindezt a rengeteg vetületet kell úgy megfogalmazni egy rideg és mozdulatlan anyagba, hogy az életre keljen, és Dr. Czeizel Endre lényéhez minél inkább közel álljon” – magyarázta a szobrászművész.

A Galenus webshopban most akciósan megvásárolhatja a Czeizel ügy című könyvet!

A szerző vallomása: “Nem szeretem ezt a művemet. Pedig, amikor könyvet írok, viszonyunk az apa és fiú kapcsolatához hasonlítható. Szeretettel és gondoskodással készítem elő, mivel fontosnak tartom tapasztalataim és üzeneteim közzétételét. Ráadásul büszke is szeretnék lenni “fiamra”, szellemi produktumomra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk egészségünk megőrzése érdekében 65 éves kor felett?

2025. december 29.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy rendszeres testmozgással sokat tehetünk életminőségünk szinten tartásáért. A fizikai aktivitáson túl azonban fontos, hogy figyelmet szenteljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásnak, a szellemi aktivitásnak és nem utolsó sorban a támogató közösségi kapcsolatoknak is.

A szellemi frissesség megtartása mindennapi odafigyeléssel

A szellemi hanyatlás nem törvényszerű. A rendszeres mentális aktivitás akár 30–40 százalékkal lassíthatja a memória romlását. A keresztrejtvény, az olvasás, a nyelvtanulás, a memóriafejlesztő játékok vagy a digitális eszközök használatának elsajátítása mind hatékony edzésformák az agy számára.

Már napi 15 perc keresztrejtvény-fejtés vagy egy könyv pár oldala is serkenti a koncentrációt és a logikus gondolkodást. Aki heti 3 alkalommal logikai feladatokat végez, vagy rendszeresen tanul új készségeket – például fotózást vagy kézműves technikákat –, annak hosszú távon jelentősen frissebb marad az elméje.

A társas kapcsolatok szerepe a lelki egyensúlyban

A magány a legnagyobb rizikófaktorok közé tartozik időskorban. Aki tartósan egyedül él, nagyobb eséllyel tapasztal szorongást, lehangoltságot vagy akár testi tüneteket is. Heti 2–3 közösségi alkalom – legyen az családi ebéd, templomi találkozó, klubfoglalkozás vagy séta a barátokkal – már jelentősen javítja a hangulatot.

A közösségekhez való tartozás biztonságot ad, visszaállítja az életkedvet és növeli a fizikai aktivitást is, hiszen sok program természetes módon mozgással jár.

A glaukóma hosszútávú gondozása

2025. december 29.

A betegeknek tudniuk kell, hogy nincs „csoda” szemcsepp vagy „csoda” kezelés, a rendszeres kontrollra a páciens élete végéig szükség van. A sikeres gondozáshoz (azaz a látás megtartásához) mind magas szintű eszközök (optikai koherencia tomográfia, OCT és optikai koherencia tomográfia angiográfia, OCTA) mind magas szintű orvos tudás kell. Ezt csak jól képzett szemorvos, lehetőleg specialista biztosíthatja. A szemnyomásmérés közel sem elengedő a betegség ellenőrzésére, gondozására!

Professzor Dr. Holló Gábor legfontosabb üzenete, hogy aki tudja, hogy fokozott kockázata van valamely szembetegség szempontjából, mindenképpen idejében forduljon hozzáértő szakorvoshoz, és rendszeresen vegyen részt jó minőségű, kellő idő ráfordítású ellenőrzéseken!

Mikor és mennyit fürödjünk?

2025. december 28.

Régi időkből hallva nehezen tudjuk elképzelni, hogy őseink milyen kevés időt fordítottak a tisztálkodásra. Ma köztudott, hogy az alapvető személyes higiénia elengedhetetlen az egészséghez.

A magyar nép köztudottan tiszta nép volt. A középkori várakban dézsákban és fából készült kádakban tisztálkodtak az emberek. Ezeknek a szokásoknak két nagy járvány, a pestis és a szifilisz- véget vetett, mivel a kor embere úgy gondolta, hogy ezeket a járványokat a víz terjeszti. Ennek eredményeképpen a tisztálkodás hosszú ideig háttérbe szorult.

Később a higiénia orvosi szempontból is előtérbe került.  Gondoljunk csak a kolera, pestis járványokra, Semmelweis munkásságára, ahol a fertőzések ellen vívott harcban a tisztaságot egyre inkább a betegségek megelőzésével kötötték össze. Ekkor terjedt el ismét a rendszeres fürdés, a kézmosás szokása. A szappan tömeggyártása is beindult, majd megjelentek a modern testápolási termékek: tusfürdők, samponok, dezodorok. A tisztálkodás már nemcsak higiéniai szükséglet, hanem az önkifejezés és a divat része is lett. Az illatszerek, krémek és kozmetikumok mind hozzájárultak ahhoz, hogy a testápolás személyes és kulturális jelentőséget kapjon.

A modern ember számára a tisztálkodás egyszerre szolgálja a testi egészséget, a lelki feltöltődést és a társadalmi elvárásoknak való megfelelést. Egyfajta hidat képez múlt és jelen között. A vízhez való ősi kapcsolatunkat ma is őrzi, miközben a technológia és a kultúra formálja.