Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édes üdítők – felesleges kilók

Érdekességek2019. augusztus 13.

Az elmúlt két évtizedben a gyermekek között megduplázódott, míg a serdülők között megháromszorozódott a túlsúlyosak száma.

Fotó: 123rf.comKét évvel ezelőtt végzett kiterjedt amerikai felmérés szerint a 12–19 éves serdülők között 15,9 százalék volt a kövérek aránya. Azaz minden hatodik serdülő elhízott, annak minden veszélyes következményével.

Jól tudjuk, hogy a kövér gyerekekből kövér felnőttek lesznek, akik között gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), máj- és vesekárosodás stb. És akkor még nem szóltam az elhízással járó lelki problémákról (gondoljunk csak azokra, akik egy életen át intenzíven fogyókúráznak, miközben egyre nő a testsúlyuk).

A kövérség betegség, és úgy tartják, hogy kialakulásában nagyon fontos szerepe van az örökletes tényezőknek. Azonban az ember génállománya (örökítőanyaga) nem változott meg néhány évtized alatt, mégis egyre gyakoribbá válik a kövérség. Ez is azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezőknek (életmód, diéta) legalább akkora szerepe van az elhízásban, mint az örökleteseknek.

Mely változások miatt vált a kövérség népbetegséggé? A válasz nagyjából ismert. A testsúly akkor növekszik, ha megbomlik az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly, méghozzá az energiafelvétel javára. A fiatalok kevesebbet mozognak (kevesebb foci – több tévénézés, számítógépes játék); magas kalóriatartalmú ételeket, italokat fogyasztanak (zöldség-gyümölcs helyett sült krumplit, csipszet, hamburgert).

Az üdítők veszélye

A fiatalok táplálkozási szokásaiban az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása az üdítőitalok hatalmas térhódítása. A különböző gyümölcsízű, szénsavas vagy szénsav nélküli üdítők, energiaitalok fogyasztása a fiatalok között egy évtized alatt megduplázódott. Az Egyesült Államokban a fiúk 74, a lányok 65 százaléka naponta rendszeresen iszik valamilyen üdítőt.

A tinédzser fiúk egyharmada több mint hat deci üdítőt fogyaszt naponta, s ez rengeteg felesleges cukrot és kalóriát jelent. A különböző gyors éttermekben, büfékben, mozikban is egyre gyakoribb a nagyobb, „extra” méretű üdítő, ami szintén a nagyobb fogyasztásra buzdít. Az üdítőt iszogató kamaszok egyébként sem spórolnak a lenyelt kalóriákkal, sőt inkább az a tapasztalat, hogy a kalóriadús, zsíros, cukros ételeket választják. Így nem csoda a súlygyarapodás.


Az üdítőitalok mértéktelen fogyasztásának az elhízás mellett másik veszélye, hogy csökken a serdülők tejfogyasztása, és ezáltal fontos ásványi anyagoktól (kalcium, foszfor) és vitaminoktól (A, B, D) fosztják meg szervezetüket. Ebben az életkorban kb. napi egy liter tej szükséges a megfelelő csontszerkezet kialakulásához. A tejivás elmaradása a későbbiekben csontritkuláshoz vezethet.

A másik nem kívánt hatás az egyes üdítőkben, elsősorban a kólában és az energiaitalokban lévő koffeinnel kapcsolatos. Egyetemisták között végzett vizsgálat során azt találták, hogy a koffeintartalmú üdítőt fogyasztók sokkal rosszabbul alszanak, többször felébrednek éjszaka, ugyanakkor napközben gyakrabban elbóbiskolnak, mint ilyeneket nem fogyasztó társaik. Az üdítőital-gyártók, ennek ellenére az utóbbi években egyre magasabb koffeintartalmú üdítőket dobnak piacra.

A magas cukortartalmú üdítők a fogszuvasodást is elősegítik. Ez már a kisgyermekeknél is megfigyelhető.

Az üdítők fogyasztásának elterjedését nagyban elősegíti reklámozásuk. Csak az Egyesült Államokban évente 600 millió dollárt (138 milliárd forintot!) költenek reklámjukra. Szintén kedveznek a nagyobb fogyasztásnak a mindenhol (sajnos az iskolai büfékben is) megtalálható üdítőautomaták, amelyekből éjjel-nappal gond nélkül hozzá lehet jutni az ízesített, színezett, cukros vízhez.

Nagyon nehéz megvédeni a gyereket az üdítőital-fogyasztás divatjától, de egészségük érdekében csecsemőkoruktól törekedni kell rá. Mindig gondoljunk erre, amikor a cumisüvegbe víz helyett először üdítőitalt öntünk.

dr. Boross Gábor
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”

Vitaminfogyasztás télen

2025. november 29.

A hidegben a szervezetünk fokozott támogatást igényel, de a megfelelő étrendkiegészítő kiválasztásában könnyű hibázni. A BioTechUSA szakértői most elárulják, hogyan kerülhetjük el a buktatókat, és mi a tudatos vitaminfogyasztás kulcsa.

Ahogy az ősz lassan télbe fordul, a szervezetünket is nagyobb kihívások érik: a zárt terekben könnyebben terjednek a vírusok, a csípős levegőn gyorsabban megfázhatunk, a napfény hiánya pedig gyengítheti az immunrendszerünket. Nem véletlen, hogy ilyenkor sokan különféle immunerősítőkhöz, vitaminokhoz nyúlnak – azt azonban fontos tudni, hogy nem mindegy, hogy milyen körülmények között jutnak be ezek a tápanyagok a szervezetünkbe.

Hiába szeded, ha nem hasznosul? Így segítheted a vitaminok felszívódását

Bár elsőre az ellenkezőjét gondolhatnánk, a vitaminok és ásványi anyagok nem egyformán hasznosulnak a szervezetben. A tápanyagok felszívódását és hasznosulását számos tényező befolyásolja – nemcsak az, hogy mit fogyasztunk, hanem az is, milyen állapotban van a szervezetünk. A folyamatot például befolyásolhatja, hogy mikor és mivel vesszük be egy készítményt, mennyire vagyunk hidratáltak, milyen az emésztésünk, fizikai aktivitásunk, sőt akár a stressz-szintünk is hatással lehet rá. Általános ajánlás, hogy a zsírban oldódó vitamincsoportot is tartalmazó multivitaminokat étkezéskor szedjük, hiszen a zsírok jelenléte fontos a felszívódásukhoz. Éppen ezért a kiegyensúlyozott étrend nem pusztán a tápanyagok mennyiségéről és minőségéről szól, hanem arról is, hogy megteremtsük a szervezet számára azokat a feltételeket, amelyek mellett valóban hasznosítani tudja mindazt, amit beviszünk. Ezzel összhangban az utóbbi években egyre többen választják a szerves kötésű formákat, például a magnézium-biszglicinátot.

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).