Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Édes üdítők – felesleges kilók

Érdekességek2019. augusztus 13.

Az elmúlt két évtizedben a gyermekek között megduplázódott, míg a serdülők között megháromszorozódott a túlsúlyosak száma.

Fotó: 123rf.comKét évvel ezelőtt végzett kiterjedt amerikai felmérés szerint a 12–19 éves serdülők között 15,9 százalék volt a kövérek aránya. Azaz minden hatodik serdülő elhízott, annak minden veszélyes következményével.

Jól tudjuk, hogy a kövér gyerekekből kövér felnőttek lesznek, akik között gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), máj- és vesekárosodás stb. És akkor még nem szóltam az elhízással járó lelki problémákról (gondoljunk csak azokra, akik egy életen át intenzíven fogyókúráznak, miközben egyre nő a testsúlyuk).

A kövérség betegség, és úgy tartják, hogy kialakulásában nagyon fontos szerepe van az örökletes tényezőknek. Azonban az ember génállománya (örökítőanyaga) nem változott meg néhány évtized alatt, mégis egyre gyakoribbá válik a kövérség. Ez is azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezőknek (életmód, diéta) legalább akkora szerepe van az elhízásban, mint az örökleteseknek.

Mely változások miatt vált a kövérség népbetegséggé? A válasz nagyjából ismert. A testsúly akkor növekszik, ha megbomlik az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly, méghozzá az energiafelvétel javára. A fiatalok kevesebbet mozognak (kevesebb foci – több tévénézés, számítógépes játék); magas kalóriatartalmú ételeket, italokat fogyasztanak (zöldség-gyümölcs helyett sült krumplit, csipszet, hamburgert).

Az üdítők veszélye

A fiatalok táplálkozási szokásaiban az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása az üdítőitalok hatalmas térhódítása. A különböző gyümölcsízű, szénsavas vagy szénsav nélküli üdítők, energiaitalok fogyasztása a fiatalok között egy évtized alatt megduplázódott. Az Egyesült Államokban a fiúk 74, a lányok 65 százaléka naponta rendszeresen iszik valamilyen üdítőt.

A tinédzser fiúk egyharmada több mint hat deci üdítőt fogyaszt naponta, s ez rengeteg felesleges cukrot és kalóriát jelent. A különböző gyors éttermekben, büfékben, mozikban is egyre gyakoribb a nagyobb, „extra” méretű üdítő, ami szintén a nagyobb fogyasztásra buzdít. Az üdítőt iszogató kamaszok egyébként sem spórolnak a lenyelt kalóriákkal, sőt inkább az a tapasztalat, hogy a kalóriadús, zsíros, cukros ételeket választják. Így nem csoda a súlygyarapodás.


Az üdítőitalok mértéktelen fogyasztásának az elhízás mellett másik veszélye, hogy csökken a serdülők tejfogyasztása, és ezáltal fontos ásványi anyagoktól (kalcium, foszfor) és vitaminoktól (A, B, D) fosztják meg szervezetüket. Ebben az életkorban kb. napi egy liter tej szükséges a megfelelő csontszerkezet kialakulásához. A tejivás elmaradása a későbbiekben csontritkuláshoz vezethet.

A másik nem kívánt hatás az egyes üdítőkben, elsősorban a kólában és az energiaitalokban lévő koffeinnel kapcsolatos. Egyetemisták között végzett vizsgálat során azt találták, hogy a koffeintartalmú üdítőt fogyasztók sokkal rosszabbul alszanak, többször felébrednek éjszaka, ugyanakkor napközben gyakrabban elbóbiskolnak, mint ilyeneket nem fogyasztó társaik. Az üdítőital-gyártók, ennek ellenére az utóbbi években egyre magasabb koffeintartalmú üdítőket dobnak piacra.

A magas cukortartalmú üdítők a fogszuvasodást is elősegítik. Ez már a kisgyermekeknél is megfigyelhető.

Az üdítők fogyasztásának elterjedését nagyban elősegíti reklámozásuk. Csak az Egyesült Államokban évente 600 millió dollárt (138 milliárd forintot!) költenek reklámjukra. Szintén kedveznek a nagyobb fogyasztásnak a mindenhol (sajnos az iskolai büfékben is) megtalálható üdítőautomaták, amelyekből éjjel-nappal gond nélkül hozzá lehet jutni az ízesített, színezett, cukros vízhez.

Nagyon nehéz megvédeni a gyereket az üdítőital-fogyasztás divatjától, de egészségük érdekében csecsemőkoruktól törekedni kell rá. Mindig gondoljunk erre, amikor a cumisüvegbe víz helyett először üdítőitalt öntünk.

dr. Boross Gábor
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A jegestea, mint olyan - milyen is?

2020. május 20.

Közeledik a nyár, és vele a finom jegesteák időszaka. Íme, néhány szempont, amit érdemes megfontolni, hogy valóban a számodra legmegfelelőbb hűsítő ital kerüljön a bevásárlókosaradba.  

De először is tisztázzuk, miből áll a jegestea. Ha jó minőségű termékről beszélünk, természetesen teából, vízből, gyümölcsből és általában valamilyen édesítő összetevőból (cukor, édesítőszer), a tea kesernyés ízének ellensúlyozására.

Ha a legjobbat szeretnénk választani, valamennyi összetevőt érdemes alaposan megvizsgálni.

1. Mennyi tea van benne?

A készen kapható jegesteákban nagyon különböző a tea mennyisége, sőt még ugyanazon márka különböző ízei is eltérhetnek ebben. Érdemes a lehető legmagasabb teatartalmú jegestát választani, és arra is figyeljetek, hogy ez valódi tea, természetes teakivonat legyen.

2. Mennyi gyümölcs van benne?

Legyen szó fekete, zöld vagy rooibos teáról, a jegestea finom ízét a gyümölcs adja meg. Olvassátok el figyelmesen a címkéket, nézzétek meg, hogy valódi gyümölcskoncentrátum van-e benne, és milyen arányban. A jegestea azonban nem gyümölcslé, így ez az arány nem fogja egyik termék esetében sem meghaladni az 1-2 százalékot. Jó példa erre, hogy itthon a legnagyobb mennyiségben vásárolt márka esetében a gyümölcstartalom csak 0,1%. De ha ez az arány már 1% körül mozog, gyümölcstartalom tekintetében jó helyen járunk.

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

2020. május 20.



A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.

Plantain, avagy mire jó a főzőbanán?

2020. május 19.

Vannak, akik még jól emlékeznek azokra az időkre, amikor Magyarországon banánt csak télen lehetett kapni, és akkor is csak mutatóba, nagyon drágán és nagyon kis mennyiségben. Desszertként fogyasztották az emberek, és senkinek nem jutott eszébe, hogy bármilyen ételbe bele lehetne tenni. Aztán változtak az idők, a banán most már mindenki számára elérhető alapgyümölcs lett, és számtalan recept összetevői között feltűnik, sőt, vannak, akik szerint igazi szupergyümölcs.

Mostanra egyre gyakrabban írnak a receptek főzőbanánt, találkozhatunk vele a szuper-és hipermarketek polcain. De vajon mire jó, miért más, mint a rendes banán? Ezeknek a kérdéseknek járt utána az Interfood, tartson velünk Ön is, tudjon meg ma is valami újat!

Mi is az a főzőbanán?
A főzőbanán egy Délkelet-Ázsiából származó banánfajta, nem azonos a még éretlen zöld színű banánnal. Színe zöld, mérete nagyobb, alakja pedig egyenesebb, mint amit megszoktunk, felhasználása teljesen eltérő a hagyományos banánétól.

Egy banán, aminek nincs banán íze
A főzőbanán sokkal kevesebb cukrot tartalmaz, mint a hagyományos banán, íze nyers, zöldséget idéző. Nyersen gyakorlatilag ehetetlen. Rendkívül magas a keményítőtartalma, ezért hőkezelés szükséges ahhoz, hogy fogyasztható legyen. Főzés, sütés, grillezés után válik ehetővé.