Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édes üdítők – felesleges kilók

Érdekességek2019. augusztus 13.

Az elmúlt két évtizedben a gyermekek között megduplázódott, míg a serdülők között megháromszorozódott a túlsúlyosak száma.

Fotó: 123rf.comKét évvel ezelőtt végzett kiterjedt amerikai felmérés szerint a 12–19 éves serdülők között 15,9 százalék volt a kövérek aránya. Azaz minden hatodik serdülő elhízott, annak minden veszélyes következményével.

Jól tudjuk, hogy a kövér gyerekekből kövér felnőttek lesznek, akik között gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), máj- és vesekárosodás stb. És akkor még nem szóltam az elhízással járó lelki problémákról (gondoljunk csak azokra, akik egy életen át intenzíven fogyókúráznak, miközben egyre nő a testsúlyuk).

A kövérség betegség, és úgy tartják, hogy kialakulásában nagyon fontos szerepe van az örökletes tényezőknek. Azonban az ember génállománya (örökítőanyaga) nem változott meg néhány évtized alatt, mégis egyre gyakoribbá válik a kövérség. Ez is azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezőknek (életmód, diéta) legalább akkora szerepe van az elhízásban, mint az örökleteseknek.

Mely változások miatt vált a kövérség népbetegséggé? A válasz nagyjából ismert. A testsúly akkor növekszik, ha megbomlik az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly, méghozzá az energiafelvétel javára. A fiatalok kevesebbet mozognak (kevesebb foci – több tévénézés, számítógépes játék); magas kalóriatartalmú ételeket, italokat fogyasztanak (zöldség-gyümölcs helyett sült krumplit, csipszet, hamburgert).

Az üdítők veszélye

A fiatalok táplálkozási szokásaiban az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása az üdítőitalok hatalmas térhódítása. A különböző gyümölcsízű, szénsavas vagy szénsav nélküli üdítők, energiaitalok fogyasztása a fiatalok között egy évtized alatt megduplázódott. Az Egyesült Államokban a fiúk 74, a lányok 65 százaléka naponta rendszeresen iszik valamilyen üdítőt.

A tinédzser fiúk egyharmada több mint hat deci üdítőt fogyaszt naponta, s ez rengeteg felesleges cukrot és kalóriát jelent. A különböző gyors éttermekben, büfékben, mozikban is egyre gyakoribb a nagyobb, „extra” méretű üdítő, ami szintén a nagyobb fogyasztásra buzdít. Az üdítőt iszogató kamaszok egyébként sem spórolnak a lenyelt kalóriákkal, sőt inkább az a tapasztalat, hogy a kalóriadús, zsíros, cukros ételeket választják. Így nem csoda a súlygyarapodás.


Az üdítőitalok mértéktelen fogyasztásának az elhízás mellett másik veszélye, hogy csökken a serdülők tejfogyasztása, és ezáltal fontos ásványi anyagoktól (kalcium, foszfor) és vitaminoktól (A, B, D) fosztják meg szervezetüket. Ebben az életkorban kb. napi egy liter tej szükséges a megfelelő csontszerkezet kialakulásához. A tejivás elmaradása a későbbiekben csontritkuláshoz vezethet.

A másik nem kívánt hatás az egyes üdítőkben, elsősorban a kólában és az energiaitalokban lévő koffeinnel kapcsolatos. Egyetemisták között végzett vizsgálat során azt találták, hogy a koffeintartalmú üdítőt fogyasztók sokkal rosszabbul alszanak, többször felébrednek éjszaka, ugyanakkor napközben gyakrabban elbóbiskolnak, mint ilyeneket nem fogyasztó társaik. Az üdítőital-gyártók, ennek ellenére az utóbbi években egyre magasabb koffeintartalmú üdítőket dobnak piacra.

A magas cukortartalmú üdítők a fogszuvasodást is elősegítik. Ez már a kisgyermekeknél is megfigyelhető.

Az üdítők fogyasztásának elterjedését nagyban elősegíti reklámozásuk. Csak az Egyesült Államokban évente 600 millió dollárt (138 milliárd forintot!) költenek reklámjukra. Szintén kedveznek a nagyobb fogyasztásnak a mindenhol (sajnos az iskolai büfékben is) megtalálható üdítőautomaták, amelyekből éjjel-nappal gond nélkül hozzá lehet jutni az ízesített, színezett, cukros vízhez.

Nagyon nehéz megvédeni a gyereket az üdítőital-fogyasztás divatjától, de egészségük érdekében csecsemőkoruktól törekedni kell rá. Mindig gondoljunk erre, amikor a cumisüvegbe víz helyett először üdítőitalt öntünk.

dr. Boross Gábor
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.

Gyógyszermaradványok a talajban

2025. december 02.

Láthatatlan veszély a gyökerek mélyén

Egy átfogó magyar kutatássorozat rámutatott, hogy a gyógyszermaradványok sorsát a talajban nem egyetlen tényező, hanem a gyökérsavak, a hőmérséklet és a szervesanyag-lebomlás összetett kölcsönhatása alakítja. Az ELTE és a HUN-REN kutatói szerint a folyamatok időben is változnak, ezért a talajminőség vizsgálatát és a környezeti kockázatbecslést is új alapokra kell helyezni.

Sokat hallhattunk már a gyógyszermaradványok problémájáról az ivóvizekben, de talán kevésbé ismert, hogy gyakran használt gyógyszereink a talajban is nyomot hagynak. Ez pedig komoly problémát jelenthet a mezőgazdaság számára, hosszú távon pedig az emberi egészségre is hatással lehet. De vajon mi dönti el, hogy ezek a maradványok ott maradnak, megkötődnek vagy tovább vándorolnak a környezetben?

Az olyan gyógyszermaradványok, mint a karbamazepin (antiepileptikum), a diklofenák (nem szteroid gyulladáscsökkentő) és az ösztrogénszármazék 17α-etinilösztradiol, különböző módokon kerülhetnek a környezetbe: kijuthatnak például kezelt vagy kezeletlen szennyvízzel, öntözéssel vagy szennyvíziszappal. További sorsukat elsősorban azok a tényezők határozzák meg, amelyek befolyásolják a megkötődésüket. A megkötődés révén ugyanis ezek az anyagok helyileg feldúsulhatnak, és miután a mezőgazdasági növények ezeket a tápanyagokkal együtt felveszik, bekerülnek a táplálékláncba.

Az ELTE és a HUN-REN kutatói nemrég három vizsgálattal tárták fel, mitől függ, hogy ezek a vegyületek a talajban megkötődnek vagy éppen mobilizálódnak, és milyen szerepük van ebben a gyökérsavaknak, a szerves anyagnak és a hőmérsékletnek.

Bipoláris zavar vagy major depresszió?

2025. december 01.

Lehet, hogy sokaknak ismerősebben cseng a mániás depresszió kifejezés, mint a bipoláris zavar, illetve a depresszió szó elé kevesen illesztik be a major vagy unipoláris kifejezést. Holott mindkét állapot jól ismert, mindkettő a hangulatzavarok nagy csoportjába tartozik, a finom tünetekben, a lefolyásban, a kimenetelben azonban különböznek, mint ahogy különböző az öröklődés mintázata is. Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere magyarázta el a különbség lényegét.

Mi az a major depresszió?

A major depresszió vagy unipoláris depresszió a tartós lehangoltság állapota, amely azonban diagnózisként csak akkor állja meg a helyét, ha megfelel bizonyos diagnosztikus kritériumoknak. Mivel azt a diagnózist csak orvos mondhatja ki, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül olvashatók a főbb jellemzők: 
– Hosszú ideig (legalább két hétig) fennálló, mély depressziós hangulat.
– Az érdeklődés és örömérzet jelentős csökkenése szinte minden tevékenység iránt.
– Figyelmetlenség, motiválatlanság, lassú gondolkodás.
– Érzékelhető testsúlyváltozás – étrendváltoztatás, fogyókúra nélkül.
– Túl sok vagy túl kevés alvás, a hét legtöbb napján.
– Értéktelenség érzése vagy túlzott/ indokolatlan bűntudat.
– Halállal, illetve öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
A súlyos depresszió (unipoláris depresszió) a hangulati hullámzások hiánya miatt különbözik a bipoláris zavartól, bár a depressziós fázis tünetei hasonlóak lehetnek. 

Mi a bipoláris zavar?

A bipoláris spektrum egy olyan zavar-család, amiben az elsődleges tényező a hangulati, érzelmi élet szabályozásának zavara. Ennek a hangulati, érzelmi hullámvasútnak két véglete van: az egyik, amikor nagyon felhangolt, kreatív, energikus valaki, ennek mindenféle lehetséges túlzásaival, a másik pedig a depresszió, ami ennek az ellentéte. Az utóbbi két évtizedben azonban tudományosan is igazolódott, hogy nem csak a szélsőséges formák tartoznak ebbe a csoportba, hiszen van, amikor nem ér el ilyen patológiás mértéket a hangulatingadozás, mégis bipolaritásról van szó. A modern diagnosztikus rendszerek bevezettek a konkrét tüneteken túlmenően két olyan kritériumot, ami szükséges ahhoz, hogy ki lehessen mondani a betegség diagnózisát. Az egyik, hogy az állapot jelentős mértékű funkciókárosodást okozzon a páciensnek a tanulásban, a munkában, a kapcsolataiban, a mindennapjaiban, a másik pedig, hogy az illető úgy érezze, nagy szenvedést él meg. Ez például a külvilág számára egy nehezebben észrevehető jellemző is lehet, ugyanis sokszor az érintettek óriási erőfeszítések árán, de igyekeznek fenntartani a „normális” életvitelüket – hangsúlyozza Veres doktornő.