Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édes üdítők – felesleges kilók

Érdekességek2019. augusztus 13.

Az elmúlt két évtizedben a gyermekek között megduplázódott, míg a serdülők között megháromszorozódott a túlsúlyosak száma.

Fotó: 123rf.comKét évvel ezelőtt végzett kiterjedt amerikai felmérés szerint a 12–19 éves serdülők között 15,9 százalék volt a kövérek aránya. Azaz minden hatodik serdülő elhízott, annak minden veszélyes következményével.

Jól tudjuk, hogy a kövér gyerekekből kövér felnőttek lesznek, akik között gyakrabban fordulnak elő szív- és érrendszeri, mozgásszervi, anyagcsere-betegségek (pl. cukorbetegség), máj- és vesekárosodás stb. És akkor még nem szóltam az elhízással járó lelki problémákról (gondoljunk csak azokra, akik egy életen át intenzíven fogyókúráznak, miközben egyre nő a testsúlyuk).

A kövérség betegség, és úgy tartják, hogy kialakulásában nagyon fontos szerepe van az örökletes tényezőknek. Azonban az ember génállománya (örökítőanyaga) nem változott meg néhány évtized alatt, mégis egyre gyakoribbá válik a kövérség. Ez is azt bizonyítja, hogy a környezeti tényezőknek (életmód, diéta) legalább akkora szerepe van az elhízásban, mint az örökleteseknek.

Mely változások miatt vált a kövérség népbetegséggé? A válasz nagyjából ismert. A testsúly akkor növekszik, ha megbomlik az energiafelvétel és -leadás közötti egyensúly, méghozzá az energiafelvétel javára. A fiatalok kevesebbet mozognak (kevesebb foci – több tévénézés, számítógépes játék); magas kalóriatartalmú ételeket, italokat fogyasztanak (zöldség-gyümölcs helyett sült krumplit, csipszet, hamburgert).

Az üdítők veszélye

A fiatalok táplálkozási szokásaiban az elmúlt évek egyik legjelentősebb változása az üdítőitalok hatalmas térhódítása. A különböző gyümölcsízű, szénsavas vagy szénsav nélküli üdítők, energiaitalok fogyasztása a fiatalok között egy évtized alatt megduplázódott. Az Egyesült Államokban a fiúk 74, a lányok 65 százaléka naponta rendszeresen iszik valamilyen üdítőt.

A tinédzser fiúk egyharmada több mint hat deci üdítőt fogyaszt naponta, s ez rengeteg felesleges cukrot és kalóriát jelent. A különböző gyors éttermekben, büfékben, mozikban is egyre gyakoribb a nagyobb, „extra” méretű üdítő, ami szintén a nagyobb fogyasztásra buzdít. Az üdítőt iszogató kamaszok egyébként sem spórolnak a lenyelt kalóriákkal, sőt inkább az a tapasztalat, hogy a kalóriadús, zsíros, cukros ételeket választják. Így nem csoda a súlygyarapodás.


Az üdítőitalok mértéktelen fogyasztásának az elhízás mellett másik veszélye, hogy csökken a serdülők tejfogyasztása, és ezáltal fontos ásványi anyagoktól (kalcium, foszfor) és vitaminoktól (A, B, D) fosztják meg szervezetüket. Ebben az életkorban kb. napi egy liter tej szükséges a megfelelő csontszerkezet kialakulásához. A tejivás elmaradása a későbbiekben csontritkuláshoz vezethet.

A másik nem kívánt hatás az egyes üdítőkben, elsősorban a kólában és az energiaitalokban lévő koffeinnel kapcsolatos. Egyetemisták között végzett vizsgálat során azt találták, hogy a koffeintartalmú üdítőt fogyasztók sokkal rosszabbul alszanak, többször felébrednek éjszaka, ugyanakkor napközben gyakrabban elbóbiskolnak, mint ilyeneket nem fogyasztó társaik. Az üdítőital-gyártók, ennek ellenére az utóbbi években egyre magasabb koffeintartalmú üdítőket dobnak piacra.

A magas cukortartalmú üdítők a fogszuvasodást is elősegítik. Ez már a kisgyermekeknél is megfigyelhető.

Az üdítők fogyasztásának elterjedését nagyban elősegíti reklámozásuk. Csak az Egyesült Államokban évente 600 millió dollárt (138 milliárd forintot!) költenek reklámjukra. Szintén kedveznek a nagyobb fogyasztásnak a mindenhol (sajnos az iskolai büfékben is) megtalálható üdítőautomaták, amelyekből éjjel-nappal gond nélkül hozzá lehet jutni az ízesített, színezett, cukros vízhez.

Nagyon nehéz megvédeni a gyereket az üdítőital-fogyasztás divatjától, de egészségük érdekében csecsemőkoruktól törekedni kell rá. Mindig gondoljunk erre, amikor a cumisüvegbe víz helyett először üdítőitalt öntünk.

dr. Boross Gábor
gyermekorvos


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2026. február 10.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.

Harcoljon a téli megfázás ellen – a természet erejével

2026. február 09.

A téli időszak a legtöbb ember életében megfázásokkal, influenzával teli. Ennek megelőzése céljából kiemelt jelentőséggel bír az immunrendszer megfelelő megerősítése. Mivel a természetes módszerek az utóbbi időkben előtérbe kerültek, megkérdeztük dr. Csókáné Török Orsolyát, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutáját, mit ajánl erre a célra.



Támogassa immunrendszerét gyógynövényekkel

Echinacea (bíbor kasvirág)

A bíbor kasvirág a legerősebb immunerősítő gyógynövényünk, melyet bártan lehet használni mind a betegségek megelőzésére, mind kezelésre. Már az antibiotikumok megjelenése előtt széles körben alkalmazták a szervezet védekező rendszerének erősítésére.   Értékes hatóanyagai (poliszacharidok, kávésav-származékok, alkilamidok) ugyanis stimulálják a fehérvérsejteket, így remekül alkalmazható vírusos, illetve bakteriális megbetegedések esetén. Torokfájás esetén is nagy segítségünkre lehet, mert fertőtlenítő hatása mellett gyulladáscsökkentő is.


Belsőleg tea, tinktúra, cukorka vagy szirup formájában kapható.
Ellenjavallat: tuberkolózis, leukózisok, sclerosis multiplex, AIDS, HIV-fertőzés és autoimmun betegségek esetén nem alkalmazható!