Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Édesítőszerek – a tudatos étrend fontos alkotóelemei

Érdekességek2021. február 22.

Fotó: gettyimages.com

Az édesítőszerek manapság már a mindennapjaink részét képezik: édességekben, süteményekben, üdítőkben, a legkülönbözőbb élelmiszerekben, étrend-kiegészítőkben, sőt még gyógyszerekben is találkozhatunk velük. Édes ízt sokféle természetes és mesterséges anyag, vegyület kölcsönözhet ételeinknek, amelyek szerkezetük és tulajdonságaik alapján különböző csoportokat alkotnak.

Cukrok

Az édes vegyületek legismertebb képviselői a cukrok, amelyeknek az őket felépítő szerkezeti egységek száma alapján két fő csoportja van: a monoszacharidok (glükóz, fruktóz, galaktóz), illetve az ezek összekapcsolódásából kialakuló diszacharidok (szacharóz, laktóz, maltóz). Elsőként ezeket az édes vegyületeket ismerte meg az emberiség, a köznyelvben használt nevük (lásd: táblázat) természetbeni előfordulásukra utal.

Az egyik legjelentősebb monoszacharid, a glükóz (szőlőcukor) nevéből származik a glikémiás index (GI) kifejezés is, amely mérőszám azt mutatja meg egy 0-tól 100-ig terjedő skálán, hogy az adott élelmiszerben lévő szénhidrát milyen gyorsan szívódik fel az emberi szervezetben és emeli meg a vércukorszintet. Az összehasonlítás alapjául a glükóz szolgál, amelynek GI-értéke egyezményesen 100. Az alacsony glikémiás indexű ételek szénhidráttartalma lassan szívódik fel, és nem emelik meg nagymértékben a vércukorszintet, míg a magas glikémiás indexű ételek esetében ez fordítva van.

Az ételek GI-értékét befolyásolja az elkészítés módja is: a darálás, főzés gyorsítja a szénhidrátok felszívódását. A cukrok GI-értéke nagyobb az édesítőszerekéhez képest, ezért diéta, valamint cukorbetegség esetén fogyasztásukat korlátozni kell. A cukrok lebontása már a szájban elkezdődik: az itt található baktériumok (például Streptococcus mutans) belőlük különböző, a fogzománcot károsító savakat állítanak elő, ami fogszuvasodáshoz vezethet.

Az édes vegyületek édességi foka egy meglehetősen szubjektív mérőszám, aminek összehasonlítási alapja a közismert kristálycukor (másnéven: nádcukor, répacukor, szacharóz), amelyhez tartozó érték 1. Mint ahogyan az a táblázatban is látható, a mesterséges és természetes édesítőszerek édességi foka messze meghaladhatja a szacharózét, ezért azokból sokkal kisebb mennyiség alkalmazása is elegendő lehet.

A fogkímélő cukoralkoholok

A cukrokon kívül használt egyéb édes anyagok egyben élelmiszer-adalékanyagok is, ezt jelölik a táblázatban is látható E-számok. Ezek egy csoportját a cukoralkoholok képezik (szorbit, mannit, maltit, laktit, xilit, eritrit), amelyek elnevezése a szerkezetükben található számos alkoholos hidroxilcsoportból származik. Ezek a vegyületek alacsony glikémiás indexűek, a vércukorszintet nem emelik meg jelentősen, így például reformélelmiszerként a diétás étrend fontos részét képezhetik. Édességi fokuk a cukrokéhoz hasonló.


A cukoralkoholok a fogakat is kímélik: nem okoznak fogszuvasodást, ráadásul – például a rágógumikban is megtalálható xilit és eritrit esetében – még a fogszuvasodást megelőző hatást is kimutattak. Ugyanakkor ezeket az anyagokat is mértékkel szabad csak fogyasztani, túlzott bevitelük ugyanis hasi diszkomfortérzést, hasmenést és puffadást okozhat!

Fotó: 123rf.com

Édesítőszerek

Mind az édességi fokot, mind pedig a glikémiás indexet tekintve a legkedvezőbb értékeket a mesterséges édesítőszerek (aceszulfám-kálium, aszpartám, nátrium-ciklamát, szacharin-nátrium, szukralóz) és a természetes édesítőszerek (glicirrizin, szteviozid) mutatják (lásd: táblázat). Ezek a vegyületek egyáltalán nem emelik meg a vércukorszintet, energiatartalmuk minimális, ezért szigorú diéta esetén alkalmazásuk előnyös lehet. Rendkívül édesek, ezért más édes anyagokhoz képest sokkal kisebb mennyiségben kell fogyasztani őket. Alkalmazásuk biztonságosságával kapcsolatban sokféle nézet van a köztudatban, sokan fogyasztásukat károsnak vélik (lásd például: aszpartám). A káros mellékhatásokra vonatkozó megállapítások azonban a tudományos megfigyelések alapján – megfelelő mennyiségben történő fogyasztás mellett – tévhitnek bizonyulnak.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) a forgalomba hozatal előtt toxikológiai vizsgálatok alapján értékeli az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságát, és meghatároz egy elfogadható napi beviteli mennyiséget (ADI-érték, mg/ttkg/nap, lásd: táblázat). Ez a mennyiség egy egész életen át mindennap bevehető anélkül, hogy bármiféle egészségkárosodást okozna.

Mire figyeljünk?

Bármiféle cukorról vagy édesítőszerről legyen is szó, a fogyasztásnál figyelembe kell venni az egyén egészségi állapotát és tápanyagszükségletét. Ismert intolerancia esetén (például laktóz, fruktóz, glükóz, galaktóz) az adott szénhidrát fogyasztását mellőzni vagy mérsékelni kell! Cukorbetegség és elhízás esetén különösen fontos az ételek és a velük elfogyasztott szénhidrát mennyiségére és minőségére (glikémiás index) odafigyelni! Az egészségtudatos étrend összeállításában nagy segítségünkre lehetnek az itt bemutatott édesítőszerek is!

csoport vegyület más név GI édességi fok ADI
cukrok A glükóz szőlőcukor 100 0,75 –
fruktóz gyümölcscukor 25 1,1-1,5 –
galaktóz – 25 0,3 –
B szacharóz nádcukor, répacukor 65 1,0 –
laktóz tejcukor 45 0,2 –
maltóz malátacukor 105 0,4 –
édesítőszerek C szorbit E420 4 0,6 –
mannit E421 2 0,6 –
maltit E965 35 0,75 –
laktit E966 3 0,3 –
xilit nyírfacukor, E967 12 0,95 –
eritrit E968 1 0,7 –
D aceszulfám-kálium E950 0 150-200 9
aszpartám E951 0 200 40
nátrium-ciklamát E952 0 30-80 11
szacharin-nátrium E954 0 240-300 5
szukralóz E955 0 400-800 5
E glicirrizin E958 0 100 –
szteviozid sztevia, E960 0 300 4

A – monoszacharidok, B – diszacharidok, C – cukoralkoholok, D – mesterséges édesítőszerek, E – természetes édesítőszerek, GI – glikémiás index, ADI – megengedett napi beviteli mennyiség (mg/ttkg/nap)

szerző: Dr. Csábi József, PhD
gyógyszerész, közgazdász


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Többféleképpen oldható a vizsgák előtti szorongás és stressz

2025. június 27.



Napi nyolc óra minőségi alvással, rendszeresen végzett testmozgással, tíz-tizenöt perces pihenőidőkkel, relaxációs gyakorlatokkal csökkenthető a vizsgák előtti szorongás és stressz. A kiegyensúlyozottsághoz ilyenkor még fontosabb a tudatos felkészülés, a megfelelő időbeosztás, a napi vagy heti teendők pontos összeállítása. A hatékony stresszkezelés egyik alapja, a feszült állapot testi és lelki jeleinek felismerése, tudatosítása, melyek ezt követően a megfelelő technikákkal, stratégiákkal hatékonyan enyhíthetők – mondja Cserép Melinda, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika szakpszichológusa.


A stressz, így a vizsgadrukk teljesen természetes jelenség, a szervezet válasza a kihívást jelentő helyzetekre, azonban jelentősen befolyásolhatja a tanulók teljesítményét, fizikai-és pszichés jóllétét. A vizsgaidőszakban a fiatalok fokozott lelki és mentális megterhelésnek vannak kitéve, az ezekkel járó stressz, szorongásos tüneteket, alvási problémákat, étvágytalanságot vagy épp fokozott evési késztetést, ingerlékenységet, koncentrációs nehézségeket okozhat, mindezek pedig tovább nehezítik a felkészülést, ronthatják az eredményeket. „Ilyen típusú panaszokról gyakran számolnak be a hozzánk forduló serdülők felvételi- és érettségi időszakban vagy épp osztályozóvizsgák környékén – hangsúlyozza Cserép Melinda szakpszichológus.

Így lesz gondtalan a pihenés – fogászati panaszok nélkül

2025. június 27.

Szakértői tanácsok nyaralóknak a fogak egészségéért

A várva várt nyaralás hevében, a gondos csomagolás és felkészülés ellenére is becsúszhat az a baki, hogy a szájápolási eszközök otthon maradnak. Ebben az időszakban az is előfordul, hogy egyszerűen lazábban vesszük a napi rutint. Szakértő hívja fel a figyelmet arra, milyen következményekkel járhat a hanyagság, hogyan óvhatjuk meg a fogaink egészségét az utazás alatt is.

A nyári vakáció alkalmával javasolt ugyanolyan gondossággal összeállítani a szájápolási csomagot is, mint ahogy magát az utazást megszerveztük. Ma már a nagyobb gyártók kínálatában minden fontos eszköz megtalálható ahhoz, hogy a szájápolás terén se legyen szükség kompromisszumra, a nyaralás alatt sem. Kompakt hordozható eszközöket, kisebb kiszerelésű fogkrémet, szájvizet is magunkkal vihetünk, ezek repülős utaknál különösen hasznosak.

Gyors, praktikus megoldások

„Sokan tapasztalják, hogy a vakáció izgalma eltereli a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás” – fogalmaz Ferenczi Eszter dentálhigiénikus. „Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy gyakran előfordul, otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ilyenkor érkezéskor kellemetlen kihívást jelenthet egy megfelelő üzlet felkutatása, ahol nemcsak a nyelvi nehézségekkel, de az ismeretlen termékekkel és a csomagolások értelmezésével is meg kell küzdenünk” – figyelmeztet a szakértő.
Egy hosszú út során az is előfordulhat, hogy egyszerűen nincs lehetőség a fogmosásra.

„Ilyenkor érkezéskor gyors megoldás lehet egy mentolos rágótabletta vagy cukorka, ami átmenetileg felfrissíti a leheletet” – javasolja a Dental Rituals tulajdonosa.

Azonban nem csak a feledékenység okozhat problémát.
A legkellemetlenebb forgatókönyv, ha pont a nyaralás alatt kezd el fájni egy fog. „Helyismeret hiányában nehéz és költséges is lehet a sürgősségi beavatkozás igénybevétele, különösen akkor, ha nem beszéljük az adott ország nyelvét. Kempingezés vagy túrázás alkalmával, ahol korlátozottak a segítségkérési lehetőségek, egy intenzív fogfájás akár a tervezettnél korábban véget vethet a kalandnak” – mondta Ferenczi Eszter.

10 dolog, amitől óvd a gyereked nyáron

2025. június 26.

A nyár számtalan kalandot és izgalmat tartogat a gyerekek számára. A vakáció a strandolás, a sport és a játék ideje. Az élményekkel együtt azonban veszélyek is járnak, ezért ilyenkor nagyobb szabadság elővigyázatosságra van szükség, hogy elkerüljük az esetleges baleseteket. Összegyűjtöttük a tíz legfontosabb tudnivalót, amire figyelni kell, nehogy sérülés vagy betegség tegye tönkre a nyaralást. 

1.    Ha autóval utazunk, ügyeljünk, hogy mindegyik kisgyermek a megfelelő méretű gyermekülésben legyen bekötve! A nagyobb gyerekek és a szülők pedig feltétlenül használják a biztonsági öveket, még rövid távolságokra is! A legkisebbeket menetiránynak háttal kell bekötni, ellenkező esetben a fej előrebillenésekor eltörhet a nyaka.

2.    Ha külföldre készülünk, utasbiztosítás nélkül ne lépjük át az országhatárt! Különösen azoknak érdemes erre figyelniük, akik gyerekekkel utaznak. Egy szakosodott online kutatásából kiderült, hogy a megkérdezettek 14%-ával történt már baleset vagy megbetegedés külföldi utazás során. A családok, kisgyermekesek jellemzően a saját szervezésű utazásokat részesítik előnyben, s ilyenkor a sok tennivaló között elfelejtődhet a biztosítás. Pedig egy külföldi gyógykezelés vagy mentés akár milliókba is kerülhet.

3.    Csak úgy engedjük a gyerekeket biciklivel, görkorival vagy rolleren közúton közlekedni, ha bukósisakot visel! Ha kisgyermeket szállítunk kerékpáron, feltétlenül ültessük  megfelelően rögzített gyerekülésbe, különben leeshet vagy a lába beakadhat a küllőkbe, és nagyon súlyos sérülést szenvedhet.

4.    Nyáron sokan kerékpárra ülnek, akik egyébként ritkán bicikliznek, és nem rendelkeznek rutinnal a forgalomban. Nagy óvatosságot követel, ha gyerekeket viszünk vagy engedünk biciklizni az utakon. Tanítsuk meg nekik a legfontosabb szabályokat, mielőtt elindulnánk, és akár útközben is gyakoroljuk velük a tudnivalókat. Lehetőleg mindig legyen velük felnőtt kísérő. Autóvezetőként pedig legyünk különösen türelmesek és elővigyázatosak, ha kiskorú kerékpárosok mellett haladunk el.