Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

EESZT: a magánrendelők is csatlakoznak

Érdekességek2020. június 21.

2020. június 1-jétől vált kötelezően alkalmazandóvá az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről szóló Kormányrendelet, mely szerint minden orvosi vagy fogorvosi engedéllyel rendelkező magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónak csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez, más néven EESZT rendszeréhez. A rendszerhez 2017. november 1-jén a háziorvosi szolgálatok, járó- és fekvőbeteg-ellátó intézmények, és az összes gyógyszertár már csatlakozott. 

 

A magánrendelőknek is kötelező a betegekkel kapcsolatos adatokat az EESZT-rendszerébe rögzíteni június 1-től. Ezzel megtörtént az ország teljes lefedettsége, és az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók száma 25 ezerre nőtt. A rendszer célja a lakosság minél gyorsabb, hatékonyabb ellátása.

A személyes adatok rögzítése mellett a leletek, receptek és különféle egészségügyi vizsgálatokkal, kezelésekkel kapcsolatos információk rögzítését kell elvégeznünk – mondta Dr. Szabó László, a Fixfogsor Fogászati Rendelők igazgatója, akit a csatlakozással kapcsolatban kérdeztünk. Ezek az adatok a páciens egész életútját végigkísérik, megőrzésre és megosztásra kerülnek az orvosi intézmények között, akik a pácienssel kapcsolatba kerülnek.

Az egészségügyi szolgáltatók kötelesek az ellátási események adatait és a kapcsolódó ellátási dokumentumokat berögzíteni a rendszerbe. Ez azonnali információcserét tesz lehetővé a köz- és magánellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók között.

Sokféle adatot tárol a rendszer. A kórtörténeti részében a páciensekről készült ellátási adatok, dokumentációk (pl. röntgenfelvételeket), vizsgálati eredmények (pl. laboreredmények, ambuláns lapok, zárójelentések) kerülnek rögzítésre.

De a páciens profiljában olyan adatok is vannak, amik többnyire állandóak. Ilyenek például: a vércsoport, van-e allergia, magas vérnyomás, gyógyszerérzékenység, krónikus betegség stb.

Az adatokat meghatározott egészségügyi célokból kezelhetik a rendelők:

Szigorú szabályok vonatkoznak az adatkezelésre. Az EESZT adatbázis két külön felülettel rendelkezi, egyik az egészségügyi dolgozók, másik a lakossági számára teszi lehetővé az EESZT-rendszer használatát és adatok lekérdezését.


Az adatokhoz kizárólag orvosi, illetve – a receptek esetében – gyógyszerészi végzettségű egészségügyi dolgozók férhetnek hozzá. Kizárólag olyan adatokhoz férhetnek hozzá kezelőorvosok, amelyeket végzettsége és munkahelye lehetővé tesz a számára. 

A rendszer elrejti a különösen érzékeny egészségi állapothoz tartozó dokumentumokat. Ilyen például a pszichiátriai és nemi betegségeihez kötődő dokumentumok. Ezek kizárólag az adott pácienst kezelő orvos számára hozzáférhető.

Önrendelkezéssel a páciens korlátozhatja az adatok hozzáférhetőségét.

Lehetőség van önrendelkezésre, ami azt jelenti, hogy a beteg adatait csak a háziorvosa és a kezelőorvosa láthatja. Az Ügyfélkapu felületen bármikor szabályozhatja a páciens, hogy ki férhessen hozzá az adataihoz. A kormányablakban is lekérdezhető, hogy ki és mikor kért hozzáférést az adatokhoz. Beállíthatja, hogy értesítést kapjon az új adatok rendszerbe történő rögzítéséről és korlátozásokat határozhat meg adatai lekérdezhetőségére vonatkozóan. A hozzáférések, lekérdezések minden esetben visszaellenőrizhetők, rendszer minden eseményt naplóz, azaz, hogy mikor, ki kezelte az adatokat. Az adatok szolgáltatók általi kezelését a Kormányrendelet nagyon szigorúan szabályozza. Az ezzel való esetleges visszaéléseket akár több éves szabadságvesztéssel büntetik.

A rendszer használata akár életeket is menthet.

Sok esetben ezeknek az információknak a gyors lekérdezhetősége akár életmentő is lehet pl. egy baleset vagy egy sürgősségi kezelés esetén – emelte ki Dr. Szabó László, a Fixfogsor rendelők igazgatója. A kezelőorvosnak lehetősége van megtekinteni a máshol készült röntgenfelvételeket, és egyszerűbbé válik az orvosok közötti konzultáció is adott esetben. A komolyabb fogászati beavatkozások során is szükség lehet például a kezelőorvos és a fogorvos között konzultációra, melyet az adatok elérhetősége megkönnyíthet. Az adatokhoz a páciensek és a kezelőorvos is hozzáfér, és gyorsan megkaphatja a számára lényeges információt. Minél több betegadat áll kezelőorvosunk rendelkezésére, annál pontosabb diagnózist állíthat fel.

A gyorsabb információk átadása és tárolása jó a pácienseknek is.

Recepteket a rendszer tárolja, így azokat kiválthatják a páciensek anélkül, hogy magunknál kellene tartanunk papír alapon. Az orvos papíralapú recept nélkül írhat fel gyógyszert a páciensnek, ami bármelyik gyógyszertárban kiváltható. Elérhetővé válnak olyan adatok, melyeket eddig a páciensnek papíron kellett őrizgetnie, hogy az orvosi vizsgálatkor azt megmutathassa a kezelőorvosnak. Erre már nem lesz szükség a továbbiakban.

A gyógyszerészek könnyebben tudnak tanácsot adni, hogy milyen készítményeket ne szedjen egy időben, vagy emlékeztetni tudja a pácienst, hogy ne feledkezzen meg egy-egy gyógyszer kiváltásáról.

Az Ügyfélkapu felületén a páciensek megtekinthetnek minden olyan adatot, dokumentumot, mely az orvosi ellátása során keletkezett. Nyomon követhetik a saját ellátásának menetét, bármikor megtekintheti az összes felírt receptet, beutalót. 

Az elektronikus beutaló bevezetésével egyszerűbbé válik a betegirányítás, könnyen megtalálható az intézmény, amely fogadni tudja a beteget, így a beutaló elkészítésével egyidejűleg akár az időpont is lefoglalható a kórházban. 

De felmerülhetnek problémák is a rendszer használatával kapcsolatosan.

A rendszer problémája az lehet, hogy kell hozzá némi számítástechnikai tudás. Ez esetleg azon  páciensek számára problémát jelenthet, akik nehezen boldogulnak még a digitális világban, de szeretnék a róluk rögzített az adatokat kezelni és látni. A Fixfogsor rendelőben mi az idősebb korosztály műfogsorproblémáit kezeljük és tudjuk, hogy az online felületek használata ennek a korosztálynak még problémát jelenthet-emeli ki a fogorvos-igazgató.

Ahhoz, hogy az adatokat a páciensek elérhessék a betegeknek rendelkeznie kell ügyfélkapus azonosítóval. Tisztázatlan kérdés még, hogy a korábbi, régi leletek mikor lesznek elérhetők a rendszerben. 

Összességében az EESZT-hez történő csatlakozás a betegbiztonság szempontjából komoly előrelépés lehet.  Az ellátottakról szóló információk köre kiszélesedik, ugyanakkor maga az orvosként részletesebb és pontosabb információhoz juthatunk a páciens betegségeiről, gyógyszerérzékenységeiről, korábbi ellátásairól, ami a nálunk végzett kezelést is befolyásolhatja – mondta Dr. Szabó László.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.