Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Égési sérülések kezelése - égések fokozatai, természetes és orvosi ellátásuk

Érdekességek2021. szeptember 25.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Mik a jelei az égések fokozatainak? Hányas fokozatú égést szenvedtünk? Szabad-e tenni egy kis tejfölt a sebre? Mi a helyes módszer, ha megégettük magunkat? Mikor kell azonnal orvoshoz fordulni égési sérülés esetén? Milyen természetes gyógymódok vannak égési sérülésekre?  

Tűzpiros bőr
50 °C fölött a forrósággal való érintkezés a bőr és a szőrzet részleges vagy teljes elpusztulását eredményezi. A roncsolás a felület alatt fekvő szövetekre is kiterjedhet. Ennek foka a hőforrás hatóidejétől és hőmérsékletétől függ. Az égési sérüléseknél az elsősegélyt azonnal, a helyszínen meg kell kezdeni. A továbbiak a sérült felület kiterjedésétől függenek.

Attól függően, hogy az égés mennyire mélyen hatol be a bőrbe, 5 súlyossági fokozatot különböztetünk meg. A következő felsorolásból látható, hogy a súlyossággal nő a fájdalomérzet és a vérzésre való hajlam.

• I. fokozat az érintett terület fáj, bepirosodik, feszül, érintésre érzékeny, heg nélkül néhány nap alatt begyógyul.

• II. a) fokozat hólyagosodás, bepirosodás, nedvedző, jó vérellátású sebalap, erős fájdalom, vérzésre való hajlam, heg nélkül 14 nap alatt begyógyul.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

• II. b) fokozat feszülő, illetve kinyílt hólyagok, nedvedző és rossz vérellátású sebalap a hajszálerek sérülése miatt, mérsékelt fájdalom, gyógyulás hegesedéssel.
• III. fokozat Ez a stádium a bőr egész szerkezetét érinti. Fehéresbarnás, száraz felület, a hajszálerek mélykékek; a szőrtüszők károsodtak, de fájdalomérzet nincs; gyógyulás hegesedéssel.

• IV. fokozat Elszenesedés. A bőr és a szövetek egésze érintett, csakúgy, mint az izmok és az inak, egészen a csontig, fájdalomérzet nincs.


HIDEG VIZET AZ ÉGÉSRE!

Még mindig sokan használnak házi szereket (vajat, tejet, tejfölt, lisztet stb.), pedig ezeket jobb, ha elfelejtjük! Elfertőzhetik a sebet, irritálhatják a bőrt és nehezítik az égés kezelését.

A legfontosabb, hogy az égett bőrfelületet azonnal hűtsük hideg vízzel, mégpedig egészen a fájdalom megszűnéséig. Ez akár 15 percbe is telhet. Ezzel a bőr károsodási mechanizmusát is megállíthatjuk. Minden másodperc számít, de a hideg vizes kezelésnek még 60 perccel a baleset után is van értelme. Semmiképpen ne használjunk azonban jeget: ez túlzott lehűléshez vezethet, és esetenként a bőrszövetek további károsodását idézi elő.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

Fontos, hogy csak és kizárólat a seb visszahűtése után használjunk égéscsillapító hatású krémet, vagy oldatot.
A károsodott bőrt kötözzük be steril, de nem foszló kötszerrel. Nem szabad, hogy beleragadjon a sebbe. A géz például nem alkalmas.

VÉDŐ MECHANIZMUSOK

Előzzük meg, hogy az égési sérülésbe bejussanak a kórokozók. A védőhártya, vagyis a bőr hiánya miatt a bakteriális fertőzések jelentik a leggyakoribb és legsúlyosabb komplikációkat.
Az égési sérülések megváltozott (koagulált) fehérjéje nemcsak jó táptalaj a kórokozók számára, de gyulladásra is hajlamos. Ezt a gyulladást legtöbbször már nem is lehet antibiotikummal kezelni, mivel a megzavart mikrocirkuláció (kiserekben zajló keringés) miatt az nem jutna el az érintett helyre.

A hólyagokat semmiképp sem szabad felnyitni. Ezekben steril folyadék van, és fontos fiziológiai "védőkötést" jelentenek. Ugyanez érvényes akkor is, ha a hólyagok később kiszáradnak.

HÁZI GYÓGYMÓDOK

Ha a baleset nem is súlyos, a gyors és határozott kezelés mindenképpen döntően befolyásolja a gyógyulást. Csak a kis kiterjedésű égési sérüléseket, az úgynevezett bagatellsérüléseket (I. és II. a); maximum a bőrfelület 1 százaléka érintett) szabad lokális szerekkel házilag kezelni. Tehetünk rá hűsítő borogatást, vagy bekenjük gyulladáscsökkentő, hámregeneráló krémmel, és lazán átkötjük.

Különbséget teszünk sebvédelem és sebgyógyítás között.

a) Sebvédelemre a következők alkalmasak:
• steril kötés, amely nem ragad bele az égett felületbe, alkalmazhatunk esetleg antiszeptikus anyagot (például alumínium, polividon jód);
• borogatás kenőcs vagy zsír formájában, amely fertőtlenít és helyi érzéstelenítésre alkalmas.

b) Sebgyógyításra használható:
• olyan készítmények, amelyek például csukamájolajat, vitaminokat, gyógynövényeket, cinkoxidot vagy dexpanthenolt tartalmaznak;
• hűsítő borogatások, illetve fájdalomcsillapító, antiszeptikus hatóanyagokat (például klórhexidin, butoxikain, benzetoliumklorid) tartalmazó készítmények.
Ezenfelül - az égés súlyosságától és kiterjedésétől függően - a további kezelésért forduljunk orvoshoz, illetve szállítsuk kórházba az érintettet.
Ha nincs hideg víz a közelben, akkor az alacsony fokozatú égési sérülések esetén megoldás, ha a sebet a hőforráshoz közelítve visszamelegítjük. Ilyenkor is nyom nélkül és gyorsan gyógyul, de figyeljünk, hogy csak annyira tegyük közel, hogy éppen érezzük, hogy ott van, ne égessük még tovább a sebet. 

ÉLETVESZÉLYES ÉGÉSEK

• Felnőtteknél akkor áll fenn életveszély, ha az égés a bőrfelület 15 százalékát érinti. Ezért lényeges, hogy legalább körülbelül meg tudjuk becsülni a sérült bőrfelület kiterjedésének nagyságát. Durván számolva a sérült keze a mérvadó: ez körülbelül 1 százalékát adja a testfelületnek.
• Gyerekeknél akkor is életveszélyes lehet az égési sérülés, ha az a testfelületnek látszólag csak csekély hányadára terjed ki. Náluk a test arányainak eltolódása miatt már akkor is életveszély állhat fenn, ha a testfelületnek 8, de maximum 10 százaléka sérült: mindenképpen vigyük orvoshoz a gyermeket!

A cikkben szereplő természetgyógyászati módszerek nem a tényeken alapuló orvostudomány eredményein nyugszanak.

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.

A csendes gyilkos: keringési betegségek okozzák a halálesetek egyharmadát

2025. június 22.

Miközben életünk egyre kényelmesebbé válik, olyan láthatatlan veszélyeknek tesszük ki magunkat, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az egyik ilyen, sokak által alábecsült, ám rendkívül káros jelenség: az ülő életmód. A kutatások szerint a tartós ülés önálló kockázati tényező: megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a visszér, a trombózis, az elhízás, sőt, a mentális problémák kockázatát is – még akkor is, ha a nap más szakaszaiban sportolunk vagy aktívak vagyunk.  De van kiút, íme a Dr. Kelen szakértői tippjei a megelőzéshez.

Az egyik legnagyobb probléma, hogy ülés során a vérkeringés lelassul az alsó végtagokban. A lábakban található visszerek működését alapvetően az izompumpa segíti – amikor járunk, mozgatjuk a vádlinkat, a vér könnyebben visszajut a szív felé. Tartós ülésnél ez a pumpamechanizmus kikapcsol, és a vér pangani kezd. Ez először enyhébb tüneteket okoz, mint a feszülés, fájdalom, lábdagadás, de idővel komolyabb problémákat is előidézhet: visszérbetegség, gyulladások, sőt, akár trombózis is kialakulhat.

Hazai viszonylatban a helyzet kiemelten súlyos. Az Európai Unióban 2020-ban a keringési rendszer betegségei feleltek az összes halálozás 32,7 százalékáért, azaz 1,7 millió fő haláláért. Magyarország ebben a statisztikában a második helyen állt: egymillió lakosra vetítve 3812 szívinfarktus történt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint a keringési betegségek továbbra is vezető haláloknak számítanak hazánkban.

A mozdulatlanság ráadásul az izomrendszert és az anyagcserét is érinti. Az izmok inaktivitása gyorsítja a leépülést, az energiafelhasználás csökkenése pedig növeli az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Az elhízás ráadásul további kockázatokat von maga után: magas vérnyomás, magas vérzsírszint együttes fennállása, az ízületi kopások, a refluxbetegségek, sőt bizonyos daganatok (például a vastagbelet és a végbelet egyaránt érintő daganatos megbetegedés és emlőrák) kialakulásának esélyét is.

Nemcsak testileg, de lelkileg is árt

Ha huzamosabb ideig ülünk, az a mentális állapotunkra is kihatással van: az oxigénellátás és agyi vérkeringés csökkenése koncentrációs zavarokhoz, fáradékonysághoz, sőt, hangulatzavarokhoz is vezethet. A test és az elme működése szoros kapcsolatban áll. Ha a vérkeringés lassul, az agy működése is kevésbé optimális – ezt sokan délutáni levertségként, „agyfáradásként” élhetik meg.

Körömgomba kezelése

2025. június 21.

Hatásos megoldások vény nélkül

Kit ne zavarna, ha a körmei megvastagodottak, mállóak, töredezettek és sárgás színűek? Mindez még kellemetlenebb lehet akkor, a a köröm kilátszik a papucsból, szandálból. Nyár elején sokan térnek be a patikába, és próbálnak hatásos megoldást találni a körömgombás panaszaikra.

Bár a kéz- vagy lábujjak körmein egyaránt kialakulhat gombásodás, az esztétikailag is zavaró panaszok jellemzően a lábujjak körmein fordulnak elő. A lábkörmök az évek múlásával hajlamosak megvastagodni, de ha a köröm színe megváltozik, és sárga, sötétzöldes vagy fekete lesz, az már figyelmeztető jel: általában gombásodás áll a háttérben. Emellett, a körömgomba esetén az érintett köröm körül lévő rész érintésre fájhat, a köröm egyes részei letörhetnek, leeshetnek, és a körömágy körüli bőr kipirosodhat és viszkethet.

Időskorban gyakoribb a körömgomba

A körömgomba körülbelül minden 20. embert érint. Időskorban az előfordulási gyakoriság ennél is nagyobb; a 60 év fölöttiek közül minden 5. személynek van egy vagy több gombás körme. A körömgomba-fertőzés könnyen elkapható. Edzőtermekben, sportlétesítményekben, uszodákban, strandokon, közös zuhanyozókban, egymás cipőjét, papucsát vagy körömápoló készletét használva bárki könnyen megfertőződhet. Időskorban, diabéteszeseknél, rosszindulatú daganatos betegeknél, keringési problémával küzdőknél, antibiotikumot vagy immunszuppresszív gyógyszert tartósan szedőknél a fertőzés rizikója fokozott.

Várni fölösleges, a körömgomba magától nem múlik el

Amint megjelennek a tipikus tünetek, minél hamarabb cselekedni kell. Csak így akadályozható meg az, hogy a gombás fertőzés a köröm mélyebb régióiba terjedjen, esetleg a többi körömre átterjedjen, és a későbbiekben még nehezebben lehessen megszabadulni tőle. A körömbomba kezelésére vény nélküli megoldások és – súlyosabb, kiterjedtebb esetekben – receptköteles készítmények állnak rendelkezésre.

Első lépés – vény nélkül elérhető, külsőleges kezelések

Ha a körmök érintettsége nem jelentős, vény nélkül kapható, külsőleges készítmények használata javasolható, vagyis gyógyszeres körömlakk vagy kenőcs kínálhat megoldást. A hazánkban kapható, klinikai vizsgálatokkal igazolt hatékonyságú gyógyszeres körömlakkok hatóanyaga az amorolfin, ciklopirox vagy terbinafin; a kenőcs pedig bifonazol-karbamid kombinációval „dolgozik” a gomba ellen. A körömgomba elleni külsőleges gyógyszeres kezelések amellett, hogy hatékonyak, szinte alig okoznak mellékhatásokat. A helyileg (pl. körömlakként vagy kenőcsként) alkalmazott gombaellenes hatóanyagok gyakorlatilag nem jutnak be a vérkeringésbe, nem jutnak el létfontosságú szervekbe, így az ott okozott mellékhatások is rendkívül ritkák.

Súlyosabb fokú, sok körömre kiterjedő érintettség esetén vényköteles, szájon át szedendő gyógyszert rendel az orvos.