Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Újévi elhatározásból teljes életmódváltás

2026. január 14.

Az új év egy új kezdet ígéretét hozza magával: ilyenkor előkerülnek a már jól ismert fogadalmak, és velük együtt a tudatosabb és egészségesebb életmód iránti igény. Kézenfekvő megoldásként sokan az edzőterem felé veszik az irányt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a januári lendület hamar megkopik, és mire visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, már nyoma sem marad a kezdeti lelkesedésnek. Mi ennek az oka? És hogyan lehet kitartani a kitűzött elhatározások mellett? Elég csak az edzésre összpontosítani, vagy a táplálkozás is számít? A BioTechUSA szakértői segítenek!

Kezdők és újrakezdők: tudatosság nélkül nincs siker

A legtöbb életmódváltás ott bukik el, hogy csodaszerektől és villámdiétáktól várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést, amik csábítóan hangzanak, hiszen minimális befektetett energia mellett gyors megoldást ígérnek – de pont emiatt nem működőképesek. A sikeres életmódváltás kulcsát ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg: a tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések erős kapaszkodót és kellő motivációt adnak a folytatásra és a fejlődésre.

Ha egy kezdő úgy dönt, hogy januártól heti négyszer lejár az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján teszi, valószínűleg néhány hét alatt elveszti minden lelkesedését. Még ha sikerül is eljutnia a terembe, lehet, hogy kényszernek fogja érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyhez nap mint nap szívesen tér vissza. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességet – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:


Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
A saját testsúlyos gyakorlatok (pl. guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást.

Gyermekrajzpályázat

2026. január 13.

1922. január 11-én egy súlyos állapotban lévő kanadai cukorbeteg kisfiú, Leonard Thomson kapott a világon elsőként életmentő inzulinkezelést. Az Egy Csepp Figyelem Alapítvány immár hagyományosan ezen a napon írja ki gyermekrajzpályázatát, ezzel emlékezve a nevezetes eseményre.

Az alapítvány 6. alkalommal hirdet gyerekeknek rajzpályázatot a cukorbetegség témakörében. Így hívja fel az iskolás korosztály figyelmét az 1-es típusú cukorbeteg társaik elfogadására, illetve ösztönzi a gyerekeket az egészséges életmódra, hogy később elkerüljék a 2-es típusú cukorbetegséget.

Pályázni négy korcsoportban lehet:
1. és 2. osztályosok
3. és 4. osztályosok
5. és 6. osztályosok
7. és 8. osztályosok + középiskolások

Választható témák:
Így vigyázok az egészségemre!
Így segítek a cukorbeteg barátomnak/osztálytársamnak!
Cukorbetegen ilyen az életem!

Bármely kézműves technika (rajz, festmény, kollázs, szobor, origami…) alkalmazható. a korosztályok győztesei 10.000 ft-os ajándékutalványt és Gullon cukormentes kekszekből álló édességcsomagot kapnak.

A legtöbb színvonalas alkotást beküldő osztály külön lesz díjazva.

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.