Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.

Milyen testmozgást végezzünk 65 éves kor felett?

2025. december 19.

A 65 év felett kezdődő időszak nem a visszalépésről, hanem a tudatosan megőrzött életminőségről szólhat. Többek között a rendszeres mozgás az egyik legfontosabb, amely hozzájárul ahhoz, hogy ez az életszakasz energikus és önálló maradjon. A jól megválasztott gyógyászati segédeszközök pedig biztonságot és magabiztosságot adnak a mindennapokban, legyen szó mozgásról, otthoni tevékenységről vagy az önállóság megőrzéséről. Az alábbi útmutató ehhez kínál gyakorlati és könnyen alkalmazható tanácsokat.

A mozgás ereje a mindennapokban

A 65 év feletti életkorban a mozgás nem csupán ajánlott, hanem az egészség egyik legfontosabb pillére. Napi 25–30 perc séta már bizonyítottan javítja a keringést, erősíti az izmokat és csökkenti az elesések kockázatát. Ezt a mozgásformát nem szükséges egyben elvégezni: három rövidebb, tízperces séta ugyanilyen hatásos. A rendszeresség a kulcsa annak, hogy az izmok, az ízületek és az állóképesség hosszú távon is fenntartható legyen.

A járásbiztonság érdekében érdemes stabil, zárt kérgű cipőt viselni, és kerülni a sima talpú lábbeliket. Ha valaki bizonytalanabb járású, a nordic walking botok kiváló támaszt nyújtanak, ráadásul a felsőtest izmait is bevonják a mozgásba. Sokan nem tudják, hogy akár napi néhány száz méter botokkal megtett séta is jelentősen javítja az egyensúlyt, különösen akkor, ha időskori egyensúlyprobléma vagy lábizom-gyengeség áll fenn.

A mozgást otthon is biztonságosan lehet gyakorolni: például 5–6 méter hosszú folyosón oda-vissza sétálva, falnál vagy korlátnál támaszkodva. Érdemes tudni, hogy a mozgás elhagyása már két hét alatt észrevehető fizikai visszaesést okozhat, ezért a napi néhány perc aktivitás életminőséget meghatározó tényező.

AIDS – továbbra is velünk van a betegség

2025. december 18.

Bár Magyarországon európai összehasonlításban is kiemelkedő a HIV-ellátás színvonala, és államilag finanszírozott a hozzáférés a korszerű terápiákhoz, még mindig magas a későn kiszűrt betegek aránya, és alacsony a szűrési hajlandóság – mutattak rá a Pro Infectologia Alapítvány szakértői a Dél-pesti Centrumkórházban az AIDS World Day alkalmából tartott sajtótájékoztatón. A becslések szerint a hazánkban élő fertőzöttek jelentős része – akár a fele – nincs tisztában az állapotával, emiatt továbbra is sokan már csak a betegség előrehaladott, tünetes stádiumában kerülnek az ellátásba. Az utóbbi években ugyancsak emelkedett a fertőzött nők aránya, és több esetben is előfordult a korábban itthon nem jellemző perinatális átvitel olyan édesanyák újszülöttjeinél, akik nem tudtak arról, hogy fertőzöttek. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben mintegy 40,8 millió HIV-fertőzött ember élt világszerte, körülbelül 1,3 millió új fertőzést jelentettek, és 630.000 ember hunyt el AIDS-ben, illetve a fertőzés szövődményei miatt.

„Bár az elmúlt évtizedekben jelentős eredmények születtek a HIV terjedésének a visszaszorításában, a friss adatok arra figyelmeztetnek, hogy az AIDS mint megoldásra váró globális egészségügyi probléma, továbbra is velünk van” – fogalmazott dr. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet centrumvezető főorvosa, a Pro Infectologia Alapítvány szakértője.