Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Év eleji fogadalmak

2026. február 23.

Év eleje általában a fogadkozások, a rendrakás ideje. Rendet rakni a környezetünkben – fontos lenne például átnézni a gyógyszereket, a házi patikát, a lejárt tablettákat visszavinni a patikába, mert ez a szabályos selejtezési mód – és rendet rakni „a fejünkben” is, a gondolatainkban. Ez utóbbi nem egyszerű, mert hajlamosak vagyunk a régi, berögződött, már rutinná vált mechanizmusainkat követni, mert így kényelmes. És így nemigen ér meglepetés, mert semmi újat nem viszünk az életünkbe, és úgy gondoljuk, hogy ez a biztos.

Nem szeretjük a változásokat. Ezek az év eleji fogadkozások is sokszor ezért fulladnak meg. Egyrészt változtatnunk kell valamin, az életvitelünkön, a gondolkodásunkon, a hozzáállásunkon, néha nem is kicsit, másrészt olykor a környezetünk sem igen támogató, esetleg még visszahúzó ereje is lehet. Arthur Schopenhauer (1788–1860) német filozófus fogalmazta ezt meg kiválóan, hogy ha nehéz helyzeteken akarjuk magunkat átrágni, milyen külső reflexiókra kell számítanunk. De ha kitartóak és elszántak vagyunk, akkor miénk a győzelem. Szerinte minden nehéz kérdés megoldása három lépcsőn megy keresztül. Az elsőn nevetségesnek tartják az ötletet, a másodikban küzdenek ellene, a harmadikban magától értetődőnek tartják. Tehát fogjunk csak bele az észszerű változtatásokba, az újévi fogadalmakba, a szükséges fogyókúrába, a rendszeres mozgásba, az egészséges életvitelbe.

Nagy böjtkalauz

2026. február 23.

A tavaszi méregtelenítés, akár egy kisebb böjt beiktatása kellemesen felfrissíti a szervezetet, így újult erővel élvezhetjük a tavasz minden örömét. Hogyan kezdj bele, mit egyél-igyál, mivel fokozhatod a böjt méregtelenítő és fogyasztó hatását, hogyan ápold a bőrödet és nem utolsósorban, a lelkedet? Húsvét előtt még éppen aktuális, cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!

Így működik a böjt
Tavasszal lenne a legfontosabb egy hosszabb-rövidebb böjt beiktatása, hogy a hosszú téli hónapok során felgyülemlett méreganyagokat és persze a plusz kilókat eltávolítsuk. A böjt idején, mivel nem viszünk be számottevő mennyiségű ételt, a szervezetünk a napi emésztésre fordított energiát az emésztőrendszerben lerakódott salakanyagok eltávolítására tudja fordítani. Ezt a folyamatot érdemes több szinten is támogatni, segíteni a testünket abban, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a tisztulás.

Hogyan fejleszthető böjttel az akaraterőnk, a kitartásunk?

2026. február 22.

Majdnem minden szellemi út, vagy vallás ismeri és használja a böjtöt valamilyen formában, és valamilyen céllal. Azonban nagyon fontos érteni, hogy a böjt sokkal több, mint pusztán az étel megvonása a testtől. Mire jó a böjtölés? Milyen célja van? Milyen pozitív hatásai vannak általában? Mire érdemes odafigyelni, ha az egészségmegőrzésben használjuk a böjt jótékony hatásait? Ki lehet - e terjeszteni finomabb szintekre (gondolati, érzelmi, lelki síkra)? S ha igen, hogyan? Miként tegyük?

A történelmi források szerint évezredek óta minden nagy vallásalapító vagy próféta használta és alkalmazta a böjt elvégzésében rejlő pozitív hatásokat. Nem véletlenül, hiszen megfelelő kivitelezése a testi, lelki és szellemi megtisztulást egyaránt elősegíti. Természetesen nincs ez másként a jógában sem. Ezért is ajánlom jógázóimnak, hogy tapasztalják meg a böjt áldásos hatásait. Több éves tapasztalat bizonyítja, milyen óriási élményeket és felismeréseket lehet átélni a segítségével. Javaslom mindenkinek a kipróbálását.

A testi szinten a böjt legfontosabb hatása, hogy tehermentesíti s szervezetet és elősegíti az anyagcserét. Természetesen a hatás nagyban függ attól is, hogy milyen a böjt hossza (néhány nap vagy akár hetek), milyen a típusa (teljes vagy részleges, mint például a „léböjt”). S főleg, hogy mi a célunk vele: egészségmegőrzés vagy lelki tisztulás, Egyébként a kettő mindig kéz a kézben jár, nem igazán szétválaszthatóak.