Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tavaszi vegán menü

2026. március 04.

Ezt a menüt ugyan vegánoknak - tehát tojás és tejterméket sem fogyasztó vegetáriánusoknak - állítottam össze én szívből ajánlok húsevőknek is! Tele van ízzel, színnel, illattal! Jó étvágyat kívánok hozzá!

Tavaszi zöldségleves 

Hozzávalók: 1 kis fej karfiol, 1 csokor új répa, két marék új zöldborsó, 1 zsenge karalábé, só, bio ételízesítő, egy nagy csokor petrezselyemzöld, kevés pirospaprika, 1-2 ek. olivaolaj

A zöldségeket megtisztítom, karikáka ill. kockára vágom, a karfiolt kis rózsákra szedem. Az olivaolajon átforgatom a zöldségeket, kicsit megpárolom. Ezután rászórom az ételízesítőt és a paprikát, kicsit átkeverem és felöntöm annyi vízzel, ami bőségesen ellepi. Sózom és beleszórom az apróra vágott petrezselyemzöldet!

Addig főzöm, míg a kellő puhaságot el nem érik a zöldségek - ezt mindenkinek a saját ízlésére bízom!

Levesbetétként kínálhatsz hozzá tojásmentes csigatésztát, de én úgy gondolom, hogy ebben a receptben nem is igazán szükséges a sok zöldség mellé a tészta!

Az otthoni balesetek megelőzhetők

2026. március 04.

A biztonság ott kezdődik, ahol a törődés

Az otthonunk a biztonság szigete – legalábbis annak hisszük. Pedig a legtöbb baleset éppen ott történik, ahol a legnagyobb nyugalmat keressük: a négy fal között.

A biztonságos otthon azonban nem szerencse kérdése, hanem tudatos döntéseké – a törődés, az odafigyelés és a szeretet apró, de következetes lépéseié. Az otthon az élet középpontja: a nyugalom, a biztonság, a meghittség tere. Mégis, a legtöbb baleset nem az utcán vagy a munkahelyen történik, hanem éppen ott, ahol a legvédettebbnek érezzük magunkat – a saját otthonunkban. Az idősek és a tartós betegséggel élők számára egy apró figyelmetlenség is komoly következményekkel járhat. Egy csúszás, egy rossz mozdulat vagy egy megbillenő bútor elég ahhoz, hogy az önállóság hirtelen kiszolgáltatottságba forduljon.
A betegbiztonság nem csak kórházi kérdés. A valódi biztonság otthon kezdődik – abban a térben, ahol az ember él, mozog, pihen és gyógyul. Az odafigyelés, az előrelátás és a környezet tudatos átalakítása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy idős vagy sérülékeny hozzátartozóink biztonságban és méltósággal élhessenek.

Hajunk tavaszi gondozásáról

2026. március 03.

A téli hónapok elmúltával gyakran vesszük észre, hogy hajszálaink állománya károsult, töredezik, végei felrostozódnak, a hajszálaink elvékonyodnak.

Sokszor hajlamosak vagyunk a tavaszi fáradtságunkra, vitaminhiányunkra fogni ezen jelenségek okait.

A hajunk állományának állapota biztosan követi az évszakok változásait, hiszen ősszel kifejezetten növekedhet a hajhullásunk mértéke, olykor ijesztő mennyiségben is. A tél folyamán leginkább a zárt, száraz levegőn való tartózkodás, a sapka vagy a kalap viselése is okozhat fejbőrviszketést, korpázó hámlást. A szaknyelv seborrhoeának nevezi. Többször igazolták speciális gombák jelenlétét a korpázó gyulladt fejbőrön, de ezen elváltozásnak a gomba csak egyik tényezője lehet. Az ilyen esetekben ajánlott gyógysamponok hatásosak, de tartósan nem tudják megszüntetni a gyakran visszatérő kellemetlen tüneteket. A mindennapi munkánk során létrejövő feszültségek, stresszhelyzetek, lelki megrázkódtatások is befolyásolják a természetes anyagcsere-folyamatainkat, következményesen a szaruképződést és hajunk állományát. Nagymértékben károsítja hajszálainkat a tartós hullámok alkalmazása, a hajszálak kiszőkítése is. Ama oly divatos vékony fonatok kialakítása egy folyamatos húzást alakít ki a hajas fejbőrön, ami jelentős hajállomány-pusztuláshoz is vezethet. Sajnos az ilyen haj ápolása igen nehéz, és nem megoldott.