Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:30
Szombat: 7:30 - 12:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

6 ok, amiért érdemes egyedül utazni

2020. július 02.



Itt a vakáció, az utazások ideje, és sokunkban felvetődhet a kérdés: vajon érdemes-e nekivágni egy – akár belföldi, akár külföldi – útnak egyedül? Számos érv szól mellette, többek közt az, hogy az önálló utazás egy újonnan felfedezett, a korábbiakhoz képest másképpen elénk táruló világot nyithat meg előttünk. Amellett, ha visszaérkezéskor sikeresnek érezzük ezt a „kalandot”, növelheti önbizalmunkat és magabiztosságunkat. Néhány jó tanács, hogy kellemes és hasznos legyen az utunk – szingliként is.

1. Érezzük ösztönzőnek az ilyen utazást

Az „egyéni kaland” több megközelítésből rendkívül ösztönző és hasznos lehet számunkra. Lehetőséget nyújt önálló döntések meghozatalára, új kultúrák vagy életmód megtapasztalására. Amellett úgy érezhetjük, hogy csak mi ízlelhetjük meg ennek a „szóló kalandnak” az ízét! A szabadság érzését is biztosíthatja számunkra, ami arra alkalmas, hogy önmagunkra összpontosítsunk. Mindez végül felhatalmaz és ösztönöz minket különféle, pl. életmódbeli, vagy általános beállítottságunkkal kapcsolatos változások meghozatalára, mikor hazatértünk.

2. A nyomasztó magányérzés megjelenését előzzük meg

Az egyedül történő utazás egyik legnehezebb (és talán elriasztó) része lehet a magányosság érzése. Bár sok más emberrel találkozhatunk az út során, vannak időszakok, amikor szívesen vennénk mások társaságát (pl. étkezések alkalmával, vagy ha már „kifogytunk” a látnivalókból, és csak úgy sétálgatni, parkban üldögélni van kedvünk). Még akkor is, ha egyébként elégedetten töltjük szabadidőnket egyedül… 

Néhány javaslat ezen érzés elkerülésére: mindig vigyünk magunkkal az útra egy szórakoztató könyvet, vagy amit kevésbé felejtünk el, egy elektronikus eszközt. Pl. az étkezési idő vagy a (szabadban töltött) szieszta jó alkalom arra, hogy kövessük az otthoni eseményeket. Letölthetünk fényképeket, küldhetünk e-maileket, vagy kapcsolatba léphetünk a rokonokkal, barátokkal akár Skype-on. is (sok országban az éttermek, hotelek ingyenes Wi-Fi-vel rendelkeznek).  És ha belefeledkezünk egy jó regénybe az egyedül fogyasztott vacsora közben, mindjárt nem érezzük annyira a magányt…

Pattanások, striák, szőrösödés – babavárás alatt

2020. július 02.

Csak úgy ragyogsz! – a mondat, amit minden várandós kismama szeretne hallani, még akkor is, ha a hónapok előrehaladtával nemcsak a pocak mérete nő, hanem egyre több gondot okoznak a különböző bőrproblémák is. Valakinek az életét gyulladt pattanások, vagy terhességi csíkok keserítik, más a szokatlan helyeken megjelenő szőrszálaktól vagy az állandó bőrviszketéstől szabadulna. Peterman Krisztina mesterkozmetikus tanácsai segíthetnek.

Előnyben a manuálkozmetika és a természetes hatóanyagok

Kutatások szerint a pikkelysömör tünetei sokat javulnak, az atópiás dermatitisz esetében viszont épp ellenkezőleg, az érintettek még inkább fokozódó bőrszárazsággal küzdenek a várandósság időszakában. Ettől eltekintve azonban teljesen egyéni, hogy kinél hogyan változik a bőr a terhesség alatt. Van, aki valóban ragyog, még a korábbi bőrhibái is szépen letisztulnak, ám sok olyan esettel is találkozom, ahol a korábban problémamentes bőr okoz jelentős gondokat a kismamának – figyelmeztet az egyéni adottságok, és a hormonális változások előre nem látható következményeire Peterman Krisztina.

„A kozmetikusnak mindenképp jelezzük, hogy babát várunk, mert ilyenkor nem minden típusú kezelés végezhető el. Az elektromos, tehát gépi kezelések helyett előtérbe kerül a manuálkozmetika, az érintéses masszázs, a személyre szabott tisztító kezelés, melynek során a kozmetikus természetes, várandósság alatt is biztonsággal használható hatóanyagokkal dolgozik.”

Pattanások ellen, a régi bevált szerek helyett

A pattanásos bőrre, belsőleg szedett készítményeket már a tervezett teherbeesés időpontja előtt el kell hagyni, hiszen súlyos fejlődési rendellenességeket okozhatnak a magzatnál. A babaprojektre készülve a hölgyek nem szedik tovább a fogamzásgátlókat sem, sokaknál már ez is drasztikus változásokat idéz elő a bőr állapotában.

Ízületeink egészsége és védelme

2020. július 01.

Az emberi szervezetben több mint 170 ízület található, amelyek védik és összekapcsolják a csontokat, továbbá lehetővé teszik a merev vázrendszer mozgását. Ízületeink egészsége jelentősen befolyásolja mozgásunkat, ily módon életminőségünkre is hatással van.

Porckérdés

Az ízületi porc 70% vízből, 15% kollagénből, 10% proteoglikánból és 5% ízületi sejtből épül fel. A kollagénrostok szilárdítják és a nagyobb erőbehatással szemben ellenállóbbá teszik a porcszövetet. Felépítésükben nagy mennyiségű kéntartalmú aminosav vesz részt, ezért fontos szervezetünk számára a megfelelő kénbevitel. A porc rugalmasságát a glükózaminból és kondroitin-szulfátból felépülő proteoglikánok biztosítják. Ezen két rostrendszer térhálóként egymásba kapaszkodva alkotja a porc vázát. Ez az ízületi kötőszövet életünk során folyamatosan lebomlik és újjáépül. Sajnos a folyamat az életkor előrehaladtával jelentősen lassul, és egyre gyakrabban fordulnak elő az ízületeket érintő megbetegedések, melyek lehetnek gyulladásos illetve kopásos (degeneratív) eredetűek. 50 éves kor felett a leggyakrabban előforduló mozgásszervi megbetegedés az artrózis, amely a kopásos ízületi betegségekhez tartozik.

Legfőbb alkotók

A porcok védelme érdekében alkalmazott étrend-kiegészítőkben gyakran megtaláljuk az ízületeket felépítő anyagokat: kollagént, glükózamint és kondroitin-szulfátot.

Az ízületek megújulásának alappillére a glükózamin, melynek az ízületek felépítésén túl, a gyulladások mérséklésében is szerepe lehet. A glükózamin egy természetes vegyület, azonban még kiegyensúlyozott táplálkozás mellett sem mindig biztosított a megfelelő bevitele. Vízmegkötő tulajdonságának köszönhetően biztosítja az ízületi porc megfelelő rugalmasságát. Glükózaminkúra során ajánlott nagy mennyiségű vizet fogyasztani.