Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A glaukóma diagnosztizálásának lehetőségei

2025. december 17.

A zárt csarnokzugú glaukóma, ami Magyarországon nem ritka, krónikus és heveny formában is megjelenhet. Ez a glaukóma forma a Föld teljes népessége tekintetében a vezető glaukómás vaksági ok. 

Heveny formában a szemnyomás nagyon megemelkedik. Ez jelentős fájdalommal is járhat. A zárt csarnokzugú glaukómára főként azok hajlamosak, akiknek a szemük kissé kisebb, mint a szokásos normális szem. Az életkor előrehaladtával, már nagyjából 40 éves kor körül a szemlencse jelentősen nagyobbodni kezd. Ilyenkor, ha a hely kicsi, a szemlencse a pupilla területében elzárhatja a szem belső folyadékának (a csarnokvíznek) az áramlását, és ez váltja ki a csarnokzug elzáródását. Bár a probléma még az elzáródás előtt végzett egyszeri, ambuláns lézer kezeléssel teljesen megelőzhető, ez a kockázat fel nem ismerése miatt sokszor elmarad, és a beteg már csak a súlyos és végleges látáskárosodás kialakulása után kerül lézerkezelésre. Tehát ha valaki távolra pluszos szemüveget hord vagy a családban volt már glaukóma, szemét mindenképpen rendszeresen ellenőrizni kell tünetmentesen is. A szemorvosi vizsgálatkan alaposnak és hozzáértőnek kell lennie, nem elég, csupán a szemnyomásmérés. A krónikus zárt csarnokzugú glaukóma forma tünetszegényebb. A nyitott csarnokzugú glaukómák pedig teljesen fájdalmatlanok. Magyarországon a nyitott csarnokzugú glaukóma formák a leggyakoribb zöldhályog típusok. Erősen hajlamosít rá a rövidlátás és a vérrokonok között előfordult nyitott csarnokzugú glaukóma. Éppen ezért a fenti kockázati tényezőkkel bíró személyeknek különösen fontos a 40 éves kor feletti életszakaszban a rendszeres és jó minőségű szemorvosi vizsgálat, még teljes panaszmentesség esetén is.

Vegye komolyan a kézzsibbadást, izomsorvadást is okozhat!

2025. december 17.

Ártalmatlan tünet, de akár komoly betegség is állhat a kézzsibbadás mögött, amivel már az első tünetek megjelenésekor fontos lenne foglalkozni. Fontos ugyanis megtalálni az okot, hogy nem áll-e a háttérben idegkárosodás, amely akár kézsebészeti beavatkozást is igényelhet. Minél hamarabb kiderül, mi okozza a zsibbadást, annál nagyobb az esély a panaszok megszüntetésére és a káros következmények visszafordítására.

Talán mindenkivel előfordult már, hogy bizsergést, érzéketlenséget, tűszúrásszerű vagy égő érzést tapasztalt az ujjaiban vagy a kezében. Az átmeneti kézzsibbadás mögött néha teljesen ártalmatlan okok állnak, ilyen lehet az, amikor egy rossz testhelyzet vagy tartós mozdulatlanság miatt alakul ki. A vérkeringés visszaállításával és a testhelyzet változtatásával hamar elmúlnak a panaszok. Ugyanakkor, ha a zsibbadás ismétlődik vagy látszólag teljesen ok nélkül jelentkezik és nem is múlik el, komolyan kell venni a panaszokat. Olyan betegség is állhat ugyanis a háttérben, amelyhez orvosi, többnyire kézsebészeti szakértelem szükséges.

Dr. Sándor Zoltán kézsebész szerint a zsibbadás mögött leggyakrabban kéztő- vagy könyök alagút szindróma áll. Ebben az esetben a felső végtag érintett részein az idegek tartós nyomás alá kerülnek például gyulladás, munkahelyi vagy sportból adódó túlterhelés, hormonális változások miatt. Mindez azért gond, mert ha egy ideg túl hosszú ideig van leszorítva, nem tudja funkcióját megfelelően ellátni, ez pedig izomsorvadáshoz és az ujjak érzéketlenné válásához vezethet. A folyamat egy idő után nem visszafordítható és sajnos a végtag mozgáskorlátozottságához vezethet.

A szexualitástól a menopauzáig – így látják saját egészségüket a nők

2025. december 16.

A Richter Gedeon nemzetközi kutatása 12 000 résztvevő válasza alapján

A nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat. Ezek nagy részét mégis elhallgatás övezi: sokan nem beszélnek róluk, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez. A női egészség a Richter Gedeon Nyrt. kiemelt üzletága. A vállalat célja, hogy ezen a területen Európa vezető gyógyszergyártójává váljon, és eredeti kutatási programjaival olyan, ma még korlátozottan kezelt betegségekben is előrelépést érjen el, mint az endometriózis vagy a policisztás ovárium szindróma. Erre a szakmai felelősségre reflektál a Richter Gedeon Nyrt. Tabutémák a női egészségben című nemzetközi kutatása.

A hat európai országban – Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban – összesen 12 000 nő részvételével készült reprezentatív, tudományos igényességű felméréssel a vállalat célja az volt, hogy feltárja, hogyan élik meg a nők a kifejezetten őket érintő betegségeket és élethelyzeteket, és mely pontokon nehezíti tabusítás a problémák felismerését, kimondását és kezelését.

A felmérés rávilágít: a nők döntő többsége rendszeresen találkozik olyan, a saját testéhez kötődő tünetekkel és fájdalmakkal, amelyek jelentősen befolyásolják a mindennapjaikat, mégis sok esetben elhallgatják őket, későn kérnek segítséget, vagy egyáltalán nem jutnak el szakemberhez.