Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Megváltoztathatja a napfény az anyajegyet?

2025. október 17.

A napsugárzás befolyásolhatja az anyajegyeket, amik sötétedhetnek, láthatóbbá válhatnak és akár növekedhet a bőrrák kockázata is. Mindenképpen fontos, hogy a nyári hónapokban óvintézkedéseket tegyenek azok, akiknek jelentős számú anyajegye, különösen pigmentált anyajegye, vagy ún. éranyajegye van. Dr. Karászi Viktória, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica bőrgyógyásza, nemigyógyász szakorvos arról is beszélt, hogy nyáron vagy később, az őszi-téli hónapokban érdemes-e részt venni anyajegyszűrésen.

Hogyan hathat a napfény az anyajegyekre?


Besötétedhetnek: A pigmentált anyajegyek a napfénynek kitett testrészeken sötétebb színűvé, ezáltal feltűnőbbé válhatnak.
Irritálttá válhatnak: Az éranyajegyeknél fordulhat elő, hogy az erőteljes napsütés, a leégés fokozhatja a véráramlást a területen, ami akár gyulladáshoz is vezethet.
Fokozott bőrrák kockázatnak vannak kitéve: A túlzott napsugárzás és a leégés növelheti a bőrrák kockázatát, különösen az érzékeny, világos bőrűeknél, a sok anyajeggyel rendelkező személyeknél, és azoknál, akiknél már diagnosztizáltak bármilyen típusú bőrrákot. (Ugyanakkor a sötétebb bőrszín és a kevés számú anyajegy sem jelent védettséget.)
A bőr színét a melanocitáknak nevezett sejtek adják, amelyek a melanin nevű pigmentet termelik. A napfény fokozza a melanin termelődését ezekben a sejtekben, ami a vágyott barna bőrszínt eredményezi. Természetesen a fény hatására a pigmentált részek, vagyis azok a bőrterületek, amelyekben több a festékanyag, szintén sötétebbé válnak. Ez az oka annak, hogy a korábban világosbarna anyajegyek is sötétebb barna színűek lesznek. Ettől nem kell megijedni, ez normális változás, ugyanakkor mindent meg kell tenni a fényvédelem érdekében, ugyanis bizonyított tény, hogy az életünk során megélt fényterhelés összeadódik és megsokszorozza a bőrrák kialakulásának kockázatát – foglalja össze Karászi doktornő.

Mi történik egy szemvizsgálaton?

2025. október 16.

Egy átfogó szemvizsgálat során az optometrista több területet is átvizsgál. A látásélesség mérése mind távoli, mind közeli látásra kiterjedően segít feltárni az esetleges dioptriaváltozásokat.

A szemnyomás-mérés a glaukóma (zöldhályog) korai felismerését szolgálja, ami különösen fontos, hiszen ez gyakran tünetek nélkül károsítja a látást. A szemmozgás vizsgálata feltárja az izomműködési problémákat, míg a szemfenék vizsgálat során a retina állapotát ellenőrzik. Ez utóbbi különösen értékes, mivel így korán felismerhetők olyan betegségek, mint a szürkehályog, a makuladegeneráció vagy a diabéteszes retinopátia. „A 40 év feletti korosztály számára különösen fontos az évenkénti szemvizsgálat, hiszen a korai diagnózis sokszor megmentheti a látást. A szemvizsgálattal segítjük pácienseinket a megelőzésben.” – mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A rendszeres ellenőrzés nem csupán a problémák korai felismeréséről szól, hanem arról is, hogy időben módosíthassuk a szemüveg vagy kontaktlencse receptjét, és szakszerű tanácsot kapjunk a szemápolás legújabb módszereiről.

Torokkaparásra, szájszárazságra ébred? Lehet, hogy a horkolás az oka

2025. október 16.

A horkolók közt nem mindenki van tisztában azzal, hogy horkol, különösen, ha nincs hálótárs, akit ez zavarna. Mások nem ébrednek fel a horkolásukra és esetleg csak azt tartják kellemetlennek, hogy reggelente torokkaparásra, irritációra, szájszárazságra ébrednek. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész szerint ennek hátterében a horkolással összefüggő gégegyulladás is állhat, de a kivizsgáláson akár más olyan problémára is fény derülhet, ami kezelést igényel.

Hogyan okozhat a horkolás gégegyulladást?

A fogalmakat tisztázandó érdemes tudni, hogy a gégegyulladás a gége nyálkahártyáját és a hangszálakat is érintő fertőzések, allergia, kémiai behatások, irritációk hatására alakul ki, amelynek jellegzetes tünetei a rekedtség, a fájdalom, a folyamatos köhécselés és esetleg a hang teljes elvesztése, mely az esetek nagy százalékában átmeneti. A horkolás pedig – különösen krónikus, súlyos esetben – szintén erős irritációt, akár gyulladást okozhat a garatban és a gégében. Ugyanis a horkoló hangot a felső légutak lágy szöveteinek vibrációja hozza létre, ami egy bizonyos szint fölött irritáló hatású lehet. A gégegyulladáshoz hozzájárulhatnak az alábbi faktorok is:
– Légúti irritáció: a horkolás gyakran szájon át történő légzéssel jár, ami kiszáríthatja a torkot és irritálhatja a gégét.
– Csendes reflux: a laringofaringeális reflux (vagyis „csendes reflux”) esetében a savas gyomortartalom egészen a torokig elér, és a gégét irritálja. Mivel sem a gége-, sem a torok nyálkahártya nem ellenállóak a savassággal szemben, az irritáció következtében megjelennek az első tünetek, amelyek az esetek többségében nem az emésztéshez kapcsolódnak. Gyakori tünet a rekedtség, különösen a reggeli órákban, valamint árulkodó jel lehet a folyamatos köhögés és krónikus torokköszörülés, időnként előfordulhat gombócérzés és nyelési diszkomfort is.
– Alvási apnoé: legjellemzőbb tünete a hangos, egyenetlen horkolás, amelyet légzésszünetek szakítanak meg. Az alvási apnoé is hozzájárulhat a gége gyulladásához és működési zavarához.