Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Diabétesz – Mire figyeljünk munkavállalóként és munkáltatóként?

2025. december 20.

Gyakorlati tanácsok diabéteszes munkavállalóknak:


A munkaidő tervezésénél helyezd előtérbe a rendszeres étkezést: legyen nálad előre bekészített, kiegyensúlyozott tízórai/ebéd, és jelezd időben a vezetődnek, mikor van szükséged rövid szünetre.
Ha inzulint adsz, gondoskodj eszközeid (vércukormérő, inzulin, tűk) diszkrét, mégis könnyen elérhető tárolásáról, és jelezd, hogy szükséged van egy kulturált, szeparált helyiségre a beadáshoz.
CGM-eszköz (folyamatos szöveti glükózmonitorozás) vagy vércukormérő használatakor állítsd be az észszerű riasztási szinteket, és ha jelzés érkezik, szakítsd meg a tevékenységet: az egészséged elsőbbséget élvez.
Kommunikálj nyíltan: mondd el röviden közvetlen kollégáidnak, hogyan segíthetnek hipoglikémia esetén (pl. cukor, gyümölcslé adása), és tarts a közeledben gyors segítséget.
Vegyél részt az üzemorvosi vizsgálatokon, és egyeztess a feladataidról, ha balesetveszélyes munkát végzel vagy vezetési kötelezettséged van.
Figyelj a mentális jóllétedre: a betegség menedzselése körülményes, ezért sokszor nagy terhet jelenthet. Kérj pszichológusi támogatást, ha kimerültnek érzed magad.
Használd ki a béren kívüli juttatásokat (egészségpénztár, magánegészségügyi ellátás, SZÉP-kártya, sportolási támogatás), és kérdezz rá a vállalati mozgás- vagy életmódprogramokra.
Ne szégyelld a diabéteszt! — ez kezelhető állapot; a tudatos önmenedzsment és a nyílt, asszertív kommunikáció megkönnyíti a mindennapokat.

Gluténmentes vendéglátás

2025. december 20.

A biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás érdekében a Magyar Coeliakia Egyesület elindítja hazánkban is a „Gluténmentes BE(C)ME Vendéglátás Projekt”-et. A cél a kevesebb, de mindenképpen ellenőrzött, a coeliakiás betegek számára biztonságos házon kívüli étkezési lehetőségek biztosítása.

Már hazánkban is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegségnek ma egyetlen hatékony terápiája ismert – az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

Egy gluténmentesen diétázó számára a házon kívüli étkezés kockázatos esemény, például egy pizzériában, ahol rendszerint „vegyes” a kínálat, azaz búzalisztes – és gluténmentes pizzát egyaránt készítenek és felszolgálnak. A legnagyobb veszély, a „keresztszennyeződés” és a nem megfelelő – pontosabban nem tudatosan kiválasztott – alapanyagok használata, és az ételkészítés és a felszolgálás körülményei. További veszélyt jelent(het)nek az ún. „rejtett gluténtartalmak”, ami például a szószokban, félkész ételekben jelölés nélkül fordul elő.

Mindemelett a vendéglátóhely nem döntheti el, hogy valaki valóban érzékeny vagy pusztán saját diétát követ. Aki valóban érzékeny (a coeliakia NEM allergia, hanem egész életre szóló autoimmun betegség), az érintettek életminőségét jelentősen befolyásolhatja, nem csupán a szociális kapcsolataiban, hanem akár a munkájában is.

Az auditív feldolgozási zavar diagnosztizálása

2025. december 19.

Az auditív feldolgozási zavar (APD) olyan állapot, amelyben a gyermekek nehezen értelmezik a hallott információt, ami megnehezíti a beszéd és a hangok megértését. A diagnózis felállítása érdekében fontos, hogy a szülők audiológust (hallásszakértőt) keressenek fel, mivel csak ők képesek pontosan diagnosztizálni az APD-t.

A diagnózis általában egy átfogó audiológiai értékeléssel kezdődik, amely magában foglalja a hallásvizsgálatokat és a különböző auditív feldolgozási teszteket. Az audiológusok a következő fő problématerületeket keresik:

Auditív figura-háttér

Ez a jelenség akkor fordul elő, amikor a gyermek nehezen tudja megérteni a beszédet a háttérzaj mellett. Például egy zsúfolt osztályteremben, ahol több gyermek beszél egyszerre, az APD-vel küzdő gyermek számára frusztráló lehet, hogy nem tudja kiszűrni a tanár hangját.

Példa: képzeljük el, hogy egy gyermek egy csoportban ül, ahol más gyerekek zajonganak. Amikor a tanár utasításokat ad, a gyermek nem hallja tisztán, mert a háttérzaj elnyomja a fontos információt.

Auditív zárás

Ez akkor jelentkezik, amikor a gyermek nem képes „kitölteni a hiányosságokat” a beszédben. Ez különösen akkor problémás, ha a beszélő hangja túl gyors vagy tompa.

Példa: ha egy gyermek hall egy mondatot, de nem érti az összes szót (pl. „A kuty… fu… a parkban”), akkor nem tudja rekonstruálni a mondatot, és így nem érti meg annak jelentését.