Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Gyógytorna az alfa generációnak

2026. november 06.



Miért ajánlott a mozgásterápia?

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett alfa generáció egészsége szempontjából?

A gyogytornaszom.hu vezető gyógytornászaként segítek körbejárni, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a mozgásszervi problémák prevenciója.

Mik az alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?



A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk, így főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat.


Minden egyes plazmaadás számít!

2026. november 05.

Számos betegség kezelése az emberi vérplazma alkalmazására támaszkodik. Akik plazmát adnak, azok életmentő és életminőséget javító gyógyszerekhez juttatják hozzá embertársaikat. A Haema Plasma Kft.-nél kiemelt figyelmet fordítanak a plazmaadók egészségvédelmére, egészségnevelésére is.

Ön is lehet plazmadonor! Az EU-ban évről évre egyre több betegnél diagnosztizálnak életveszélyes, plazmafehérjékkel összefüggő rendellenességeket, mint például immunhiányos állapotokat, immunmediált perifériás neuropátiákat, hemofíliát és egyéb vérzési rendellenességeket. Ezeknek a ritka, életveszélyes betegségeknek a kezelésére sok esetben a vérplazmából előállított gyógyszerek jelentik az egyetlen lehetőséget.

Gondolta volna?
Egy primer immunhiányos beteg egyéves kezeléséhez 130 plazmaadományra van szükség, egy hemofíliás beteg egyéves kezeléséhez pedig 1200 adomány szükséges?

Mivel kezeljük a köhögést?

2026. november 05.

Eligazodás a köhögéscsillapítók, nyákoldók és köptetők között



A légúti fertőzésekkel összefüggő köhögés megfelelő gyógyszeres kezeléséhez tisztában kell lenni azzal, hogy milyen típusú köhögés áll fenn, vagyis el kell tudni különíteni a száraz és a hurutos köhögést.

A köhögés maga egy védekező reakció, amelynek a célja az, hogy megszabadítsa a légzőrendszert a működését károsító ártalmaktól.

Köhögést nagyon sok tényező idézhet elő:


a légutak falának sérülése vírus- vagy bakteriális fertőzés miatt,
a légutakban képződött váladék (akut vagy krónikus betegségek miatt),
a légzőrendszerbe került idegen anyag (pl. félrenyelt mogyoró),
levegőszennyeződés (por, gázok, gőzök, dohányfüst).


Lényeges kideríteni, hogy mi áll a köhögés hátterében, mivel a panaszok csak abban az esetben kezelhetők/küszöbölhetők ki eredményesen.

A cikkünkben azoknak a köhögéseknek a kezeléséről lesz szó, amelyek az akut légúti fertőzésekhez kötődnek. Az influenzavírusok, a respiratorikus szinciciális vírus (RSV), a koronavírusok és a különféle légúti kórokozó baktériumok okozta fertőzések – számos egyéb tünet mellett – gyakran köhögéssel járnak.

A fertőzésekre visszavezethető köhögés szinte mindig az orr- és garattájék gyulladásával együtt jelenik meg. Kezdetben száraz köhögés lép fel, ami 2-3 napig tart, majd az fokozatosan átalakul hurutos köhögéssé.