Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egész nap ül az édesanyja? Nőhet a szívbetegség rizikója

Érdekességek2020. május 20.

Fotó: gettyimages.com

A koronavírus járvány idején sokan egész nap otthon vannak, szinte végig ülve vagy fekve töltve az időt. Egy új kutatás szerint azonban azoknál az idősebb nőknél, akik minden nap hosszabb időn keresztül ülnek, jelentősen növekszik a szív-érrendszeri betegségek kockázata. Dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos az összefüggésekre és a megoldás lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

Az életkor és a túlsúly is rizikófaktor

Számos kutató és orvos felhívta már a figyelmet az ülő életmód kockázataira, most azonban egy új tanulmány látott napvilágot a Journal of the American Heart Association című szaklapban. A kutatók most ugyanis a menopauzán átesett, túlsúlyos vagy elhízott nők helyzetét vették górcső alá. A vizsgált hölgyek 55 évesek vagy annál idősebbek voltak.

A szakemberek szerint azért is különösen fontos ez a vizsgálat, mert az idős nők a leggyorsabban növekvő populáció az Egyesült Államokban. Ők azok, akiknél a menopauza után drámaian megnövekszik a kardiometabolikus betegségek rizikója, így többek közt a szív-érrendszeri betegségeké és a 2-es típusú cukorbetegségé. Amerikai adatok szerint háromból egy nő szívbetegség miatt fog meghalni. Mindezeket tekintetbe véve nagyon fontos tisztázni az összefüggéseket, különösen, hogy már eddig is bizonyítékok gyűltek arról, hogy az ülő életmód összefügg a szívbetegségekkel és a halálozási rizikóval – különösen az idősebbeknél.

A friss kutatásban 518, átlagosan 63 éves nőt vizsgáltak, akiknek a testtömeg-indexe (BMI) átlagosan 31 volt. (Az egészséges normál testsúly 18,5-25 közti BMI-vel jár, túlsúlyról 25-30 közt, elhízásról 30 fölött beszélhetünk.) A hölgyeknél 14 napig monitorozták az ülés és a fizikai aktivitás időtartamát, valamint laborvizsgálatokkal mérték a vércukorszintet.


A mozgásnak nincs kockázata

Fotó: 123rf.comAz amerikai szakemberek kapcsolatot fedeztek fel a hosszú időtartamú ülés (a vizsgált nők 8,5-9 órát ültek naponta), a magasabb BMI és derék körfogat, valamint az emelkedett vércukorszint, inzulinszint, trigliceridszint és az inzulinrezisztencia közt. Ezek a tényezők pedig mind a szívbetegségek és a stroke rizikófaktorai. Sőt, ez az összefüggés olyan határozott volt, hogy még a kutatókat is meglepte. Az eredmények ugyanis azt mutatták, hogy minden egyes üléssel töltött óra 7 %-kal növeli az inzulinrezisztencia rizikóját, és minden egyes, megszakítatlan üléssel töltött további negyedóra közel 9 %-kal emeli a kockázatot. Tehát az ülő életmód önmagában is jelentős rizikófaktor!

– Nyilvánvaló, hogy muszáj mindenkit mozgásra buzdítanunk, és ez alól nincs kivétel – hangsúlyozza dr. Vernes Réka, a KardioKözpont életmód orvosa, sportorvos. – Még a járvány miatt az otthonaikba kényszerült idősebbeket is arra kell rávenni, hogy szakítsák meg az ülést, akár csak annyival, hogy óránként sétálnak egyet a lakásban. Nem kell komoly fizikai aktivitásra gondolni, hiszen ez kezdetben nagyon megterhelő lenne az idősebb, esetleg túlsúlyos személyeknek, de az is nagyon sokat jelent, ha felállnak kicsit takarítani, esetleg le- és felsétálnak néhány emeletet, vagy ideális esetben egy könnyű tornát, átmozgatást végeznek minden reggel és akár délután is.

Ez a mozgás nem jelent semmiféle kockázatot az egészségre, nem fognak romlani az értékek, nem viszi fel túlzottan a pulzust, így csak nyerhetnek vele. Ennyit mindenkinek érdemes megtennie az egészsége védelmében, mindazoknak viszont, akik ennél komolyabb egészségnyereséget szeretnének elérni, a járvány levonulta után érdemes egy személyre szabott életmód orvosi felmérésen és tanácsadáson részt venni. A megfelelő életmóddal ugyanis nem csak a megelőzés tehető hatékonnyá, de a már kialakult betegségek javulása is elérhető.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk a szemünket veszélyeztető környezeti hatások ellen?

2026. március 31.

A modern életmódunkkal járó napi intenzív monitor- és képernyő-használat, illetve az UV-sugárzás és a környezetszennyezés egyaránt megterhelik és károsíthatják a szemet. Mégis nagyon keveset teszünk szemünk egészségéért, pedig a preventív lépések sok esetben hatékonyan megelőznék az egyre fiatalabb korban jelentkező komolyabb szemproblémákat. Cikkünkben összegyűjtöttük a szemünket érő káros hatásokat és megoldásokat kínálunk az ezekkel szembeni védekezésre. 

A modern kor új jelensége a számítógépes látás szindróma, amely a hosszú ideig tartó monitorhasználat következtében alakul ki. Az egész nap képernyő előtt dolgozó felnőttek különösen ki vannak téve ennek az állapotnak. Gyakori tünetei közé tartozik a szemszárazság, irritáció, illetve a homályos látás. A problémát több tényező okozhatja, például a tartós fókuszálás, a nem megfelelő képernyő-beállítás vagy az, hogy a monitor előtt jelentősen csökken a percenkénti pislogások száma. A megelőzés alapja a munkaállomás ergonomikus kialakítása: a monitor legyen karnyújtásnyi távolságra, felső éle pedig szemmagasság alatt. Fontos a rendszeres szünetek beiktatása, például a 20-20-20 szabály betartása is sokat segíthet (minden 20 percben nézzen el 20 méterre egy pontra 20 másodpercig), valamint a megfelelő világítás biztosítása, amely csökkenti a tükröződést és a szem terhelését. 

A képernyők által kibocsájtott kék fény rövid hullámhosszúságú (400-500 nm) fotonjai a szemben olyan fotokémiai reakciókat idézhetnek elő, amelyek szemfelszíni és retinakárosodásokkal köthetők össze, és amelyek szemszárazságot, szürkehályogot, zöldhályogot vagy akár diabéteszes retinopátiát okozhatnak. A kék fénnyel szemben van lehetőség védekezni, léteznek erre a célra speciális szűrő szemüveglencsék, amelyeknek a használata fontos lehet ezen károsodások megelőzésében. 

Böjt - miért ajánlja a jóga is?

2026. március 31.

Nem nagyon lehet találni olyan szellemi utat vagy vallást, ahol a böjt ne lenne jelen valamilyen formában. A történelmi források szerint minden nagy vallásalapító vagy próféta használta és alkalmazta. Nem véletlenül, hiszen a testi mellett, a lelki, pszichikai és a szellemi megtisztulást is elősegíti. Nincs ez másként a jógában sem, ezért is ajánlom jógázóimnak, hogy próbálják ki a böjt áldásos hatásait. Mire érdemes odafigyelni, ha valóban teljes mértékben hasznossá akarjuk tenni a böjtöt?

A böjt egészségtámogató hatásai - böjt a jógában

A testi szinten a böjt legfontosabb hatása, hogy tehermentesíti s szervezetet és elősegíti az anyagcserét. A beteg ember lehetőségei ugyanis- mint tudjuk - leszűkülnek,  s  szabadsága is erőteljesen lecsökken.
A  civilizált életvitelünk miatt hihetetlen mennyiségű ártalmas anyag kerül szervezetünkbe. Ezen testidegen anyagok, mérgek legfőképp a táplálkozás útján kerülnek szervezetünkbe. Érdemes megnézni, hogy egy élelmiszerbolt kínálatában mennyi olyan étel-ital található, melyben nincs tartósítószer, színezőanyag, ízfokozó, térfogatnövelő. Megdöbbentő, hogy mennyire kevés. 

A léböjt alapszabályai

2026. március 30.

A tavasz a megújulás évszaka és egyben a böjt időszaka is, amikor a testünket és lelkünket is megtisztítjuk az elmúlt év és a hosszú tél alatt felhalmozódott méreganyagoktól, és a természettel együtt mi is megújulunk.

A böjtnek számos olyan hatása van, amely kedvezően hat az egészségünkre. Hogy melyek ezek, azokat dr. Borbényi Erika, a Napsugár Életház orvosa és életmód tanácsadója mondja el.

„A böjt kiválóan alkalmas arra, hogy felfrissítsük testünket és lelkünket, valamint megszabaduljunk a felesleges kilóktól és a tél alatt felhalmozódott negatív gondolatoktól. Segíthet a kínzó allergián, az alvászavaron, a bőrbetegségeken, a gyulladásos megbetegedéseken, erősíti immunrendszert, a migrén és a krónikus fejfájás kezelését kiegészítheti, de a vérnyomásproblémákra és a stresszre is alkalmazható. És mindezt hogyan? Nem kell más, csak idő. És persze egy nagy adag kitartás” – mondta dr. Borbényi Erika.