Egészségünk záloga: Agni, az emésztés tüze
Érdekességek2023. december 11.
Az Ájurvéda, India 5000 éves gyógyászati hagyománya nagy fontosságot tulajdonít a megfelelő emésztésnek az egészségmegőrzésben. A szervezetnek folyamatosan szüksége van táplálékra, amely elsődlegesen étel és levegő formájában jut a szervezetbe. A szervezet feladata e tápanyagok átalakítása és beépítése, valamint az anyagcseretermékek kiválasztása. Ha ez sikeresen megtörténik, akkor a szervezet egészséges marad, míg ha nem, akkor betegségek kialakulása várható.
Az elsődleges emésztés folyamata
Az Ájurvéda tanítása szerint a gyomorban ég az emésztés tüze (dzsátáragni), amelynek feladata az elfogyasztott táplálék szétbontása alkotóelemeire. Ehhez a táplálék mellett levegőre is szükség van, és így egy lassú biológiai égés zajlik le, amely hővel és tápanyaggal látja el a testet. A táplálék a tápcsatornában megtett útja során mindhárom dósa hatása alá kerül.
A kapha dósa már a szájban és a nyelőcsőben, valamint a gyomorban megkezdi az étel lebontását. Az ételek a nyállal keverednek, és a megrágott falat a gyomorba kerül. A cukrok bontása már a szájüregben megkezdődik. A kapha dósa fő feladata az anabolizmus (beépítés), így érthető, hogy az édességektől könnyebben meghízunk. A gyomorba érve az ételek a savas váladékokkal keverednek, mintegy megfőnek. Ez már a pitta-dósa hatása, melynek fő feladata a metabolizmus (átalakítás). A vékonybélbe kerülve az epével keverednek a tápanyagok, miközben a máj már a tápanyagokkal gazdagított vért szállítja az erekbe. A vastagbélbe érve a tápanyagok emésztése nagyjából véget ér, és a székletképzés, a víz visszaszívása történik. Ebben a váta dósáé a fő szerep, amely a katabolizmus (kiválasztás) folyamatát irányítja. A maradéktalanul megemésztett táplálék végtermékei (a malák) a széklet, vizelet és izzadság formájában választódnak ki.
A másodlagos emésztés
Az Ajurvéda nem csak a gyomorban található emésztési tűzről tesz említést, hanem az egyes szövetekben lévő másodlagos emésztési tűzről is. Az Ájurvéda hét szövetcsoportot különböztet meg: Rasza - plazma, tápfolyadék, sejt közötti állomány; Rakta - vér és elemei; Mámsza - izmok, kötőszövetek; Médha - zsírszövet, olajok; Aszthi - csontszövet, porcok, támasztószövet; Maddzsá - csontvelő, idegszövet, mirigyek; Sukra - sperma, petesejtek, szaporító szövetek. Mindegyiknek saját dhátu agnija (emésztési tüze) van. Az elsődleges emésztés során feldolgozott táplálék először a rasza dhátuba kerül, amit alapregulációs rendszernek is nevezünk. A dhátu agni beépíti, amit kell, majd továbbítja a tápanyagokat a vérbe. Innen az izomba, a zsír-, csont-, ideg-, majd végül a szaporító szövetekbe kerülnek a tápanyagok. Az anyagcseretermékek ugyanígy kerülnek kiválasztásra. Míg az elsődleges emésztés folyamata nappal zajlik, a másodlagos emésztés inkább az éjszakai órákban történik. Ezért a megfelelő éjszakai pihenés is fontos a jó emésztéshez.
Emésztési problémák
A fenti rendszer bármelyik pontján zavarok léphetnek fel, amelyek következtében az elfogyasztott táplálékot nem sikerül maradéktalanul megemészteni, illetve a végtermékeket nem sikerül maradéktalanul kiválasztani. Ennek következtében a szervezetben ama, vagyis méreganyagok jönnek létre, amelyek megtapadnak a különböző szövetekben, és betegséget okoznak. Ezzel párhuzamosan a szövetek táplálása elégtelenné válik, ami szintén az immunrendszer legyengüléséhez vezet. A túlzottan sok táplálék éppen úgy okozhat gondokat, mint a túlzottan kevés vagy nem megfelelő összetételű táplálék. Ezért az Ájurvédában a testalkatnak, életmódnak, évszaknak és a szervezet egészségi állapotának megfelelő, személyre szabott diétát szoktunk előírni. Ha az elsődleges emésztés folyamatában zavarok támadnak, akkor biztos, hogy a másodlagos emésztés láncolata is sérül. Ennek egyik következményeként az arra hajlamos szövetekben lerakódnak a méreganyagok, illetve a szövetek elégtelenül jutnak táplálékhoz, és ez károsítja egészséges működésüket.
Hogyan javítsuk emésztésünket?
Az Ájurvéda szerint az egészség alapja a jó étvágy, a jó emésztés és a jó kiválasztás. Az első szabály szerint tehát akkor együnk, mikor éhesek vagyunk! A második szabály az, hogy az egyszerre elfogyasztott táplálék mennyisége ne haladja meg azt, ami a két tenyerünkben elfér! A harmadik szabály pedig úgy szól, hogy mindig tegyünk eleget az ürítésre irányuló természetes ingereknek. A jó étvágy érdekében az emésztés tüzét fokozó fűszereket szoktak fogyasztani. Ilyenek a gyömbér, a feketebors, a fahéj és a szegfűszeg. A gyomorba kerülve a táplálékok megemésztését az olyan fűszerek és gyógynövények segítik elő, mint a menta, zellermag, koriander, római kömény és a feketesó, amelyet Indiában előszeretettel használnak.
Mivel a tápanyagok, illetve a méreganyagok is a májon át kerülnek a vérbe, a máj igyekszik kiválasztani az amát (toxinokat). Ezért a méregtelenítést érdemes mindig a májjal kezdeni. Ebben keserű gyógynövények lehetnek a segítségünkre, mint pl. a vadindigó (Tephrosia purpurea), cikória (Cichorium intybus), katuki (Picorrhiza kurroa), guduchi (Tinospora cordifolia) vagy a kalmegh (Andrographis paniculata). A vér méregtelenítését a neem (Azadirachta indica) és a kurkuma (Curcuma longa) segíti elő. A vékonybél méregtelenítését hashajtó növények fogyasztásával (pl. ricinusolaj, tamarind vagy szennalevél) segíthetjük elő. Az amla (Emblica officinalis) olyan növény, amely csökkenti a gyomor és vékonybél savasságát, és kiegyensúlyozza a pittát.
A vastagbél-szakaszban az elsődleges probléma a székletdarabok letapadása és az elégtelen ürítés szokott lenni. Ilyenkor a szervezet visszaszívja a székletben levő méreganyagokat, és az emésztés hatásfoka tovább romlik. A kezelés egyik módja a megnövelt rostbevitel. Ehhez természetesen több vizet is szükséges inni. Evés után édesköményt, vagy Hajmola cukorkát szoktak fogyasztani, amelyek segítik az elfogyasztott táplálék megemésztését.
forrás: Harmonet.hu
