Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Égő érzés a nyelven és a szájpadláson – mi okozhatja?

Érdekességek2024. február 15.

Fotó: 123rf.com

Ha nemrég fogászati kezelésen járt és ilyen tüneteket tapasztal, elképzelhető, hogy allergiás valamelyik felhasznált anyagra. Tartós tünetek lehetnek az implantátum, a fogtömés miatt, de átmeneti panaszokat okozhat az érzéstelenítő vagy fertőtlenítőszer is. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Fémallergiás tünetek

Az implantátumok, a tartós fogpótlások, koronák, hidak és a kivehető protézisek is gyakran okoznak allergiát, ezért annak, aki ilyen komoly beavatkozásra készül, érdemes ellenőriztetnie, hogy nem allergiás-e az implantátumra. Mivel ez egy költséges és hosszadalmas procedúra, még a beültetés előtt javasolt megbizonyosodni arról, hogy a fém nem fog allergiás tüneteket okozni. Ha az allergia csak később derül ki, akkor a kellemetlen panaszok megszüntetéséhez mindenképp el kell távolítani az implantátumot.

A fémallergia vizsgálata epicutan teszttel történik. Az allergént kamrás tapaszra viszik fel, majd ezt ráragasztják a beteg bőrére. Bizonyos időközönként – 24-48-96 óra és 1 hét múlva – ellenőrzik, hogy a tapaszok alatt jelentkezett-e bármilyen allergiára utaló tünet – bőrpír, viszketés, kiütés. Amennyiben igen, akkor arra az adott fémre a beteg szenzitizált, azaz túlérzékenyített. (Allergiát akkor lehet megállapítani, ha a betegnek vannak olyan tünetei, ami a pozitív teszttel egybevág.) Ilyen esetben a pótlást úgy kell megválasztani, hogy az adott fémet ne tartalmazza.

Egy fogtömés is kellemetlen tünetekkel járhat

Az implantátumok mellett sok egyéb, a fogászati kezelések során használt anyag is allergiás tünetet okozhat. Gyakran okoznak kellemetlen tüneteket például a fényre kötő tömőanyagok. A fogpótlások rögzítéséhez használt ragasztók, a kezelésekhez szükséges fertőtlenítő szerek, a lenyomatok készítéséhez használt alapanyagok, polírozó szerek, sőt még a fogkrémek egyes összetevői is allergiás tüneteket okozhatnak.

A fogászati allergiák kivizsgálása a fémallergiával megegyező módon történik. Lehetőség van a kettőt egy időben is vizsgálni, ez esetben a teljes fém és fogászati epicutan teszt elvégzésére kerül sor.


Fotó: 123rf.com

Mikor forduljunk orvoshoz?

Még a beavatkozások előtt is jelezheti a fémallergiát, ha a betegnek a fémektől – például bizsuktól, övcsattól, farmer gombtól – bőrtünetei vannak. Gyakran a fogorvosok is kérik az allergiateszt elvégeztetését.

Amennyiben ez mégsem történik meg, allergiára utalhat az elhúzódó fogíny gyulladás a tömés vagy a pótlás esetében az ajak repedezés, de az arcon megjelenő bőrkiütések is lehetnek fogászati allergia következményei. Gyanúra ad okot, ha szájüregben égő érzést tapasztal, elhúzódóan jelenlévő sebek, fekélyszerű elváltozások vagy égő, csípő érzés jelentkezik. Ilyen esetben javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, hiszen a tünetek csak akkor fognak megszűnni, ha a pótlás vagy fogtömés cseréje megtörténik.

Mivel allergia bármilyen életkorban jelentkezhet, és bárkinél idővel újabb allergiák is kialakulhatnak, ezért fontos tudni, hogy ha korábban nem tapasztalt, újfajta panasz jelentkezik, a következő fogászati beavatkozás előtt újabb teszt elvégzésére lehet szükség. A vizsgálat eredménye, az ennek alapján a fogorvos számára adott allergológus szakorvosi javaslat csak a vizsgálat elvégzése idején érvényes.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Új korszak a szemsebészetben

2025. november 01.

Magyar fejlesztés adhat reményt a látásukat vesztőknek

Az elmúlt évtizedekben forradalmi változások zajlottak a szemsebészetben: a manuális beavatkozásokat egyre precízebb, informatikával digitális képalkotással és modern technológiával – ultrahang és lézer – támogatott technológiák váltották fel, miközben a páciensek igényei is megváltoztak. Ma már nemcsak a látás megőrzése, hanem az életminőség javítása is kulcskérdés, különösen olyan betegségek esetén, mint az időskori makuladegeneráció vagy a súlyos szürkehályog. Ebben a fejlődésben magyar szakemberek is meghatározó szerepet játszanak – köztük egy nemzetközileg elismert szemészprofesszor, aki több, világszerte alkalmazott találmánnyal segíti a látásukat vesztő betegeket.

Prof. Dr. Scharioth Gábor neve fogalom a nemzetközi szemészetben. A Nagyrédén működő Aurelios Magánszemészet alapítója, aki kilenc országban végez műtéteket, több mint három évtizedes karrierje során több, világszerte használt találmány megalkotója lett.

„A 90-es évek elejétől máig óriási változások történtek a szemsebészetben. A manuális technikáktól eljutottunk a precíz gépesített, informatikával támogatott beavatkozásokig. Egy ilyen forradalmi időszakban kezdtem, és ez rengeteg új ötletet hívott életre” – emlékszik vissza a professzor.

Világszerte alkalmazott megoldások a látás megőrzésére

Scharioth professzor neve nemcsak a szakmai körökben cseng ismerősen. Az általa fejlesztett módszerek közül az egyik legismertebb a varratmentes műlencse-rögzítés, amely szürkehályog-műtétek bonyolult eseteiben teszi lehetővé a lencse élethosszig tartó, stabil elhelyezését.
„Amikor a helyzet nem stabil, és a műlencsét nem tudjuk a szokásos módon beültetni, új megoldások kellenek. A cél mindig az, hogy a beteg élete végéig biztonságosan, komplikációk nélkül viselje a beültetett lencsét” – mondja a professzor.

Okoseszközök és mesterséges intelligencia a mellrák diagnosztikájában

2025. október 31.

Az okoseszközök (pl. okosórák, okosgyűrűk) egyre nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrzésben: bár közvetlen daganatfelismerésre nem alkalmasak, segíthetnek a kockázatok figyelésében és az életmódváltásban (testsúly, aktivitás, anyagcsere-kontroll) is támogathatják a felhasználót, ami a kockázatcsökkentés fontos eleme. A mammográfiában pedig a mesterséges intelligencia ígéretes a képelemzés támogatásában és a korai felismerésben: a radiológusok munkáját kiegészítve teheti pontosabbá a diagnosztikát, így hozzájárulhatnak a gyorsabb, megbízhatóbb szűréshez. „Az AI nem veszi át az orvos szerepét, de egyre több segítséget nyújt majd a mindennapi munkában” – mondja a Budai Egészségközpont szakorvosa.

„A mellrák ma már messze nem egyenlő a halálos ítélettel. A korai felismerés, a modern diagnosztikai eszközök és a személyre szabott kezelések óriási esélyt adnak a gyógyulásra. Ehhez azonban az első lépést mindenkinek magának kell megtennie: elmenni a szűrésre. Ne halogassuk a vizsgálatot – saját magunkért és a szeretteinkért” – teszi hozzá dr. Kocsis Judit.

Miért életmentő a mellrákszűrés?

2025. október 31.

Minél korábban derül ki a baj, annál jobb az esély a teljes gyógyulásra. Ezért az átlagos kockázatú, panaszmentes nőknek 45 éves kortól érdemes rendszeres mammográfiára járni, míg magas kockázat – családi halmozódás vagy ismert génhiba – esetén már korábban szükséges megkezdeni a szűrővizsgálatot. Ez az életkortól és az emlő szerkezetétől függően lehet emlő ultrahang, mammográfia vagy MRI, illetve szükség szerint ezek kombinációja, amit mammográfus szakember javasol.  Fiatalabb korban panasz esetén az első lépés a fizikális vizsgálat és az emlőultrahang; a további vizsgálatokat a szakember határozza meg. Magyarországon jelenleg kétévente szervezett szűrés működik a 45–65 éves korosztályban, az átlagos kockázatúak körében.

A korai felismerés az agresszívebb daganattípusnál is jó kimenetelű: fiatalabbaknál gyakoribb a tripla negatív emlőrák, de, ha időben kiderül, onkológiai kezeléssel gyakran annyira összehúzható, hogy a műtét idejére már nem, vagy csak alig marad kimutatható daganatszövet, és kedvező a hosszú távú túlélés. Későbbi, előrehaladott stádiumban történő felismerés esetén sem reménytelen a helyzet, mivel a rák előrehaladott állapotában is vannak korszerű terápiák, amelyekkel a betegek hosszú évekig, jó életminőségben élhetnek.

Mit jelent ma a korszerű ellátás?

A mellrák-diagnózist szövettani mintavétel alapozza meg, majd a multidiszciplináris onkoteam (onkológus, sebész, emlődiagnoszta, sugárterapeuta) dönti el a műtét, a gyógyszeres és a sugárkezelés optimális sorrendjét. Bizonyos esetekben a műtét előtt neoadjuváns kemoterápia zsugorítja a tumort, megkönnyítve a beavatkozást. A magánegészségügyi intézmények közül a Budai Egészségközpontban a kivizsgálás, a diagnosztika és az utógondozás is elérhető; a kemo- és sugárterápia pedig állami finanszírozásban, onkológiai központban zajlik.