Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Égő érzés a nyelven és a szájpadláson – mi okozhatja?

Érdekességek2024. február 15.

Fotó: 123rf.com

Ha nemrég fogászati kezelésen járt és ilyen tüneteket tapasztal, elképzelhető, hogy allergiás valamelyik felhasznált anyagra. Tartós tünetek lehetnek az implantátum, a fogtömés miatt, de átmeneti panaszokat okozhat az érzéstelenítő vagy fertőtlenítőszer is. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, mit tegyünk ilyen esetben.

Fémallergiás tünetek

Az implantátumok, a tartós fogpótlások, koronák, hidak és a kivehető protézisek is gyakran okoznak allergiát, ezért annak, aki ilyen komoly beavatkozásra készül, érdemes ellenőriztetnie, hogy nem allergiás-e az implantátumra. Mivel ez egy költséges és hosszadalmas procedúra, még a beültetés előtt javasolt megbizonyosodni arról, hogy a fém nem fog allergiás tüneteket okozni. Ha az allergia csak később derül ki, akkor a kellemetlen panaszok megszüntetéséhez mindenképp el kell távolítani az implantátumot.

A fémallergia vizsgálata epicutan teszttel történik. Az allergént kamrás tapaszra viszik fel, majd ezt ráragasztják a beteg bőrére. Bizonyos időközönként – 24-48-96 óra és 1 hét múlva – ellenőrzik, hogy a tapaszok alatt jelentkezett-e bármilyen allergiára utaló tünet – bőrpír, viszketés, kiütés. Amennyiben igen, akkor arra az adott fémre a beteg szenzitizált, azaz túlérzékenyített. (Allergiát akkor lehet megállapítani, ha a betegnek vannak olyan tünetei, ami a pozitív teszttel egybevág.) Ilyen esetben a pótlást úgy kell megválasztani, hogy az adott fémet ne tartalmazza.

Egy fogtömés is kellemetlen tünetekkel járhat

Az implantátumok mellett sok egyéb, a fogászati kezelések során használt anyag is allergiás tünetet okozhat. Gyakran okoznak kellemetlen tüneteket például a fényre kötő tömőanyagok. A fogpótlások rögzítéséhez használt ragasztók, a kezelésekhez szükséges fertőtlenítő szerek, a lenyomatok készítéséhez használt alapanyagok, polírozó szerek, sőt még a fogkrémek egyes összetevői is allergiás tüneteket okozhatnak.

A fogászati allergiák kivizsgálása a fémallergiával megegyező módon történik. Lehetőség van a kettőt egy időben is vizsgálni, ez esetben a teljes fém és fogászati epicutan teszt elvégzésére kerül sor.


Fotó: 123rf.com

Mikor forduljunk orvoshoz?

Még a beavatkozások előtt is jelezheti a fémallergiát, ha a betegnek a fémektől – például bizsuktól, övcsattól, farmer gombtól – bőrtünetei vannak. Gyakran a fogorvosok is kérik az allergiateszt elvégeztetését.

Amennyiben ez mégsem történik meg, allergiára utalhat az elhúzódó fogíny gyulladás a tömés vagy a pótlás esetében az ajak repedezés, de az arcon megjelenő bőrkiütések is lehetnek fogászati allergia következményei. Gyanúra ad okot, ha szájüregben égő érzést tapasztal, elhúzódóan jelenlévő sebek, fekélyszerű elváltozások vagy égő, csípő érzés jelentkezik. Ilyen esetben javasolt allergia vizsgálatot végeztetni, hiszen a tünetek csak akkor fognak megszűnni, ha a pótlás vagy fogtömés cseréje megtörténik.

Mivel allergia bármilyen életkorban jelentkezhet, és bárkinél idővel újabb allergiák is kialakulhatnak, ezért fontos tudni, hogy ha korábban nem tapasztalt, újfajta panasz jelentkezik, a következő fogászati beavatkozás előtt újabb teszt elvégzésére lehet szükség. A vizsgálat eredménye, az ennek alapján a fogorvos számára adott allergológus szakorvosi javaslat csak a vizsgálat elvégzése idején érvényes.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Élelmiszerbiztonság nyáron

2025. szeptember 03.

Ételfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.

Egyszerű technikák a mindennapos lelki feltöltődéshez

2025. szeptember 02.

"Nem is volt semmi baj, mégis rámtört…" – sokan így írják le az első pánikroham élményét. A szorongás egyik leglátványosabb megjelenési formája, mégis gyakran évekig rejtve marad a háttérben. A felgyorsult tempó, az állandó készenlét és a belső elvárások fokozatosan merítik ki a mentális energiatartalékokat – míg a test végül jelez. 

A jó hír: amíg nincs nagy baj, addig a lelki feltöltődés nem nagy dolgokon múlik. Kis, ismétlődő gesztusokon, figyelmi pontokon, amelyek napról napra visszahoznak önmagadhoz.



A rohanó mindennapokban gyakran elfelejtjük, hogy nemcsak testünknek, hanem lelkünknek is szüksége van töltődésre. A mentális energiaszint fenntartása nem luxus, hanem alapfeltétel ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működjünk a kapcsolatainkban, a munkánkban és a saját magunkkal való viszonyunkban.

Ehhez nem kell sem sok idő, sem drága eszközök. Csak tudatosság, figyelem, és néhány egyszerű szokás, amit bármikor beemelhetsz a napjaidba.

1. Mini-pihenő: 5 perc némaság

Napi többször érdemes beiktatni egy olyan időszakot, amikor csak csöndben vagy. Telefon nélkül, zene nélkül, beszéd nélkül. Nem meditáció, nem relaxáció – csak csend. A némaság csökkenti a mentális zajt, segít észrevenni, mi zajlik benned, és lelassítja az árnyékban működő stressz folyamatokat.

Ez az egyszerű gyakorlat különösen hatékony, ha egy-egy érzelmileg telített helyzet után alkalmazod: egy megbeszélés, családi vita vagy zsúfolt nap közben. A csönd térként szolgál az érzelmek leülepedéséhez, és segíthet abban is, hogy a tested újra biztonságban érezze magát. Már napi 2–3 ilyen kis csend-zóna is érezhető változást hozhat.


Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.