Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy beavatkozás akár 20 évvel is kitolhatja a menopauzát

Érdekességek2019. augusztus 24.

Akár 20 évvel is kitolhatja a menopauza kezdetét egy úttörő brit beavatkozás, amely elsősorban a súlyos egészségi problémákkal küzdő nőknek jelenthet segítséget.

Az eljárást mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó brit szakemberek egy csoportja dolgozta ki. A tudósok szerint a beavatkozás rengeteg nő számára kínálhat könnyebbséget olyan betegségek kezelésében, mint a változókorral járó szív- és érrendszeri gondok vagy a csontritkulás. Több millió nőnek pedig azáltal javulhat az életminősége, hogy később tapasztalják meg a menopauzával járó gyakoribb tüneteket, mint a rossz hangulat, a szorongás, az alvási nehézségek, a hőhullámok, az éjszakai izzadás és a csökkenő nemi vágy.

Fotó: 123rf.comA 7 ezer és 11 ezer font közötti eljárást 40 év feletti nőknek kínálja a birminghami székhelyű ProFam cég, amelyet Simon Fishel, a mesterséges megtermékenyítés területének ismert kutatója állított fel más specialistákkal együtt.

Az eljárást, amelynek keretében kulcslyukműtéttel petefészekszöveteket távolítanak el a nők szervezetéből és fagyasztanak le, hogy aztán a menopauza kezdetével visszaültessék a szervezetbe, eddig kilenc páciensen próbálták ki. A szöveteket a csökkenő hormonszint növelése érdekében jellemzően bő vérellátású helyre ültetik vissza a testben, például a hónaljba.

Simon Fishel a The Guardian című lap hétfői számának azt mondta, az eljárásnak rengeteg haszna lehet. “Ez az első projekt a világon, amely egészséges nők petefészekszöveteit őrzi meg krioprezervációval pusztán a változókor elhalasztására” – fogalmazott a vezető orvosok egyike, Yousri Afifi a The Times című lapnak.

Hasonló eljárást már alkalmaznak olyan lányok és nők termékenységének megőrzésére, akik rákkezelés előtt állnak. Nekik, ha a terápia után úgy döntenek, hogy gyereket szeretnének, a petevezetékbe ültetik vissza a lefagyasztott szöveteket.


Az, hogy a menopauza hány évvel tolható ki a beavatkozás révén, attól függ, hány éves a páciens a szövetvételkor. Egy 25 éves nőtől származó szövet akár 20 évvel is kitolhatja a változókor kezdetét a visszaültetés után, egy 40 éves nőtől származó viszont lehet, hogy csak öt évvel.

Richard Anderson, az Edinburghi Egyetem kutatója a beavatkozással kapcsolatban azt mondta, “nem újdonság, hogy a lefagyasztás és a későbbi visszaültetés helyreállíthatja a hormonszinteket, de az kevésbé világos, hogy ez biztonságos-e”.

A mesterséges megtermékenyítést viszont nagyban segítheti Simon Fishel szerint: az eljárás révén elkerülhető a gyógyszerek alkalmazása a petefészkek stimulálására, és sokkal több petesejt lehet. 

Pietsch Judit, az MTI különtudósítója


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Sok új gyógyszer van a pikkelysömör enyhítésére

2026. szeptember 22.



A pikkelysömör gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentesítésére szinte naponta jönnek ki új gyógyszerek és kezelések – nyilatkozta Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának egyetemi tanára.

Általában három hónap – hámlasztókkal, gyógyszerrel, illetve fényterápiával való – kezelés után a tűnetek 50-75 százaléka elmúlik.

A pikkelysömör kialakulásánál a hámsejtek és immunsejtek közötti rendszer zavara miatt a hámsejtek extrémen gyors osztódásba kezdenek, emiatt a bőr megvastagszik és hámlani kezd. Kialakulásának hátterében általában genetikai hiba áll, a környezeti tényezők csak másodlagosak.

Pikkelysömör

2026. szeptember 22.

A pikkelysömör olyan nem fertõzõ, gyakran elõforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bõrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bõrsejtek a bõr felszínén vörös, pikkelyszerû, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek.

Ezek a kiütések a bõrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedõ embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbõrt támadja meg, de bármely testrészen elõfordulhat, sõt az egész testre is kiterjedhet.

A fenti fizikai tüneteken kívül a betegség súlyosan romboló hatással lehet a beteg életminõségére is. Az Amerikai Pikkelysömör Alapítvány felmérése szerint a pikkelysömörben szenvedõ betegek úgy nyilatkoztak, hogy a betegséggel való együttélés rosszabb lehet, mint sok egyéb krónikus betegség, pl. a szívkoszorúér-megbetegedés, vagy a krónikus obstruktív tüdõbetegség esetében. Az egyetlen betegség, amelynek hatását még a pikkelysömörnél is rosszabbnak ítélték, a depresszió volt.

Itt a nátha

2026. szeptember 21.

A megfázás, meghûlés a leggyakoribb megbetegedés hazánkban; ezzel a panasszal keresi fel a legtöbb beteg a háziorvost. Lényegét tekintve a megfázás felsõ légúti hurut, mely a légzõrendszert, fõleg annak felsõ szakaszát érinti. Odafigyelésseel jól kezelhetõ, ám ha elhanyagolják, komoly szövõdmények is kialakulhatnak.

A hurut egyenlõ a gyulladással. Ilyenkor a nyálkahártyák, fõleg az orr, ezen belül pedig az orrkagylók, a garat, a gége és a hörgõk nyálkahártyái gyulladnak be. Gyulladáskor a nyálkahártyák megduzzadnak és fokozódik a nyákelválasztás.

Miért éppen õsszel és télen fordul elõ e betegség?

A felsõ légúti hurutot leggyakrabban a vírusok, ritkábban a baktériumok okozzák. Ezen kórokozó vírusok nyáron is jelen vannak, de elszaporodásukhoz a legkedvezõbb a nedves, nyirkos idõ, a 0–5 °C-ig terjedõ hõmérséklet.

Õsz végére csökken a szervezetben a vitaminok – fõleg a C-vitamin – mennyisége, ezzel pedig a szervezet ellenállóképessége is. Ezen tényezõk összeadódása vezet a meghûléshez.

Hozzájárul még a kór terjedéséhez, hogy a rossz idõben kevesebbet tartózkodunk a szabadban, kevesebbet mozgunk, többet vagyunk zárt helyiségben: otthon a szobában, gyakrabban járunk színházba, moziba, vendégségbe, könyvtárba. Gyakrabban vesszük igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Miután a megfázás cseppfertõzéssel terjed, több ember között a zárt térben könynyebben kapjuk meg a betegséget.

A hideg hatására a nyálkahártya védekezõképessége csökken, emiatt a kórokozók jobban megtapadhatnak és könnyebben áthatolhatnak rajta. Ilyen “hideg” esetek megtörténésére mondják azt, hogy huzatban ültem, mezítláb álltam a kövön, hideg vizet ittam. Tüneteit mindannyian ismerjük: hidegrázás, borzongás, orrfolyás, köhögés, gyengeség, izomfájdalom, kedvetlenség, rossz közérzet.