Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy ex-drogos vallomása

Érdekességek2019. november 17.

Már a South Parkban is sokszor hallottuk, ahogy sok más helyen is, hogy a „drog rossz”. De tényleg mi a baj, ha te még nem vagy egy hajléktalan drogos?

Fotó: 123rf.comTöbb fiatallal is találkoztam már (és nagyon hálás vagyok az őszinte beszélgetésekért), akik olyan szociális helyzetben vannak, hogy még egy komolyabb függőség sem biztos, hogy gyorsan tönkreteszi az életüket. Egyesek kivételes értelmi vagy fizikai képességeik miatt nem észlelik gyorsan a cucc káros hatásait, hiszen „többől vesztenek, így több marad”. Lehet olyan anyagi hátterük, hogy – általában a szüleiknek hála – sosem fognak éhezni vagy földönfutóvá válni, és az újrakezdést is mindig „tálcán tudják átnyújtani” nekik. (Legalábbis az anyagi részét.) Bármilyen igazságtalannak tűnik is, de előbb bukik bele a drogkarrierbe egy rossz családi hátterű, szegény anyagi helyzetű srác, mint egy olyan ember, akinek a háta mögött mindig van támogatás, és a lehető legtöbb bajból kihúzzák – még ha ez nem is feltétlenül a közvetlen gyógyulását szolgálja.

Az ilyen szerencsés fiatalok gyakran büszkélkednek azzal, hogy „csak” füveznek esténként, így eresztik le a gőzt, mert sok a stressz, így tudnak önmaguk lenni, csak partiznak, a társaság miatt nyomják stb. Tehát egyszerűen mindenféle rossz dolgok miatt drogoznak. 

De ezt az érvelést akár meg is fordíthatjuk: „Sok a stressz, mert cuccozok. Nem tudok feloldódni egy társaságban, mert cuccozok.” 

„Nincsenek már normális barátaim, csak cuccosok.”

Gondolj bele, ha rendszeresen kémiai anyagokkal bombázod a testedet, főleg az agyadat, hogy az máshogy működjön, egy idő után alkalmazkodik hozzá, és a tiszta pillanatokat is rosszabbul viseli. Nyilván stresszesebbé változik az élet, ami jó ok lehet a további drogozásra. Ha egyszerűen nem vagy rendben belül, és csak így tudsz feloldódni, egy idő után egyre idegenebb lesz az, hogy tisztán egyáltalán megpróbálj „önmagad lenni”. Ha valami fájdalmas dolgot akarsz elfelejteni, lehet, hogy arra a pár órára nem fogod fel, de aztán kijózanodva újra ott van, és még kezelni is nehezebb. Ha rendszeresen beállva és drogosokkal látnak, bármilyen sértőnek tűnhet ez a sztereotípia, egy „normális” ember nem fogja keresni a társaságodat, mert nem úgy nézel ki, hogy igényt tartanál rá, vagy hogy lenne bármilyen közös dolgotok. Újabb ok a drogozásra. És egy spirálra, amiből egyre nehezebb kiugrani.


Persze kortól függetlenül szinte mindenki azt mondja, hogy bármikor le tudna állni, majd felsorol pár indokot, hogy miért is cuccozik. De tulajdonképpen fontos, hogy le tudna-e állni? Nem feltétlenül, mivel aki rendszeresen használ ilyen anyagokat, pusztán csak biológiai okokból is károsodik, attól függetlenül, hogy ő amúgy tudná-e szüneteltetni az önpusztítást, vagy sem.

Szóval zavar, hogy sok a stressz? Úgy érzed, lelki gondjaid vannak, vagy épp a család zűrös és felejteni akarsz? Egy biztosan rossz megoldást mindenképp választhatsz: a drogozást.

Fotó: pixabay.comAz ember saját magát is a végletekig át tudja verni: én például legelvetemültebb drogos korszakomban lenéztem azokat, akik ittak, mert az alkoholt és a részegséget undorítónak tartottam, bezzeg a vénák (többször használt) tűvel szurkálását tiszta és igényes dolognak láttam, szinte még büszke is voltam magamra. Akkora hazugságokkal tudja saját magát is becsapni az ember, hogy – egy nyóckeres falfirkát idézve – „rádnő az álarc”.

Persze bizonytalan identitással, elvetetten és szétcsúszva nem kellett arról gondolkodni, ki vagyok, hiszen ez az életmód adott egy torz személyiséget, aminek hála annyira „egyedi lettem”, hogy simán beléptem „a tróger drogos” sztereotípiájának 100%-os megtestesítésébe. Pedig én sem így kezdtem. Mikor kipróbáltam, egyszerűen felnőttnek éreztem magam, és úgy gondoltam, így válhatok egy társaság igazi, menő tagjává. És én szerettem volna a legmenőbb és legnépszerűbb lenni, na meg árulni. Bár a fű nem is tetszett igazán, de úgy éreztem, eljuthatok vele valahova a „ranglétrán”. Persze az amúgy sem túl boldog lelkiállapotom csak tovább romlott tőle, így mindennap ittam és füveztem. Aztán találtam valami mást, amire már „szívből” rá tudtam szokni. Így a fent leírt spirálban aztán végképp nem volt megállás.

13 évesen füveztem először, majd gyorsan átcsúsztam a szintetikus anyagokra, 17 éves koromtól lőttem magam. Rendőrségi ügyeim voltak, kimaradtam az iskolából, gyakorlatilag iváson és drogozáson kívül semmi értelmeset nem csináltam. Végül csak hasonló életmódú emberek maradtak körülöttem, és az ambiciózus, kedves, tervekkel teli kislányból egy agresszív, tervek és remények nélküli, kiégett csajjá változtam. 

Nagyon kilátástalan volt az egész, bármilyen lazának is tűnik ez az élet, az álarc alatt teljesen más van.

Teljesen leépültem fizikailag, mentálisan és szellemileg, amennyire csak fiatalként tudtam. Majdnem 20 éves koromig tartott ez az ámokfutás, és nagyon örülök neki, hogy nem csupán a függőségből szabadultam meg, de a hétköznapjaimat sem húzza le a „hétvégi szerhasználat” vagy egyéb kompromisszumos megoldások utóhatása.

Noémi


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.