Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egy hirtelen jövő front növeli-e a koraszülés veszélyét?

Érdekességek2022. július 09.

Fotó: 123rf.com

Magyarországon átlagosan minden tizedik gyermek koraszülöttként jön világra, ami azt jelenti, hogy éves szinten körülbelül 10 000 csecsemő a vártnál hamarabb születik meg. A koraszülésnek számos oka lehet, de vajon az időjárási változások és a hirtelen jövő frontok növelik-e a koraszülés veszélyét?

„Tapasztalataink azt mutatják, hogy az időjárás ingadozással járó frontok hatással lehetnek a koraszülésre, elsősorban a hirtelen érkező komolyabb hidegfrontok esetén vettük észre, hogy sok kismamánál a vártnál hamarabb megindulhat a szülés. Erre azonban nincs bizonyíték, csupán városi legenda.” – mondta Dr. Boross Gábor, a Péterfy Kórház Neonatológiai és csecsemő osztályának főorvosa.

Bizonyos időszakokba több baba születik

A főorvos kitért arra is, hogy éves szinten megfigyelhető, hogy bizonyos időszakokban magasabb a születések és ezzel együtt a koraszülések száma is, míg az év egyes szakaszában jóval kevesebb gyermek születik, és ez a tendencia évről évre megismétlődik. „Karácsony környékén jellemzően magas a születések száma. Így volt ez a tavalyi évben is, így jelenleg sok olyan csecsemőt ápolunk a koraszülött osztályon, akik tavaly decemberben születtek. Februárban és márciusban azonban jellemzően kevesebb kisbaba születik. Azonban nincs bizonyítékunk arra, hogy mindez az időjárási körülményekkel lenne összefüggésben.”- tette hozzá Dr. Boross Gábor osztályvezető főorvos.

Ami növeli a koraszülés kockázatát

A koraszülésnek számos más, ismert oka van. Ilyen például az ikerterhesség, ahol akár ötször olyan gyakori lehet a koraszülés aránya, mint az egy gyermekes várandóság esetén. Ugyanakkor az anya bizonyos betegségei is növelik a koraszülés kockázatát: a magas vérnyomás, a cukorbetegség, véralvadási zavarok vagy bizonyos hüvelyi fertőzések is hozzájárulnak ahhoz, hogy valakinél idő előtt meginduljon a szülés.


Vannak azonban olyan tudományosan alátámasztott tények is, amelyek szerint a helyes életmóddal sokat lehet tenni a koraszülés kockázatának csökkentése érdekében. A stressz, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a megfelelő orvosi ellátás hiánya ugyanis nagymértékben fokozza a koraszülés veszélyét, és minden bizonnyal nagyobb hatással van a szülés vártnál hamarabb való elindítására, mint az időjárásnak és a hirtelen jövő frontoknak.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.