2025. november 12.
Szórakoztató olvasmányok, önismereti és pszichológiai könyvek, valamint klasszikus és szépirodalmi alkotások – ezeket olvassák leggyakrabban a Libri olvasói stresszes vagy nehéz élethelyzetekben. A könyvkereskedő az olvasás és a mentális egészség kapcsolatát vizsgáló, több mint 700 fős, nem reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a válaszadókat leginkább a saját nehézségeiktől való eltávolodás, a hétköznapokból való kizökkenés segíti a problémás élethelyzetekkel való megküzdésben.
Ma világszerte több mint 1 milliárd ember küzd valamiféle mentális betegséggel – vagyis a lelki problémák minden 8. ember életét megnehezítik. A Libri arra volt kíváncsi, hogy milyen szerepet játszanak az olvasók életében a könyvek – éppen ezért a könyvkereskedő egy a könyvek és a lelki egészség kapcsolatát vizsgáló online felmérést végzett, amelyet több mint 700-an töltöttek ki.
A kutatásból kiderült: az olvasók csaknem 98 százaléka szerint a könyveknek szerepük van a lelki egészség megőrzésében, és mintegy 94 százalékuk szerint segítenek a nehéz, stresszes vagy kritikus élethelyzetek átvészelésében is. A kérdőív válaszai alapján úgy tűnik, a legtöbb olvasónak saját tapasztalata is van ezen a téren: 53 százalékuk gyakran, egyharmaduk (29,4%) mindig, majdnem 16 százalékuk pedig alkalmanként olvas, ha lelki nehézsége adódik.
A felmérésben a Libri az olvasmányok típusára is rákérdezett: a nehéz, stresszes helyzetekben válaszadók háromnegyede (74,5%) kifejezetten könnyed, szórakoztató irodalmat keres, ugyanakkor több mint harmaduk (37,6%) önismereti, önsegítő vagy pszichológiai témájú könyvekhez is szívesen fordul, míg 34 százalékuk klasszikus vagy kortárs szépirodalmat olvas.
2025. november 12.
A Danone Magyarország és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) közös, 320 dietetikus szakembert bevonó felmérése rámutatott: bár a szakemberek szerint a fehérje az egészséges étrend egyik kulcseleme, a magyar lakosság tudatossága ezen a téren továbbra is hiányos. A dietetikusok 70%-a úgy véli, hogy csupán kisebb hányad ismeri a fehérjék valódi szerepét a kiegyensúlyozott táplálkozásban.
A felmérés* szerint a fehérjebevitel a dietetikai tanácsadás egyik leggyakrabban felmerülő témája: a szakemberek több mint 80%-a rendszeresen vagy alkalmanként kap kérdéseket páciensektől. Leggyakrabban az egyes ételek fehérjetartalma, a különböző diétákhoz kapcsolódó szükségletek és a sportoláshoz kötődő fehérjebevitel érdekli az embereket.
A dietetikusok elsősorban a változatos, állati és növényi forrásokra egyaránt építő fehérjefogyasztást javasolják, ugyanakkor tapasztalataik szerint a páciensek inkább az állati eredetű fehérjékre – húsokra, tejtermékekre, tojásra – építik az étrendjüket, míg a növényi források fogyasztása háttérbe szorul. A szakemberek szerint az optimális fehérjebevitelre különösen nagy figyelmet kell fordítani többek között műtétek után, vegetáriánus és vegán étrend követésénél, időskorban, több betegséggel együtt élő pácienseknél, valamint emésztési problémák esetén.
A fehérje legfontosabb élettani előnyeként a dietetikusok 87%-a az izomtömeg fenntartását emelte ki, de sokan hangsúlyozták az immunrendszer támogatását (68%) és a testtömeg-karbantartásban betöltött szerepét (65%) is. Ugyanakkor megosztottak abban, hogy a lakosság inkább túl kevés vagy túl sok fehérjét fogyaszt: 40% alul fogyasztást, 43% túlfogyasztást tapasztal a praxisában.
2025. november 11.
A hulladékprobléma napjaink egyik legégetőbb környezeti kihívása. Évente több milliárd tonna szemét keletkezik világszerte, amelynek jelentős része kezelés nélkül mérgezi a környezetet – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. A Kukadiéta 2.0 – avagy hogyan fogyjunk le szemétből, mielőtt teljesen belefulladnánk című cikkük rávilágít arra, hogy a szelektív gyűjtés önmagában nem elegendő. A háztartásokban keletkező hulladék mennyiségének csökkentésére gyakorlati megoldásokat is kínál a környezetvédő szövetség Kukadiéta kiadványában, melyet a Baptista Szeretetszolgálat No Planet B programja támogatott.
A hulladékprobléma nem egy távoli, absztrakt dolog, hanem mindannyiunk mindennapjait átszövi – hívja fel a figyelmet a Humusz Szövetség. Az ENSZ mérései szerint évente több mint 2 milliárd tonna szilárd hulladék keletkezik, és ennek legalább fele semmiféle normális kezelést nem kap. A mikroműanyagok lassan olyan természetességgel jelennek meg az életünkben, mint a reggeli kávé. Benne vannak a tengerekben, a sörünkben, sőt, már a véráramunkban és a férfiak heréjében is. Egy átlagos ember hetente akár kb. 5 grammnyi mikroműanyagot is elfogyaszthat, ami egy bankkártya súlyát jelenti.
Képmutatás és szemétexport
A hulladék nem csak környezeti, hanem globális politikai tényező is. A gazdag országok évtizedek óta exportálják hulladékukat a szegényebb régiókba, ahol gyakran nincs kapacitás annak feldolgozására, így a „megoldás” valójában újabb problémákat szül. A szerző szerint a saját döntéseinkben rejlik a legnagyobb változás lehetősége, és mindannyiunknak felelősséget kell vállalnunk a hulladékcsökkentés érdekében – hívják fel a figyelmet a környezetvédők.
