Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egyedülálló, gyorsított kivizsgálás hasnyálmirigy-betegeknek

Érdekességek2024. december 18.

Az akut hasnyálmirigy-gyulladás és a hasnyálmirigy-daganat esetében a gyors diagnózis és a terápia mielőbbi megkezdése életmentő lehet. Ezért is kiemelt jelentőségű a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében elérhető, az országban egyedülálló gyorsított kivizsgálási lehetőség, amelynek köszönhetően az átlagosnál lényegesen rövidebbidő alatt, 10-12 nap alatt megszülethet a diagnózis, majd megkezdődhet a terápia – mondja az intézet igazgatója.

Fotó: 123rf.comDr. Hegyi Péter a közelgő, november 21-i hasnyálmirigyrák világnap alkalmából arról is beszél, hogy az esetleges mutációk felkutatására az intézetben kezelt hasnyálmirigyrákos betegeknél genetikai vizsgálatot végeznek, illetve, hogy itt indokolt esetben a legújabb tudományos eredményeken alapuló kezelések, beavatkozások is elérhetővé válhatnak.

Nincsenek jellemző tünetei

A hasnyálmirigy (pankreász) megbetegedéseinek felismerése és kezelése a mai napig nagy kihívás az orvostudomány számára. A heveny hasnyálmirigy-gyulladás esetében a korai diagnózis viszonylag egyszerű, de specifikus terápia hiányában az állapot még napjainkban is életveszélyes lehet. A hasnyálmirigyrák esetében nemcsak a kezelés, de a diagnózis felállítása is nehéz feladat: egy nehezen vizsgálható szervről van szó (a pankreászvezeték mindössze 1-2 milliméteres, amiben az elváltozások még a korszerű képalkotó diagnosztikai módszerekkel sem feltétlenül kimutathatók), és a hasnyálmirigy-ráknak nincsenek jellemző tünetei sem – magyarázza dr. Hegyi Péter.

Az intézetigazgató arról is beszél, hogy a hasnyálmirigyrák a többi daganatos megbetegedésnél sokkal gyorsabban terjed és ad áttétet, nincs rá célzott onkológiai készítmény, az egyetlen esélyt a korai diagnózis és a daganat eltávolítása jelenti.

Magyarországon évente körülbelül 2500 betegnél diagnosztizálnak hasnyálmirigyrákot, a halálesetek száma megközelítőleg hasonló nagyságrendű. A daganatos halálokok között ez a ráktípus már a 3-4. helyen áll, és az összes onkológiai megbetegedés közül ennek a legrosszabb a kimenetele: a daganat felfedezését követően az átlagos túlélési idő mindössze 9-10 hónap. Korai diagnózis esetén ugyanakkor a hasnyálmirigyből a daganat az esetek egyötödében eltávolítható, az érintett betegek 20-30 százalékánál öt éves túlélés is lehetséges.

Hotline rendszer működik

Az akut hasnyálmirigy-gyulladásban, illetve a hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek esélyeinek javítására a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézetében egy nemcsak országosan, de közép-kelet-európai szinten is egyedülálló hotline rendszert működtetnek.

Lényege, hogy a +3630 016 4414-es telefonszámon a hét minden napján, a nap 24 órájában fogadják az akut hasnyálmirigy-gyulladásos, illetve a képalkotó vizsgálattal (ultrahang vagy CT) igazoltan hasnyálmirigyrák-gyanús betegek kezelőorvosainak hívását, de maguk az érintettek is telefonálhatnak. Az akut eseteket a kapacitás függvényében az ország teljes területéről, de leginkább a főváros 100 km-es körzetéből azonnal fogadják, a rákgyanús betegeknél pedig átlagosan négy napon – az esetek több mint felében 24 órán – belül megtörténik a mintavétel, majd 10-12 nap alatt a diagnózis is megszülethet. Ez 3-4-szer rövidebb idő az országos átlagnál – mutat rá dr. Hegyi Péter. Hozzátéve: az intézet szorosan együttműködik az egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájával, Patológiai, Igazságügyi és Biztosítási Orvostani Intézetével, valamint Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájával.


Dr. Hegyi Péter kiemeli: a hasnyálmirigyrákos esetek gyors diagnózisa és kezelése komplex feladat, ami csapatmunkát feltételez gasztroenterológus, radiológus, patológus, sebész, genetikus, onkológus, dietetikus részéről. A nemzetközi tapasztalatok alapján ez az együttműködés olyan centrumokban lehet igazán hatékony, amilyen a Semmelweis Egyetem Pankreász Betegségek Intézete is. Az itt folyó munka jelenleg nemcsak a betegmenedzsment terén egyedi, de azért is, mert az intézetben kezelt hasnyálmirigyrákos betegeknél genetikai vizsgálatot végeznek, és amennyiben bizonyos mutációk igazolódnak, akkor személyre szabott terápiával a túlélési idő egyes előrehaladott esetekben is jó eséllyel meghosszabbítható.

Napjainkban a pankreász-daganatos betegek 5-10 százaléka részesülhet ilyen speciális terápiában. Dr. Hegyi Péter arra is kitér, hogy az intézet számos nemzetközi tudományos kutatásban is részt vesz, ezek révén pedig a legújabb kezelések, beavatkozások is elérhetővé válhatnak indokolt esetben az intézet betegei számára.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jótékony kamilla - napégése is!

2025. június 05.

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt. Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.   

Igen divatos manapság a bronzbarna bőr. Az óvatlan napozás azonban könnyen megbosszulhatja magát. A gyakori és intenzív vízparti napfürdőzés - különösen a mai környezeti ártalmak miatt - komoly veszélyeket rejt.

Nemcsak az erős napon való leégés, hanem a szoláriumban való lesülés is veszélyes.Természetesen a fiatal anyukák is napozhatnak, járhatnak szoláriumba, de az erős lebarnulást, a leégést kerülniük kell!

A mértéktelen napozás következtében bőrünk hámrétege megvastagszik, majd burjánzani kezd, s tumor lehet belőle az ultraibolya sugárzás miatt. Nagyobb veszélynek vannak kitéve a szőke, fehér bőrű emberek, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudnak lebarnulni. Kisgyermekeknek még kockázatosabb a napon való tartózkodás, mivel bőrük vékonyabb, s a pigmentképződésük még csak ebben a korban alakul ki. Ezért ők sokkal könynyebben és hamarabb égnek le. Délelőtt 11 órától déli 14 óráig egyáltalán ne engedjük kisgyermekünket a napon játszani, az UV-sugárzás ebben az időben a legerősebb. A fürdés és a napozás alkalmával különösen ajánlatos a folyamatos és gondos bőrápolás.

Krémvédelem

Alkalmazzunk napozóolajokat, krémeket, folyékony testápolókat, amelyek biztosítják a bőr megfelelő zsír- és víztartalmát. Minden szakember inkább a többszöri, rövid ideig - 15-20 percig - tartó napfürdőt ajánlja.

Kismamáknak az "előkelő sápadtság" egészségesebb! A bőrápolás során célszerű gondot fordítani az igen fájdalmas, kisebesedett, megrepedezett mellbimbókra. Jót tesz, ha rendszeresen, de nagyon rövid ideig napoztatjuk a melleket, az etetések között pedig bekenjük E-vitaminos olajjal (pl. búzacsíraolaj).

Nem csak az aktuális COVID okozhat szaglásvesztést

2025. június 04.

A szaglásvesztés egy nagyon kellemetlen jelenség, amelynek lehet olyan banális oka, mint egy megfázás, de akár egy súlyosabb kórkép, például Parkinson- és Alzheimer-kór egyik tünete is lehet az anosmia, mások mellett. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa arról beszélt, mi lehet a kivizsgálás menete, és mikor érdemes a fül-orr-gégészeti kivizsgálás után neurológushoz fordulni.

Állandó vagy átmeneti a szaglásvesztés?

A szaglásvesztést vagy szagvakságot (anosmia) két nagy csoportra lehet osztani. Az egyik az állandó szagláshiány, ami lehet veleszületett rendellenesség (ez egy nagyon ritka állapot), és főként azért érdemes róla tudni, mert veszélyes lehet, ha valaki nem érzi például a gázszagot. Ennek egyik sajátos példája a Kallmann szindróma, ami többek közt ún. hipogonodizmussal, tehát a szexuális szerepekben fontos részt jelentő szervek alulműködésével és szagláshiánnyal jár. Ez utóbbi is jelzi, hogy a szagok, illatok és a szexuális késztetés közt szoros összefüggés van. 
A másik csoportba tartozik a részleges és átmeneti szaglásvesztés, ami sokszor a COVID első tünete volt, még a köhögés, légúti panaszok, láz előtt. Ebből úgy látszik, hogy a vírus először valószínűleg a szaglási központokat, szaglóhámot támadta meg. Sajnos a COVID okozta szaglásvesztés meglehetősen elhúzódó jelleggel bírt, volt, akinek csak részlegesen tért vissza a szaglása. Ennél a jelenségnél nincs gyógyszeres beavatkozási lehetőség.
A COVID még ma is sokaknál diagnosztizálható, azonban már gyakoribb, hogy bármilyen banális, orrnyálkahártyát érintő gyulladás jár a szaglás elvesztésével. Ez azonban átmeneti és spontán rendeződik. Ezzel kapcsolatos megfigyelés, hogy ha sok orrdugulás elleni, vagyis érösszehúzó spray-t használ valaki, az is okozhatja az anosmiát.
Szaglásvesztés esetén a fül-orr-gégészt feltétlenül érdemes felkeresni, hiszen például polipok miatt is kialakulhat ilyen tünet. A polipok gyakran az orr nyálkahártyán és az orrmelléküregekben jelennek meg, és ha nagyon sok van belőlük vagy problémát okoznak, akkor érdemes azok eltávolításáról gondolkodni.

Neurológiai okok: agytumortól az Alzheimer-kórig

Neurológiai szempontból az a probléma, hogy a szaglás elődleges központja közvetlen az orrüreg teteje fölött van, és elég sérülékeny. Koponyatraumák esetén például éppen amiatt merülhet fel a koponyaalap törésének gyanúja, ha valaki fejsérülés után nem érez szagokat – ismerteti dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa. – A szaglásvesztés lehet féloldali is, ha például csak az egyik oldalon sérül a szaglóideg. Ez esetleg nem is feltűnő, de a traumás következmény kimutatásának természetesen van jelentősége. Ugyancsak sajátos szaglásvesztéssel jár a ritkán előforduló Foster-Kennedy szindróma, amelynek az a lényege, hogy egyik oldalon látóideg sorvadás, a másik oldalon papilla pangás lép fel, ami gyakran jár a szaglás elvesztésével. Ez a homloklebenyi agytumoroknak egy jellegzetes szindrómája. Nem alapvetően jellemző, de az Alzheimer-kórnál és a Parkinson-kórnál is felléphet szaglásvesztés, és számos más oka is lehet még ennek a tünetnek a myastenia gravistól a cinkhiányig, de legtöbbször más panaszok is csatlakoznak az anosmia mellé.

Miért nem tud mindenki ritmusra tapsolni?

2025. június 04.



Az emberi agy és a zene ritmusának összhangja régóta foglalkoztatja a kutatókat. Vajon mi segít abban, hogy tartsuk a ritmust, miközben zenélünk vagy táncolunk? Az ELTE PPK kutatói ennek a rejtélynek jártak utána a Scientific Reports-ban megjelent legújabb tanulmányukban. 

A zene az emberiség történetének kezdete óta velünk van. Amikor táncolunk rá, nem is gondolunk arra, milyen bonyolult dolgot művelünk: holott ahhoz, hogy együtt mozogjunk a zenével, mozgásunkat össze kell hangolni a ritmussal, agyunknak érzékelnie kell a zene ismétlődő, hangsúlyos pontjait, követnie kell a „lüktetést”. Hogy ez miként is történik, ma is izgalmas kutatások tárgya, hiszen ez az alapja annak is, hogy együtt tudjunk zenélni, táncolni vagy akár csak tapsolni egy koncerten.

Persze nem vagyunk egyformák a zenei képességekben: vannak, akik könnyedén tartják a ritmust, pontosan tapsolnak vagy dobolnak, míg másoknak ez nehezebben megy. Az eddigi kutatások szerint a háttérben a szaknyelvben neurális entrainmentnek nevezett folyamat áll, döntően ennek minősége szabja meg, hogy agyunk mennyire képes szinkronizálódni a ritmushoz. De valóban ilyen egyszerű ez?

Az ELTE PPK kutatói – Maria de Lourdes Noboa, Kertész Csaba és Honbolygó Ferenc – a Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a ritmikus mintákhoz való neurális entrainment mennyire jelzi előre a szinkronizációs készséget felnőtteknél. Ehhez olyan kognitív jellemzőket is vizsgáltak, mint a munkamemória és a zenei képzettség.