Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egyre kevesebb a baba hazánkban is

Érdekességek2025. január 29.

Fotó: sayfutdinov © 123RF.com

Nincs egyszerű dolga a pároknak, amikor a gyermekvállalás kerül szóba. Hiszen tudjuk, a gyereket felnevelni nem olcsó, sokszor várunk a megfelelő időpontra is. Sajnos azonban igen sok esetben a párok egyszerűen nem tudnak babát vállalni, vagy azért, mert meddők, vagy azért, mert túl sokáig várnak. Többek közt ennek is köszönhető, hogy a hazai születésszám 2023-ban soha nem látott alacsony szintet ért el…

A problémáról dr. Angyal Géza szülész nőgyógyász főorvossal, a Trimeszter termékenységi Klinika szakértőjével beszélgettünk.

Nagy a baj?

Ez meglátás kérdése. Demográfiai és gazdasági szempontból nem jó az irány, hiszen a termékenységi arányszám egy nőre vetítve ma már 1,5 körül mozog, vagy az alá is kerül. Ideális esetben ez 2,1 vagy magasabb kellene, hogy legyen.

Ha azonban a gazdasági mutatókat nem szemléljük, akkor az alacsony születésszámban jelen vannak azok a párok is, akik tudatosan döntenek a gyermektelenség mellett – ez pár 10 éve még nem volt ilyen elfogadott – mondja dr. Angyal Géza a Trimeszter Termékenységi Klinika szakértője.

Sajnos azonban tény, hogy az arány romlása annak is köszönhető, hogy egyre több a meddő pár hazánkban is, illetve azok a párok is, akik halogatják a gyermekvállalást – többnyire anyagi megfontolásból – aztán szembesülnek azzal, hogy “kifutottak az időből”.

Támogatás vagy döntés?

Nyilván abba senki nem szólhat bele, ha egy pár nem akar gyermeket vállalni. Az, hogy pénzügyileg milyen terhet jelent a gyerek, az állam asztalára tartozó kérdés, mi inkább azokra a párokra koncentrálunk, akik szeretnének gyermeket, de nem sikerül a családalapítás.

Ennek oka lehet a meddőség, vagy az is, ha a nő eléri azt a kort, mikor a menopauza jelentkezik. Sok esetben azonban még csak nem is erről van szó, hanem arról, hogy az idősebb, azaz a 40 körüli, akár a feletti nők gyermekvállalása a szervezetük állapota, a tápanyagraktáraik rossz töltöttsége miatt hiúsul meg. Ezen azonban lehet segíteni!


A meddőség ellen, otthon is

Bár lehetne olyat ígérni, hogy ha ezt és ezt megtesszük, akkor a meddőségnek is búcsút inthetünk. Csodaszer nincsen, de a szervezet állapotán nagyon sok múlik! A várandósság a női szervezet számára nagy kihívás, amit nem fog támogatni a szervezet, ha a rendelkezésre álló tápanyagok szűkösek. Napjainkban pedig még egészséges étkezés mellett is sokszor ez a helyzet. A tápanyaghiányok – vagyis minkor adott tápanyagból/tápanyagokból nem áll rendelkezésre elegendő – kifejezetten jellemző problémák. Idehaza jól ismert tény, hogy a jóddal lehetnek ilyen gondok, de sajnos a D-vitamin, a vas, a cink, a réz és sok más anyag is egyre gyakrabban kerül fel a tápanyaghiányok listájára.

Biztos recept a meddőség, illetve a sikertelen családalapítás kivédésére nincsen. Mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni a gonddal, illetve hangsúlyt helyzeni a megfelelő tápanyagellátottságra – ez utóbbi ugyanis rajtunk áll. A változatos, egészséges étkezés és a mozgás alapkövetelmény, de sokszor már kevésnek bizonyul – ez az oka annak is, hogy a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet ma már hivatalos ajánlást fogalmaz meg a kismamáknak a mikrotápanyagok pótlására.

Ennek remek eszköze lehet a várandósvitamin – elvégre éppen erre találták ki – mely jó esetben már a felkészülési időszakban is nagyon hatékony segítséget nyújthat, ha megfelel néhány alapkövetelménynek. Mivel a tápanyaghiányok ritkán jelentkeznek önmagukban, így mindenképpen érdemes a komplex pótlás mellett dönteni, vagyis olyan készítményt választani, mely sok összetevőt tartalmaz. Ezzel az anyagok hasznosulását is javíthatjuk, hiszen az egyes anyagok segítik mások felszívódását. A hasznosulás másik erős fegyvere a szerves kötés. A jellemzően -citrát és -glükonát kötések révén ugyanis az anyagok hasznosulása akár 80%-kal is javul!

Mivel várandósvitaminról van szó, még egy dolgot mindenképpen tartsunk szem előtt. Az eltérő trimeszterek, vagyis fejlődési szakaszok nem azonos tápanyagigénnyel rendelkeznek! Vagyis a kiválasztott készítménynek képesnek kell követni az eltérő trimeszterek eltérő igényeit is!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)