Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egység az egyediségben – a rák elleni küzdelem világnapja

Érdekességek2025. február 26.

United by Unique, azaz Egység az egyediségben a 2025-ös World Cancer Day – Rák Elleni Küzdelem Világnapjának mottója. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) idei eseménye arra hívja fel a figyelmet, hogy a daganatos betegek ellátásának középpontjába az embereket kell helyezni, hiszen mindenkinek egyedi szükségletei, egyedi perspektívái és egyedi története van, mégis a daganatos betegségek által érintett embereket egyesíti az a közös törekvés, hogy csökkentsék a betegség okozta testi és lelki terheket, hogy sikeresen legyőzzék a betegséget, és hogy jobb életet éljenek a betegség után. A rák több, mint egy orvosi diagnózis – ez egy személyes ügy.

Fotó: New Era Genetics2022-ben a becslések szerint a világban 20 millió új rosszindulatú daganatos megbetegedést diagnosztizáltak és egy magyarországnyian, 9,7 millióan haltak meg a betegség következtében. Élete során minden ötödik embernél alakul ki rosszindulatú tumor, és minden egyes ember számára, akit érint, más és más lesz a betegséggel kapcsolatos tapasztalat. A rák nem csupán több mint 200, speciális kezelést igénylő betegségtípust foglal magában, hanem az egyes emberek élethelyzete is különbözik a társadalmi-gazdasági háttér, értékek, de maga a genetikai állomány tekintetében is. Minden diagnózis mögött egy egyedi emberi történet áll, éppen ezért vezet a legjobb egészségügyi eredményekhez az az emberközpontú megközelítés a daganatos betegek ellátásában, amely teljes mértékben figyelembe veszi az egyes emberek egyedi szükségleteit.

A daganatos betegségek visszaszorítására irányuló, az egyént a fókuszba állító megközelítési mód legmodernebb módszerei a genetikára épülnek, hiszen mi lehetne jobban személyre szabott akár a prevencióban, akár a betegség kezelésében, utánkövetésében, mint az, ami az egyén, illetve a tumor egyedi genetikai állományán alapul.

Mit nyújt a genetika a rák megelőzésében és gyógyításában? A daganatos betegségek lehető legkorábban megtörténő kimutatását, ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével sokkal hatékonyabbá válik az egészség megőrzése vagy visszanyerése, hiszen atumoros megbetegedések esetén a korai diagnózis az egyik legfontosabb faktor, mely életet menthet.

A genetika szerepe a daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében

Létezik már egy olyan proaktív genetikai teszt, mely a különböző felnőtt korban rejtetten jelen lévő, de nagy kockázatot jelentő betegségekre hajlamosító gén variánsokat vizsgálja. Az ilyen genetikai vizsgálatok révén megtudhatjuk, hogy életünkben mely rákbetegségek kialakulására nagyobb a kockázat, ennek ismeretében pedig olyan életmódbeli változtatások, gyógyszeres kezelések vagy néhány esetben műtét alkalmazhatóak, melyekkel késleltethető vagy akár megelőzhető az adott daganatos betegség kialakulása. Amennyiben genetikailag meghatározott tumor rizikót mutat ki a Proaktív teszt, lehetőség van az adott betegség vonatkozásában prevenciós terv felállítására, mely lehetővé teszi a daganatos betegség megelőzését vagy korai felfedezését. 
A Proaktív teszttel kimutatott eredményeket családszűrésre is fel lehet használni a családtagok védelme érdekében.


A genetika szerepe a daganatos betegségek gyógyításában

A daganat sikeres kezelése után minden beteg számára fontos a hosszútávú utánkövetés. A genetika forradalmi lehetőséget kínál a daganat kiújulásának monitorozására, és segíthet a kezelés hatékonyságának nyomon követésében is. A Signatera teszttel a képalkotó diagnosztikai módszereknél korábban ki lehet mutatni, ha újra megjelent a daganatos sejt a szervezetben, az adott betegségben érintett páciensek hamarabb megtudhatják, sikeres volt-e a daganatos megbetegedés kezelése, vagy sajnálatos módon kiújult a korábbi betegségük. Ez egy olyan személyre szabott molekuláris reziduális tumort (MRT) vizsgáló teszt, amely az elemzéshez a vérben keringő tumor DNS-t (ctDNS) használja fel. A Signaterát minden egyes páciens számára egyedileg terveznek meg, hogy segítse a tumor visszatérésének azonosítását jóval a szokásos képalkotó eljárások előtt.

„Ahogy genetikai állományunk is egyedi, úgy a daganatos szövet is az adott beteghez köthető egyedi génállománnyal rendelkezik. A daganatos betegséget utánkövető genetikai vizsgálat úgy történik, hogy először elkészítjük a daganatos szövet genetikai térképét a saját, tumoros szövetminta alapján, majd rendszeres időközönként a pácienstől vett vérben keressük ezt az egyedi, saját tumor-alapú mutációs profilt. Amennyiben kiújul a betegség, akkor a véráramba bekerülnek a daganatsejtek örökítőanyag darabkái, és ezzel a vizsgálattal a keringő tumor DNS (ctDNS) jelenlétét tudjuk kimutatni. Ennek a jelentősége, hogy a tumor DNS-ek kiszűrésével és molekuláris diagnosztikai elemzésével követni lehet az onkológiai terápiák hatékonyságát, illetve mérni lehet a terápiás választ a kezelés során. Emellett a képalkotó eljárásokkal kimutatható méretű daganatos góc megjelenése előtt akár több hónappal előre lehet jelezni a kiújulást, így biztosítva a korai beavatkozás lehetőségét” – mondta el a magyar daganatos betegek számára is már elérhető legkorszerűbb genetikai vizsgálati módszerről Dr. Tőkés Tímea, a New Era Genetics onkogenetikusa.

Az idei World Cancer Day tehát arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyéni különbségek jobb kezelése érdekében a betegség helyett az egyént kell a kezelés középpontjába állítani, az összes kezelést, szűrést és egyéb szolgáltatásokat a megfelelő időben, a megfelelő helyen és a megfelelő módon, az egyén igényeihez igazítva kell biztosítani. A lehető legjobban be kell vonni a pácienseket a gyógyító munkába, meg kell velük ismertetni a legújabb tudományos eredményeken alapuló módszereket, és képessé tenni őket arra, hogy aktív szerepet vállaljanak saját gyógyulásukban.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)