Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Egyszerű játékok a beszéd- és a hallás fejlesztéséhez óvodáskorban

Érdekességek2021. szeptember 23.

A beszéd- és a hallás fejlesztésével foglalkozunk, és az otthoni gyakorláshoz is adunk tippeket Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértőjének segítségével.

Fotó: gettyimages.comBeszédfejlesztés

A gyerekek már 3 hónapos koruktól kezdődően „beszélnek”, az erre az életkorra jellemző gagyogástól nagyjából 1 éves korukra eljutnak az első szavakig. A beszédet azonban már ennél korábban is értik, ez megelőzi a szavak kimondását. 

„Az élettani pöszeség még akár 5 éves korukig is megmaradhat, a fogalmazás terén pedig rendszerint az iskola alsó tagozatában mutatkozik jelentős fejlődés. Ebben természetesen lehetnek egyéni különbségek, hiszen a gyermekek eltérően fejlődnek, azonban ha megkésett beszédfejlődésre gyanakszunk, akkor érdemes hallásvizsgálatot is végeztetni, ez is állhat a háttérben.”

A legtöbb családban akad néhány feljegyzés arról, hogy milyen, az eredetihez nagyon hasonló kifejezést használt a gyermek az egyes tárgyakra, emberekre vagy ételekre. A kisgyermek beszédét ilyenkor valóban sok esetben csak az édesanya, vagy a hozzá közel állók értik, ám 3 éves korára rendszerint kialakul az anyanyelvre jellemző hangrendszer. Ezt segíthetjük a beszéd fejlesztésével, melynek két lényeges eleme: a szókincs bővítése és a megfelelő hangképzés gyakorlása.


Hallásfejlesztés

Nehéz megfelelően elsajátítani az anyanyelvünket, ha pontatlan a hallásunk. Ilyenkor nem tudjuk kijavítani a saját hibáinkat, a helyes hangra kicserélni a rosszat. 

„Az, hogy mások beszédét tisztán halljuk, valójában egy bonyolult folyamat végeredménye, ám ennek első lépése, hogy megfelelően érzékeljük a környezetünkből érkező hangokat. A hallásfejlesztő játékok ebben nyújtanak segítséget.” 

Fotó: gettyimages.com

A hallásfejlesztés módszerei aktív zenei cselekvésre épülnek, így hangszerek használatával, énekléssel tudjuk ezt a képességet erősíteni. A hallásfejlesztés módszerei közé tartozik a magas és mélyhang érzékeltetése, a halk és hangos között különbség, a hangszínfelismerés és a belső hallás fejlesztése is. Ehhez célzott fejlesztő játékokat is vásárolhatunk készen, de akár magunk is készíthetünk, vagy egy meglévő játék segítségével gyakorolhatunk.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Semmelweis HELP, az ingyenes, tünetellenőrző alkalmazás

2026. február 01.

A Semmelweis Egyetem ingyenes, tünetellenőrző alkalmazása a Semmelweis HELP. Szemészettel, szülészet-nőgyógyászattal és az általános, felnőtt háziorvosi területtel bővült a mobil- és webalkalmazás, amely abban nyújt segítséget, hogy a felhasználó betegsége vagy balesete esetén mikor kell elindulni az ügyeletre, a kórházba, a szakorvoshoz, ill. otthon hogyan enyhíthetők az észlelt tünetek. A hazai szinten egyedülálló fejlesztés bővítésén közel egy évig 14 orvos és 2 kommunikációs szakember dolgozott.

Az applikáció ingyenesen letölthető az appstore-ból és a Play áruházból is, ill. elérhető a https://help.semmelweis.hu címen.

Azoknak, akiknek a telefonján már ott van az alkalmazás, elég csak frissíteniük azt. A fejlesztés egyetemi forrásból, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával valósult meg, a tartalmakat pedig a nemzeti népegészségügyi és gyógyszerészeti központ validálta.

Az ingyenes tünetellenőrző alkalmazás nem mesterségesintelligencia-alapú és nem ad diagnózist, de általa hiteles, orvosszakmailag megalapozott és a laikusok számára is érthető információkhoz juthatunk arról, hogy mi okozhatja az észlelt tüneteket, mivel a felhasználói válaszok (pl. vérnyomás-, pulzusszám-, hőmérséklet-adatok) alapján megmutatja az egyes betegségekkel kapcsolatos tünetegyezés mértékét.

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.