Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ehetek burgonyát IR-esként?

Érdekességek2021. október 18.

Fotó: 123rf.com

Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidráttartalmú diétát kell követniük, ami már önmagában sem egyszerű, odafigyeléssel, folyamatosan egyeztetve a dietetikussal azonban nem korlátozásnak fogjuk megélni az étrendünket! Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük. 

Az IR-étrend alapja a rendszeres, meghatározott szénhidrát tartalmú személyre szabott étkezés, melyben érdemes minél kevesebb gyors vércukorszint emelkedést okozó alapanyagot fogyasztani. Fontos, hogy nem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat az étrendből, csupán a minőség, mennyiség kérdését kell rendbe tenni, és meg kell ismernie egy IR-esnek hogyan tud jó ételkombinációkat összeállítani, hogy finomakat egyen megfelelő vércukor – és inzulinszint elérése mellett.

A sokak által kedvelt köret, a burgonya is sajnos magas glikémiás indexű/GI-értékű, azaz gyorsan felszívódó szénhidrátok közé tartozik, ezért sok IR-es teljesen kiiktatja az étkezéséből. A krumpli önmagában ugyan mindig gyorsan felszívódik, az étrend tervezésnél azonban rendszeresen elfeledjük, hogy egy-egy alapanyagot nem önmagában, hanem egyéb élelmiszerekkel kombinálva eszünk meg, melyek mind-mind befolyásolják az elkészült étel vércukorszint emelő képességét. Az sem mindegy, miként készítjük el a burgonyát: a püré például magasabb glikémiás indexű, mint a héjában főtt krumpli, hiszen a pürésítés minden esetben gyorsítja egy alapanyag felszívódását. 

Amennyiben a kedvelt burgonyaköret mellé fogyasztunk pl. egy-egy szelet húst, akkor egy fehérjében gazdag alapanyag jelenléte miatt már kisebb a burgonya vércukorszint-emelő képessége. Ha mindezt még egy nagy tál friss salátakeverékkel is kombináljuk, akkor egészen szép mennyiségű rosttartalommal is ki tudjuk egészíteni az étkezést. Ezt fokozhatjuk: ha a salátánkra még egy kevés hidegen sajtolt növényi olajat is locsolunk (pl. olívaolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, stb.), akkor jó minőségű zsiradék hozzáadásával kihozhatjuk a lehető legjobbat egy burgonyás köretből, és nem is lesz olyan gyors vércukorszint emelő hatása!


Fotó: 123rf.com

Nagyon fontos, hogy ne korlátozásnak éljük meg az inzulinrezisztens étrendet, hanem tanuljuk meg tudatosan befolyásolnia az ételek vércukorszint-emelő képességét megfelelő és értékes alapanyagok kombinációival, jó ételkészítési technológiákkal – tanácsolja Varga Dóra. 

Fotó: pixabay.com

Ne mondjuk le kedvenc ételeinkről, mert akkor hamar tarthatatlanná tesszük a diétánkat, hanem tanuljuk meg megfelelő mértékben, mennyiségben, jó alapanyagból elkészítve a mindennapi étkezésbe illeszteni azt. Természetesen mindenkinél egyénre szabott étrend összeállítására van szükség, hiszen másképp tolerálja a szervezetünk a magasabb glikémiás indexű ételek fogyasztását. Érdemes próbálkozni, és dietetikus szakember segítségét kérni a személyre szabott étrend megtervezése során.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.