Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ehetek burgonyát IR-esként?

Érdekességek2021. október 18.

Fotó: 123rf.com

Az inzulinrezisztenciásoknak egy meghatározott szénhidráttartalmú diétát kell követniük, ami már önmagában sem egyszerű, odafigyeléssel, folyamatosan egyeztetve a dietetikussal azonban nem korlátozásnak fogjuk megélni az étrendünket! Varga Dórát, a Budai Endokrinközpont dietetikusát kérdeztük. 

Az IR-étrend alapja a rendszeres, meghatározott szénhidrát tartalmú személyre szabott étkezés, melyben érdemes minél kevesebb gyors vércukorszint emelkedést okozó alapanyagot fogyasztani. Fontos, hogy nem kell teljes mértékben elhagyni a szénhidrátokat az étrendből, csupán a minőség, mennyiség kérdését kell rendbe tenni, és meg kell ismernie egy IR-esnek hogyan tud jó ételkombinációkat összeállítani, hogy finomakat egyen megfelelő vércukor – és inzulinszint elérése mellett.

A sokak által kedvelt köret, a burgonya is sajnos magas glikémiás indexű/GI-értékű, azaz gyorsan felszívódó szénhidrátok közé tartozik, ezért sok IR-es teljesen kiiktatja az étkezéséből. A krumpli önmagában ugyan mindig gyorsan felszívódik, az étrend tervezésnél azonban rendszeresen elfeledjük, hogy egy-egy alapanyagot nem önmagában, hanem egyéb élelmiszerekkel kombinálva eszünk meg, melyek mind-mind befolyásolják az elkészült étel vércukorszint emelő képességét. Az sem mindegy, miként készítjük el a burgonyát: a püré például magasabb glikémiás indexű, mint a héjában főtt krumpli, hiszen a pürésítés minden esetben gyorsítja egy alapanyag felszívódását. 

Amennyiben a kedvelt burgonyaköret mellé fogyasztunk pl. egy-egy szelet húst, akkor egy fehérjében gazdag alapanyag jelenléte miatt már kisebb a burgonya vércukorszint-emelő képessége. Ha mindezt még egy nagy tál friss salátakeverékkel is kombináljuk, akkor egészen szép mennyiségű rosttartalommal is ki tudjuk egészíteni az étkezést. Ezt fokozhatjuk: ha a salátánkra még egy kevés hidegen sajtolt növényi olajat is locsolunk (pl. olívaolaj, tökmagolaj, lenmagolaj, stb.), akkor jó minőségű zsiradék hozzáadásával kihozhatjuk a lehető legjobbat egy burgonyás köretből, és nem is lesz olyan gyors vércukorszint emelő hatása!


Fotó: 123rf.com

Nagyon fontos, hogy ne korlátozásnak éljük meg az inzulinrezisztens étrendet, hanem tanuljuk meg tudatosan befolyásolnia az ételek vércukorszint-emelő képességét megfelelő és értékes alapanyagok kombinációival, jó ételkészítési technológiákkal – tanácsolja Varga Dóra. 

Fotó: pixabay.com

Ne mondjuk le kedvenc ételeinkről, mert akkor hamar tarthatatlanná tesszük a diétánkat, hanem tanuljuk meg megfelelő mértékben, mennyiségben, jó alapanyagból elkészítve a mindennapi étkezésbe illeszteni azt. Természetesen mindenkinél egyénre szabott étrend összeállítására van szükség, hiszen másképp tolerálja a szervezetünk a magasabb glikémiás indexű ételek fogyasztását. Érdemes próbálkozni, és dietetikus szakember segítségét kérni a személyre szabott étrend megtervezése során.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is.