Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ekcéma csecsemőkorban

Érdekességek2022. január 14.

Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.

Fotó: gettyimages.comTipikus tünetek

Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

Kiváltó okok

Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

Irány az orvos!

A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.

2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.

Fontos a gondos testápolás

Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.


Megelőzhető?

Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

Fotó: 123rf.com

A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek –tehéntej, tojás, olajos magvak- bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani.

Kinőhető, vagy a későbbi allergia előfutára?

Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. A kicsik egy része valóban kinőheti a betegséget, többségüknél azonban az allergiás tünetek a későbbiekben az ekcéma mellett más formában is jelentkeznek. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A gondos testápolás és az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat. Sokak számára a nagyváros szennyezett levegője is fokozza a tüneteket, mások esetében épp a vidéki levegővel járó pollendús környezet okoz állapotromlást. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.

www.dermatica.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.