Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ekcéma csecsemőkorban

Érdekességek2022. január 14.

Az ekcéma a csecsemő- és kisdedkor leggyakoribb krónikus bőrbetegsége. Gyakorisága 8-15 százalék és ez az arány egyre nő. Dr.Vincze Ildikó bőrgyógyász-kozmetológus segítségével utána jártunk, mi okozhatja a panaszokat és hogyan kezeljük a tüneteket.

Fotó: gettyimages.comTipikus tünetek

Az ekcéma első jelei már a pár hetes babán is megjelenhetnek, jellemzően azonban az 1-2. életévben, az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az először nedvedző hólyagocskák pár nap elteltével felszakadva beszáradnak, majd az egész folyamat ismétlődik. A gyermekek és szülők számára talán a legnehezebb, hogy az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek.

Kiváltó okok

Csecsemő- és kisgyermekkorban leginkább atópiás ekcémával találkozhatunk, ami azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában nagy szerepet játszik az allergiás hajlam öröklődése. A gyermekkori ekcéma sajnos előre jelezheti a későbbiekben megjelenő allergiás betegséget. Az atópiás, vagyis allergiára hajlamos csecsemőknél 2 éves kor alatt ekcémás bőrtünetek jelentkezhetnek, melyek táplálékallergiával is társulhatnak, majd 2 és 3 év között gyakori a savós középfülgyulladás és végül óvodás-kisiskolás korban megjelennek a légúti allergiára jellemző tünetek: köhögés, szemviszketés és orrfolyás.

Irány az orvos!

A bőrgyógyász többnyire már az első vizsgálat során felismeri a jellegzetes tüneteket, melyek alapján megszületik a diagnózis: ekcéma. A terápia felírása során az orvos minden esetben figyelembe veszi a gyermek életkorát, s ennek megfelelően állítja össze az alkalmazandó szerek listáját. Az ekcéma kezelésében helyi szteroid készítmények –krémek- használhatóak a panaszok jelentkezésekor. Ezeket kisgyermekeknél rövid ideig, higított formában alkalmazzuk. Fontos szerepet játszanak a panaszok fellángolásakor jelentkező nagyfokú viszketés csillapításában, azonban a tünetek javulását követően a kis beteg kezelésében inkább a testápolásra helyeződik a hangsúly.

2 éves kor után alkalmazhatók az ún. helyi immunmoduláló szerek, melyek lényege, hogy érzékenyebb bőrfelületeken is alkalmazhatóak, illetve fenntartó kezelésként, hosszabb távon, panaszmentes állapotban is használhatjuk őket, a tünetek megelőzésére.

Fontos a gondos testápolás

Az ekcémás csecsemő érzékeny, gyakran igen száraz bőre gondos ápolást igényel. Fontos a nedvesség- és lipidpótlás, melyekről hypoallergén kozmetikumok segítségével gondoskodhatunk. Kerüljünk minden olyan terméket, amely illatanyagot és színezéket tartalmazhat. A kicsi ruháit, ágyneműit, illetve minden olyan textíliát, amely a bőrével közvetlenül érintkezhet folyékony, színtelen mosószerrel mossuk. Öblítőből a szenzitív, vagy bababarát változatot válasszuk, de az is jó megoldás, ha tiszta vízzel öblítjük át alaposan a ruhácskáit. A nedvesség fokozottan irritálhatja a pici érzékeny bőrét, ezért a pelenkát cseréljük gyakrabban. Ügyeljünk rá, hogy a gyermekszobában ne legyen túl meleg és a kicsit ne öltöztessük túl, mivel a verejtékezés fokozza a panaszokat.


Megelőzhető?

Az allergiás hajlam öröklődik. Már egy allergiás szülő esetén is 30, ha mindkettő allergiás, a gyermeknél közel 60- 80 százalék az esély, hogy megjelennek a tünetek. Több kutatás is igazolta, hogy az anya várandósság alatti diétájával nem csökkenthető a gyermeknél megjelenő ekcéma kockázata. A megelőzésben egyes vizsgálatok alapján azonban fontos szerepet játszhatnak a terhesség alatt nagyobb mennyiségben fogyasztott zöld- és sárga zöldségek, citrusfélék és béta-karotin. Friss kutatások pedig a probiotikumok előnyeiről számolnak be, melyeket a várandósság időszakában és csecsemőkorban fogyasztva csökkenthető a gyermeknél megjelenő allergia kockázatát.

Fotó: 123rf.com

A szoptatás az ekcéma megelőzésében is kulcsfontosságú szerepet játszik. Anyatej hiányában az allergiára hajlamos csecsemőknek hipoallergén (HA) tápszert adhatunk. Ekcémás gyermekeknél a hozzátáplálás megkezdésénél az allergizáló ételek –tehéntej, tojás, olajos magvak- bevezetését javasoljuk az 1 éves kor utáni időszakra halasztani.

Kinőhető, vagy a későbbi allergia előfutára?

Azt, hogy az atópiás ekcéma tünetei elmúlnak-e, vagy a későbbiekben is megmaradnak, csecsemőkorban még nem láthatjuk előre. A kicsik egy része valóban kinőheti a betegséget, többségüknél azonban az allergiás tünetek a későbbiekben az ekcéma mellett más formában is jelentkeznek. Az allergiás hajlamot felülírni nem tudjuk, de sokat tehetünk azért, hogy a tünetek ne rosszabbodjanak. A gondos testápolás és az egészséges, minél kevesebb adalékanyagot, tartósítószert tartalmazó étrend segíthet kontrollálni a panaszokat. Sokak számára a nagyváros szennyezett levegője is fokozza a tüneteket, mások esetében épp a vidéki levegővel járó pollendús környezet okoz állapotromlást. Az ekcéma ugyan nem minden esetben gyógyítható véglegesen, de a kiváltó okok elkerülésével, a gyulladás megszüntetésével tünetmentes állapot érhető el.

www.dermatica.hu


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)