Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Elég égő tud lenni a zöldhulladék-égetés

Érdekességek2020. április 22.

Szoros összefüggés van a légszennyezés és a vírusos légúti megbetegedések súlyossága között, így a koronavírus-járvány miatt még a korábbi éveknél is sürgetőbb a zöldhulladék-égetés csökkentése. Az újabb tudományos eredmények és a lakossági fellépések hatására országszerte egyre több településen tiltják be ezeket az égetéseket.  

„Az egész völgyet ellepi a füst, a szomszéd faluig, mert többen kerti hulladékot égetnek. Mit lehet tenni?” „Ki sem tudjuk nyitni az ablakot, áll a füst az egész utcában.” Az elmúlt hetekben számos ehhez hasonló, zöldhulladék-égetésről szóló panasz érkezett a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájába.

Ahogy elkezdődtek a kora tavaszi kerti munkák, úgy vette kezdetét a növényi hulladékok óriási mennyiségű, egészségre káros füstöt okozó elégetése is országszerte – és nem csak azokon a településeken, ahol a helyi rendelet ezt megengedi. Idén ez az időszak egybeesik a koronavírus-járvány miatt kihirdetett vészhelyzettel, mely során a védekezésben különösen fontos szerepet kap az egészséges környezet, hiszen tisztább levegőben könnyebben vészelhetjük át a járványt. A Nemzeti Népegészségügyi Központ által is javasolt gyakori szellőztetés is akkor tud hatásos lenni, ha füstmentes a kinti levegő.

Minderre tekintettel a Levegő Munkacsoport és két másik civil szervezet közös nyilatkozatban sürgette a zöldhulladék-égetés betiltását. Felhívásuk alapján a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) több mint 1600 polgármesternek írt levelet, amit több siker követett: azonnali hatállyal betiltották az kerti hulladék égetését Csobánkán, Etyeken, Gárdonyban, Halásztelken, Kistarcsán, Mendén, Nyíregyházán, Szigetszentmiklóson és Zsámbokon. További településekről is érkeznek pozitív visszajelzések. Dr. Bándi Gyula zöld ombudsman pedig figyelemfelhívást adott ki, hivatkozva a civil szervezetek anyagaira.


Az avarégetés betiltásának lakossági támogatottságát jól mutatja, hogy a körülbelül 4000 lakosú Halásztelken egy közösségi médiában lezajló szavazáson mindössze két nap leforgása alatt 721 főből 666 (92 százalék) szavazott az avarégetés tilalma mellett.

Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője elmondta: „Az utóbbi időben a szokásosnál is többen kérnek segítséget ahhoz, hogy előremozdítsák saját településükön a zöldhulladék-égetés megszüntetését. Számukra azt javasoljuk, hogy ha ilyen égetést tapasztalnak, először is próbálják az égetőt lebeszélni erről a cselekedetéről, juttassák el neki és minél több helyi lakosnak, intézménynek a KÖTHÁLÓ tájékoztatóját és a Levegő Munkacsoport vagy a TÖOSZ plakátját. Fogjanak össze az égetést ellenző más lakosokkal, ahogy ezt például Dunakanyar lakosai tették. Kérjék az önkormányzatot, hogy (amennyiben még nem tette meg) tiltsa be a zöldhulladék-égetést és határozottan lépjen fel a tilalmat megszegők ellen, valamint segítsen a zöldhulladék kezelésére megoldást nyújtani a komposztálás népszerűsítésével, a zöldhulladék-elszállítás megszervezésével, illetve közösségi eszközök (például ágdaráló) beszerzésével.”


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Fenntartható táplálkozás a dietetikai gyakorlatban

2025. június 30.

A fenntarthatóság nem csupán arról szól, hogy ne üljünk autóba, használjunk közösségi közlekedést vagy járjunk gyalog, kerékpárral. Az elfogyasztott élelmiszereink is rendelkeznek kisebb/nagyobb ökológiai lábnyommal, mellyel segíthetünk vagy árthatunk a Földünk ökológiai állapotának.
Az ökológiai lábnyom az az érték, amely azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék megsemmisítéséhez, feldolgozásához. A használt föld és halászati terület alapján az ökológiai lábnyom hat tényezőből tevődik össze: szén lábnyom, legelő lábnyom, erdő és halászati lábnyom, szántó és beépített területek lábnyoma.
Az ökológiai lábnyom-érték kiszámítható a legkülönfélébb dolgokra vetítve, például: országok, csoportok, egyének, vállalatok stb.
A táplálkozásra vonatkoztatva a következőképpen számolhatjuk ki az ökológiai lábnyomot:
ökológiai lábnyom (gha) = élelmiszer-mennyiség (kg) x ökológialábnyom-intenzitás (gha/kg) (1)

Az OKOSTÁNYÉR és az ökológiai lábnyom

Vetőné Mózner Zsófia és Szűcs Zsuzsanna kutatásukban összehasonlították a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával. Látható, hogy a húsok, húskészítmények, a zsiradékok és a tejtermékek adják a „lábnyom” legnagyobb részét, közel 71%-t (1. ábra).

Milyen a megfelelő napolaj?

2025. június 30.



A modern kozmetikumok korában már nem az „olaj” a használatos a nap káros hatásainak kiszűrésére, hanem különböző összetételű egyéb termékek, melyek az ultraviola A és B sugárzás korlátozott átengedése mellett még mást is nyújtanak a bőrnek: biztosítják a bőrsejtek megfelelő nedvességtartalmát (azaz kellően hidratálnak). Nyilvánvaló, hogy a készítmény allergiamentes alapanyagokból kell, hogy összeálljon, emellett nem tömítheti el a bőr pórusait.

A termékeket különböző hangzatos nevekkel illetik (naptej, napbalzsam, napozókrém stb.). Soha ne higgye el azt az állítást, hogy egy termék 100%-ban kiszűri a sugarakat (ezeket „sunblocker” megnevezéssel dicsérik), hiszen minden készítmény kisebb-nagyobb mértékben átengedi az ultraviola sugarakat.

A napvédő készítmények nem azért vannak, hogy meghosszabbítsák a napon való tartózkodás idejét, hanem azért, hogy védelmet nyújtsanak a bőrnek a napon.

A fényvédő készítményeknél az UVB-sugárzást elnyelő képességet az SPF (az angol sun protection factor – nap ellen védő tényező rövidítése) számban, 2-100-ig terjedő tartományban adják meg. Ha egy készítmény SPF10 besorolást kap, az azt jelenti, hogy az UVB-sugárzás 90%-át elnyeli (legalábbis, míg nem szívódik fel a krém a bőrbe), tehát ennyivel csökken a sugárzás DNS-károsító hatása.

Az SPF20 felirat azt jelzi, hogy a készítmény a sugaraknak már a 95%-át kiszűri. A UVA-faktor a krém UVA-sugárzást elnyelő képességére vonatkozik, értéke 2-30-ig terjedhet. Értelemszerűen a magasabb számok a nagyobb fényvédő képességet jelzik. Tehát a jó napozókrém mindkétfajta sugárzás ellen véd, és a védelem faktorát mind a két értékre megadják.

Csak olyan készítményt vegyen, melyen a fenti értékek fel vannak tüntetve, minden más reklámszöveg mellékes! A napozást mindig a nagyobb, minimum SPF15/UVA12 faktorú fényvédő krémmel kell kezdeni. Érzékeny bőr esetén még erősebbel.

Magyar kutatók űrgeodéziai módszerekkel figyelik, hogyan mozognak a parajdi sóbánya sótömbjei

2025. június 29.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) kutatói több mint öt éve működtetnek nemzetközi együttműködés keretében egy korszerű űrgeodéziai megfigyelőrendszert (InSAR reflektort) a parajdi Sóháton és környékén, helyi szakértők közreműködésével. A gyűjtött adatokból nagy pontossággal lehet követni a felszíni mozgásokat, aminek köszönhetően jobban megérthetjük a mostani eseményeket.

Az elmúlt hetekben Parajdra figyel a térségünk. A turisztikailag is népszerű sóbányát be kellett zárni az áradások miatt, mivel május 29-én a turisták által látogatott 120 mélyen lévő szint is feltelt vízzel. Lezárták a sóbánya bejáratát, jelenleg fennáll a veszély, hogy a régi bányarész födémje beomlik. Miután süllyedést tapasztaltak a Dózsa-bánya fölött, elővigyázatosságból a parajdi sóbánya környéki lakosokat evakuálták. Először 10, majd 45 házból telepítették ki a lakókat, számolt be a maszol.ro.

A helyieknek a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (HUN-REN FI) is segítséget ajánlott fel, valamint szakmai kérdésekkel is megkeresték őket. Kutatóintézetünk több mint öt éve vesz részt a nemzetközi Topo-Transylvania kutatási projektben, amelynek részeként egy korszerű műholdas megfigyelőrendszert telepítettek (InSAR reflektorokat) Parajd térségébe, a Sóhát és környéke felszínére is. A hálózat létrehozásának eredeti célja nem a napi rendszeres megfigyelés, hanem a sótömzs lassú mozgásának monitorozása volt. A mostani sajnálatos események rámutattak, hogy a hálózat új hasznosítási lehetőséggel is tud szolgálni és fontos szerepet kaphat az áradás utáni megfigyelőrendszerekben.

A rendszer űrgeodéziai módszereken alapul, amellyel rendkívül pontos méréseket végezhetnek a kutatók. A felszín alatti sótömbök mozgásait akár milliméteres pontossággal is észlelni tudják. A telepített reflektorok (a mellékelt fotókon) nem bocsátanak ki jelet, viszont kiválóan visszaverik a Sentinel-1 műholdak által kibocsátott mikrohullámú radarjeleit, amelyeket az Európai Unió Copernicus földmegfigyelő programja működtet. A műholdak 6-12 naponta repülnek el ugyanazon terület felett, ezért a változások napi szintű megfigyelésére nem alkalmasak. Ugyanakkor hosszabb távon, néhány hetes-hónapos időszakban megbízhatóan kimutatható, hogy a bányát ért vízbetörés előtt és után milyen felszíni mozgások történtek.