Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Élelmiszerbiztonság nyáron

Érdekességek2025. szeptember 03.

Fotó: mego-studio | freepikÉtelfertőzés vagy ételmérgezés?

A nyári meleg kedvez a szabadtéri sütögetéseknek, piknikeknek, de sajnos a kórokozóknak is. Ilyenkor különösen figyelni kell az ételek helyes tárolására, mivel könnyen kialakulhat ételfertőzés vagy ételmérgezés. Bár a két fogalom hasonlónak tűnik, nem teljesen ugyanazt jelenti. (1) Ételfertőzésről akkor beszélünk, ha élő kórokozók – például baktériumok, vírusok vagy paraziták – jutnak a szervezetbe a táplálékkal, és ott elszaporodva betegséget okoznak. Ezzel szemben az ételmérgezést mérgező anyagok, például baktériumok által termelt toxinok váltják ki, vagyis nem mindig a kórokozó, hanem annak „terméke” a baj forrása.

A panaszok mindkét esetben hasonlóak lehetnek: hasmenés, hányás, gyomorfájdalom, láz, rossz közérzet, levertség. A tünetek akár néhány órával az étel elfogyasztása után is jelentkezhetnek, de néha csak 1-2 nap elteltével válnak észrevehetővé.

A leggyakoribb, élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó baktériumok közé tartozik a Salmonella, amely elsősorban nyers tojásban, nem megfelelően hőkezelt baromfihúsban fordul elő, különösen kisgyermekeknél és időseknél veszélyes. Szintén gyakori a Campylobacter, amely a szárnyas húsokkal kerülhet a szervezetbe, ha nem sütjük át azokat megfelelően. A Listeria monocytogenes különösen veszélyes lehet a várandós nőkre, idősekre és legyengült immunrendszerű emberekre. Hűtőben tárolt, de nem kellően hőkezelt ételek – például lágy sajtok vagy felvágottak – is hordozhatják ezt a kórokozót. Az E. coli baktérium egyes törzsei szintén súlyos megbetegedést okozhatnak. Gyakran darált húsban vagy nyersen fogyasztott zöldségekben (például levélzöldségek, salátafélék) található meg, ha azok szennyezett vízzel kerültek kapcsolatba.


TUDTA-E?
●	A nyári magas páratartalom és hőmérséklet kedvez a baktériumok szaporodásának, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az élelmiszer-eredetű megbetegedések megelőzésére. 
●	Az élelmiszerpazarlás megelőzése érdekében tervezzük úgy a nyaralást megelőző napok étkezéseit, hogy a közeli lejáratú élelmiszereket felhasználjuk. Romlandó élelmiszert ne hagyjunk a hűtőben, amit lehet, fagyasszunk le.
•	Nyáron különösen figyeljünk a higiéniai szabályokra: tartsuk külön a nyers élelmiszereket és a kész ételeket, mossunk gyakran kezet, az ételeket ne hagyjuk sokáig hűtés nélkül az asztalon, és a romlandó élelmiszereket mindig hűtőtáskában szállítsuk.
•	A penészes lekvárt semmiképp se fogyasszuk el – még a penész eltávolítása vagy újrafőzés után sem. A penészgombák által termelt mikotoxinok az élelmiszerben szétszóródhatnak, és hosszú távon komoly egészségkárosodást okozhatnak.

Felhasznált irodalom

  1. Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). [Internet]. Elérhető:
    https://portal.nebih.gov.hu/-/elelmiszerek-okozta-megbetegedesek-megelozese

forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem minden fájdalmas vizelés fertőzés

2025. október 23.

A hólyagfájdalom szindróma (interstitialis cystitis) krónikus, nem fertőzéses eredetű állapot, amely tartós, hólyagtáji fájdalommal, gyakori vizeléssel, éjszakai felkelésekkel és akár szexuális együttlét során jelentkező panaszokkal járhat. A diagnózis egyik kulcsa, hogy először ki kell zárni a húgyúti fertőzést és más betegségeket. A kivizsgálás és a kezelés személyre szabott, és több szakterület együttműködését igényli.

„Sokan »visszatérő felfázásnak« gondolják, pedig valójában hólyagfájdalom szindrómáról van szó. Itt nem az antibiotikum a főszereplő, hanem a betegedukáció és az egyénre szabott, lépésről lépésre felépített kezelési terv” – hangsúlyozza dr. Póth Sándor, a Budai Egészségközpont urológusa.

Nem érdemes halogatni: mi a titka a tudatosabb szemápolásnak?

2025. október 23.

A szakemberek egyetértenek abban, hogy az éves szemvizsgálat a legfontosabb lépés, még akkor is, ha valaki úgy érzi, nincs problémája a látásával.

A képernyős munka során beépített szünetek, a természetes fény előnyben részesítése, és amennyiben mesterséges világításra van szükség, a meleg fényű, szem-barát LED izzók választása mind hozzájárul a hosszú távú szem-egészséghez. Azoknak, akik szemüveget viselnek, érdemes figyelemmel kísérniük a lencsék állapotát – a régi, karcos vagy nem megfelelő erősségű lencsék gyakran több kárt okoznak, mint hasznot. A táplálkozás szerepe sem elhanyagolható a szemápolásban. Az A-, C- és E-vitamin mellett a lutein és zeaxantin különösen fontosak a retina egészségéért,  ezek a zöld leveles zöldségekben, tojásban és narancssárga gyümölcsökben található tápanyagok. A megfelelő hidratálás és UV-védelem szintén alapvető fontosságú. “A szem egész életünkben hűségesen szolgál minket. A negyvenes évek után tudatos odafigyeléssel és rendszeres szakorvosi ellenőrzéssel még évtizedekig fenntartható a kiváló látás élménye. Szakértők tapasztalatai szerint a kulcs valóban a megelőzésben és a korai beavatkozásban rejlik” – tette hozzá Boros Mária optometrista.

Daganatos betegségek – Mindenkinek a legjobb esély jár

2025. október 22.

A daganatos betegség mélyebb, kutatásokon alapuló megértése az elmúlt évtizedekben jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy nem csak hatékonyabb, de a páciensek számára is kíméletesebb kezelési protokollok segíthessék a gyógyulást. A képalkotó és szövettani módszerekkel megerősített diagnózist követően ma már rendszerint egy több szakterületből álló onkoterápiás csapat dönt a további lépésekről, figyelembe véve a daganat méretét és típusát, a nyirokcsomó-érintettséget, valamint a beteg preferenciáit és általános állapotát. A kezelési út általában sebészeti beavatkozással indul -az emlődaganat esetében a műtétet gyakran megelőzheti a gyógyszeres kezelés- amelyet szükség esetén sugárkezelés, hormonkezelés vagy gyógyszeres terápia egészíthet ki – emellett pedig egyre nagyobb szerep jut a fent említett életmódbeli változtatásoknak és a beteg mentális jóllétének is. A cél a gyógyítás mellett a túlkezelés elkerülése és a mellékhatások minimalizálása, illetve a lehető legjobb életminőség elérése a páciens mindennapjaiban.

A diagnosztika mellett a terápiák is fejlődnek: számos új, innovatív terápiát hagytak jóvá az elmúlt néhány évben, így a betegek kilátásai még a magasabb kockázatú esetekben is nagymértékben javultak. Az első 5 évben ugyanis a diagnosztizált emlődaganatos esetek mintegy 10%-ában újul ki a betegség, míg a legnagyobb esély erre az első és a második év közötti időszakra tehető a kutatások szerint. Ennek elkerülésében jelentős szerepet játszanak a kifejezetten személyre szabott, gyógyszer- és hormonterápiát kombináló kezelések. „A terápiás döntések során ma már nemcsak a daganat biológiai tulajdonságai számítanak, hanem az is, hogy a beteg számára milyen életminőség biztosítható hosszú távon. Ebben sok az egyéni tényező, de minden innovációs törekvés abba az irányba mutat, hogy egyre célzottabb kezelésekkel nemcsak tovább élni, hanem jobban élni is segítsünk az érintetteknek. Emellett a folyamatban kulcsszerep jut a kommunikációnak és annak, hogy beteg számára teljesen átlátható legyen a betegút teljes egésze” – mondta Prof. Dr. Bodoky György az eseményen.