Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Élet a rizsen túl

Érdekességek2019. július 19.

Fotó: 123rf.com

A magyar ember körete általában kimerül a fehér rizsben és a krumpliban. Ezek azonban nem a legegészségesebb táplálékaink, ráadásul inzulinrezisztenciásoknak és cukorbetegeknek nem is ajánlják. Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa megosztotta, milyen más köreteket készíthet helyettük.

Bulgur

A bulgur neve sokak számára nem cseng ismerősen, pedig az egyik legegészségesebb alternatívája a hagyományos köreteknek. A tört búzából készült étel a török és az arab konyha meghatározó alapanyaga, búzatöretnek vagy török rizsnek is nevezik hazánkban. Boltok polcain megtalálható rizsszemnyi méretű és egészen apró szemű változata is, melyből néhány perc alatt ízletes köret varázsolható. Alacsony a zsír-és kalóriatartalma, viszont vitaminokban (B, E), ásványi anyagokban (kálium, magnézium, vas, folsav) és rostban bővelkedik, ami miatt a fogyókúrázók és a cukorbetegek, inzulinrezisztenseken kívül a kismamáknak is ajánlott.

Kuszkusz

Az észak-afrikai csemege egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészséges táplálkozás hívei körében, hiszen számtalan felhasználási módja ismert. Köreten kívül ugyanis fogyasztható egytálételnek, salátához, sőt, akár még édességekhez is felhasználható! Magyarországon a durumbúzadarából készült változat terjedt el, de ezen kívül más gabonákból is készülhet. A tarhonyához hasonló étel remekül beilleszthető cukorbeteg/IR diétába, –  főleg, ha teljes kiőrlésű- hiszen a lassú felszívódó szénhidrátok csoportját erősíti. Igen magas az antioxidáns és a B-vitamin és kálium tartalma, melynek következtében rendszeres fogyasztása véd a szív-és érrendszeri problémák ellen. Fogyókúrázóknak is tökéletes, hiszen magas fehérje,- és rost tartalommal rendelkezik, így hamar teltségérzetet kelt.


Quinoa

A szuper élelmiszerként is gyakran emlegetett quinoát bár gyakran a gabonák közé sorolják, valójában egy spenóthoz hasonló álgabonáról van szó, melynek a magját fogyasztjuk. A vegetáriánus étkezés híveinek jó barátja, hiszen magas a fehérjetartalma és minden esszenciális aminosavat tartalmaz. Jelentős vitamin és ásványi anyagtartalma miatt kiemelkedik a többi gabona közül, így a gyengébb immunrendszerrel rendelkezők és az idősebbek étkezésében nagy segítségünkre lehet. Magas folsavtartalma miatt kismamáknak is előszeretettel ajánlják, továbbá remekül beilleszthető cukorbetegek, inzulinrezisztensek és gluténmentessége miatt a lisztérzékenyek diétájába is. Felhasználása széleskörű, bátran alkalmazható köretnek, egytálételnek, levesbetétnek, süteménynek, illetve salátákhoz is.

Tipp: Ha nem előáztatott quinoát vásárolunk, akkor áztassuk be főzés előtt, különben kesernyés ízt tapasztalhatunk.

Hajdina

A sokrétűen felhasználható hajdina sem gabona a közhiedelmmel ellentétben, hanem a keserűfűfélék csoportjába tartozik, emiatt lisztérzékenynek is bátran fogyaszthatják. Magas telítetlen zsírsav tartalmának köszönhetően hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez.

Emellett segít a méregtelenítésben és az emésztési folyamatokban is, hiszen jelentős rosttartalmának következtében hozzájárul a bélrendszer megfelelő működéséhez. Mindezeken kívül ásványi anyagokban, köztük magnéziumban, káliumban és is bővelkedik, értékes B-vitamin forrásunk is. P-vitamin tartalmának köszönhetően hozzájárul az erek rugalmasságának megőrzéséhez is.

Amaránt

Az álgabonák táborát erősítő amaránt a gabonafélékkel összehasonlítva alacsonyabb szénhidrát tartalommal, és magasabb fehérje-, zsír-, rost-, illetve ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Kiemelkedő lizin tartalma elősegíti az izom építését és regenerálódását, magas kalcium, magnézium tartalmának köszönhetően segít a csontritkulás megelőzésében. Nagyszerű köret lehet nyers magja, míg pattogatott amaránt formájában alkalmazhatja kenyérsütéshez, salátákhoz, müzlibe, krémlevesekhez.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)