Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Életközépi válság, avagy a romba dőlt álomvár

Érdekességek2018. július 20.

A pánik oldását szolgáló alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat…

A férfiak nem tudják, hogy bizony, ők is ‘klimaxolnak’, még ha más módon is mint a nők. A rettegés, annak az érzése, hogy az épített birodalom mint kártyavár omolhat össze, valamint a kiégés érzése biztos jele az életközépi válságnak, és érzelmileg hasonlóképp megterhelő, mint a nőknél többek közt a nőiességük hanyatlása miatt megélt aggodalom. A pszichés problémák ebben az időszakban mindkét nemnél gyakoriak,  de a nőknél  a menopauza, mely során szinte ‘megbolondulnak a hormonok’, fizikailag is kifejezetten megterhelő időszakot jelent. Nem ritkán fordulnak elő náluk elő pszichoszomatikus tünetek is, ami mögött viszont legtöbbször az orvos semmilyen betegséget nem talál. 

Vannak hirtelen jövő, váratlan válsághelyzetek az életben, amelyek a vis major kategóriába tartoznak, és nem lehet rá felkészülni, bár felvértezett lélekkel és biztos családi háttérrel azokat is könnyebb átvészelni. Azonban az életkori krízisek, mint például a serdülőkor, a családalapítás, a gyermekszületés, a klimax, és fő témánk, az élet közepi válság is nagy biztonsággal bejósolható életesemény, amelyet nem kerülhetünk ki. Azonban a krízis mindig fordulópontot is jelent. Olyan feszült, fájdalmas állapotot, amely magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét egyaránt. 

A ‘borítás’ ilyenkor gyógyírnak tűnhet a problémákra

A legnagyobb és legégetőbb problémát az élet közepén az jelenti, hogy el kell döntenünk, hogy a hátralévő időnkben mihez kezdjünk magunkkal. Ekkor tesszük mérlegre eddigi életünket, ekkor kerülhet sor az őszinte szembenézésre eddigi életünkkel, valamint  az életidő szabott voltára való eszmélésre. Ekkor kezd el bennünket marcangolni a kérdés, hogy ha eltávozunk az élők sorából, hagyunk-e nyomot magunk után a világban, büszkék lehetnek-e ránk a gyermekeink, leszármazottaink.


Vannak, akik, hogy gyorsan rövidre zárják a változás feszültségét, felbontják hosszú évek óta stabil kapcsolatukat, azt remélve, hogy az újítás gyógyírként oldja majd meg problémáikat.
Pedig a házasság nem egyik napról a másikra lesz unalmas, vagy fárasztó, a társkapcsolatot hosszú éveken át, szinte észrevétlenül elhanyagolódnak el és mennek tönkre. Azonban ennek a lefelé ívelő folyamatnak a felismerése gyakran csak az életközépi válság idején következik be, melyet pánikszerűen követhet a ‘borítás’. Minél inkább csúszik bele egy párkapcsolat a ‘társas magányba’, annál valószínűbb, hogy az életközépi válság idején romba dől az addig közösen építgetett családi álomvár.  

A másik, ugyanolyan fontos, ugyanezt a korosztályt érintő fogalom a kiégés, a burnout, amelynek tünetei a kedvetlenség, depresszió, az addig élvezettel és lelkesen – talán túl lelkesen is, amit a munkaalkoholizmus szakszóval illetünk – végzett munka megutálása. Néha az érintett embert a benső énje figyelmezteti, hogy nem azt csinálja, amit szeretne, amire képességei és adottságai predesztinálják. Ilyenkor jönnek rá sokan, hogy hobbijuk, kedvenc időtöltésük sincsen, amit igazán élvezhetnének, amiben kiteljesedhetnének, és kiszállhatnának a mindennapok mókuskerekéből. Ebben az időben – a tesztoszteron hormon csökkenéséből adódóan is –, csökken a férfiak szexuális érdeklődése, libidója, lehangolttá válhatnak, befelé fordulóvá, megkeseredetté válnak.

Mi lehet a valódi  megoldás?

Filmekből, reklámokból, álpróféták beszámolóiból az árad felénk, hogy ilyenkor dobjunk el kapát-kaszát, és valósítsuk meg önmagunkat, járjuk végig az El Caminót, utazzunk el Balira, Peruba, érintetlen tájakra, hogy megtaláljuk önmagunkat. De gondoljunk bele! Ekkor nem csak a problémáink elől menekülünk? És vajon miért jelentene egy ilyen roppant drága, a családi kasszából bizonyosan hiányzó összegbe kerülő út menekülést, és miért-miben jelentene változást? Hiszen, amikor visszajövünk, ugyanaz vár ránk. Biztos, hogy ez a jó megoldás?
Ha az anyagiak miatt az előbbi „útkeresés” nem megvalósítható, akkor mi az általános, jól bevett – és sajnos elfogadott – szokás?  Nyugtatót íratnak a „körzetinél”, rákapnak az alkoholos italokra, illetve magasabb fokozaton fogyasztják, mint addig. A férfiak bátrabban eresztik ki a felgyülemlett gőzt ilyenformán nyilvánosan, illetve egymás között, míg a nők inkább otthon, magányosan isznak elbújva. Ezért is nevezik a női alkoholizálást zugivásnak, ami még veszélyesebb, mint a közösségi ivászat, hiszen nehezen felfedezhető, ezért nem lehet segíteni a bajbajutotton. Felmérések szerint a fokozott alkoholfogyasztás az ötvenpluszos magyar férfiakra és nőkre különösen jellemző.
Azonban az elfojtás, az alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat.  Jó döntés lehet viszont a problémák megjelenésével párhuzamosan segítséget kérni egy szakembertől. Pszichológushoz fordulni nem a kudarc beismerése, hanem nagyon is bölcs válasz az életközépi válság egyedül aligha legyőzhető kihívásaira. Ezen felül érdemes lehet megtanulni relaxálni, és olyan önismereti csoporthoz csatlakozni, amit képzett pszichológus vezet. Ha nagyobbnak tűnik a gond, akkor pszichiáterhez is fordulhatunk, akinek módjában áll akár gyógyszerekkel is segíteni bennünket, hogy átvészelhessük a pszichésen megterhelő időszakot.

A nőknél a klimax kínzó tünetei jól kezelhetők, azonban férfiak számára is van segítség

A nőgyógyász a dolog hormonális oldaláról megközelítve a problémát tud segíteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a hangulat,az  önértékelés és viselkedés is sokkal stabilabb legyen.

A férfiak hormonális állapota is meghatározza a hangulatukat, munkabírásukat. Gyakori, hogy a felgyűlt stressz miatt a prolaktin hormon szintje emelkedik szervezetükben, míg életkorral csökken a tesztoszteron szintje. Mindez nemcsak a szexuális teljesítőképességre van rossz hatással (a prolaktin  felelős a szexuális kielégülés érzetért. A túl magas prolaktinszint a férfiaknál libidóvesztést, impotenciát válthat ki, csökkenti a vér tesztoszteron avagy szexhormon-szintjét is), hanem anyagcseregondokat is okoz, például olyan derék körüli elhízást – úszógumit –, amitől nem tud megszabadulni a férfi.

A személyiség gyenge pontjai nemritkán a változókorban válnak hangsúlyossá, nyilvánvalóvá. Ha az önreflexió rendre elmaradt a leélt évek során,  és valahogy sikerült is elleplezniük a személyiségükből fakadó problémákat az érintetteknek,  ebben az életszakaszban sajnos szinte szükségszerű, hogy ‘az időzített bomba robban’, és az illető úgy érezheti, egyszerre szinte szétesik minden benne és körülötte. A jó hír azonban, hogy az emberek nagy részénél jól át lehet hangolni ezeket az elkeseredett időszakokat. A terapeuta, a rendszeres testmozgás, az újra megtalált hobbi, a barátságok felelevenítése, a meditáció, új dolgok elsajátítása, a rendszeres  tanulás mind-mind segíthetnek a felborult lelki egyensúly visszaállításában. Akik párkapcsolatban élnek, először lehetőleg önmaguknál kezdjék el a változtatást, mielőtt egy kiugrással tönkre tennék szeretetteljes párkapcsolatukat. Akik pedig magányosan élnek, önbecsülésüket visszaszerezve, új, megerősödött énjük birtokában új párkapcsolatot találhatnak, amelyben, okulva az életközépi válság során megéltekből, felvérteződve számos új képességgel, nagy eséllyel képesek lesznek a kiteljesedésre.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.