Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Életközépi válság, avagy a romba dőlt álomvár

Érdekességek2018. július 20.

A pánik oldását szolgáló alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat…

A férfiak nem tudják, hogy bizony, ők is ‘klimaxolnak’, még ha más módon is mint a nők. A rettegés, annak az érzése, hogy az épített birodalom mint kártyavár omolhat össze, valamint a kiégés érzése biztos jele az életközépi válságnak, és érzelmileg hasonlóképp megterhelő, mint a nőknél többek közt a nőiességük hanyatlása miatt megélt aggodalom. A pszichés problémák ebben az időszakban mindkét nemnél gyakoriak,  de a nőknél  a menopauza, mely során szinte ‘megbolondulnak a hormonok’, fizikailag is kifejezetten megterhelő időszakot jelent. Nem ritkán fordulnak elő náluk elő pszichoszomatikus tünetek is, ami mögött viszont legtöbbször az orvos semmilyen betegséget nem talál. 

Vannak hirtelen jövő, váratlan válsághelyzetek az életben, amelyek a vis major kategóriába tartoznak, és nem lehet rá felkészülni, bár felvértezett lélekkel és biztos családi háttérrel azokat is könnyebb átvészelni. Azonban az életkori krízisek, mint például a serdülőkor, a családalapítás, a gyermekszületés, a klimax, és fő témánk, az élet közepi válság is nagy biztonsággal bejósolható életesemény, amelyet nem kerülhetünk ki. Azonban a krízis mindig fordulópontot is jelent. Olyan feszült, fájdalmas állapotot, amely magában hordozza a pozitív és a negatív irányba történő változás lehetőségét egyaránt. 

A ‘borítás’ ilyenkor gyógyírnak tűnhet a problémákra

A legnagyobb és legégetőbb problémát az élet közepén az jelenti, hogy el kell döntenünk, hogy a hátralévő időnkben mihez kezdjünk magunkkal. Ekkor tesszük mérlegre eddigi életünket, ekkor kerülhet sor az őszinte szembenézésre eddigi életünkkel, valamint  az életidő szabott voltára való eszmélésre. Ekkor kezd el bennünket marcangolni a kérdés, hogy ha eltávozunk az élők sorából, hagyunk-e nyomot magunk után a világban, büszkék lehetnek-e ránk a gyermekeink, leszármazottaink.


Vannak, akik, hogy gyorsan rövidre zárják a változás feszültségét, felbontják hosszú évek óta stabil kapcsolatukat, azt remélve, hogy az újítás gyógyírként oldja majd meg problémáikat.
Pedig a házasság nem egyik napról a másikra lesz unalmas, vagy fárasztó, a társkapcsolatot hosszú éveken át, szinte észrevétlenül elhanyagolódnak el és mennek tönkre. Azonban ennek a lefelé ívelő folyamatnak a felismerése gyakran csak az életközépi válság idején következik be, melyet pánikszerűen követhet a ‘borítás’. Minél inkább csúszik bele egy párkapcsolat a ‘társas magányba’, annál valószínűbb, hogy az életközépi válság idején romba dől az addig közösen építgetett családi álomvár.  

A másik, ugyanolyan fontos, ugyanezt a korosztályt érintő fogalom a kiégés, a burnout, amelynek tünetei a kedvetlenség, depresszió, az addig élvezettel és lelkesen – talán túl lelkesen is, amit a munkaalkoholizmus szakszóval illetünk – végzett munka megutálása. Néha az érintett embert a benső énje figyelmezteti, hogy nem azt csinálja, amit szeretne, amire képességei és adottságai predesztinálják. Ilyenkor jönnek rá sokan, hogy hobbijuk, kedvenc időtöltésük sincsen, amit igazán élvezhetnének, amiben kiteljesedhetnének, és kiszállhatnának a mindennapok mókuskerekéből. Ebben az időben – a tesztoszteron hormon csökkenéséből adódóan is –, csökken a férfiak szexuális érdeklődése, libidója, lehangolttá válhatnak, befelé fordulóvá, megkeseredetté válnak.

Mi lehet a valódi  megoldás?

Filmekből, reklámokból, álpróféták beszámolóiból az árad felénk, hogy ilyenkor dobjunk el kapát-kaszát, és valósítsuk meg önmagunkat, járjuk végig az El Caminót, utazzunk el Balira, Peruba, érintetlen tájakra, hogy megtaláljuk önmagunkat. De gondoljunk bele! Ekkor nem csak a problémáink elől menekülünk? És vajon miért jelentene egy ilyen roppant drága, a családi kasszából bizonyosan hiányzó összegbe kerülő út menekülést, és miért-miben jelentene változást? Hiszen, amikor visszajövünk, ugyanaz vár ránk. Biztos, hogy ez a jó megoldás?
Ha az anyagiak miatt az előbbi „útkeresés” nem megvalósítható, akkor mi az általános, jól bevett – és sajnos elfogadott – szokás?  Nyugtatót íratnak a „körzetinél”, rákapnak az alkoholos italokra, illetve magasabb fokozaton fogyasztják, mint addig. A férfiak bátrabban eresztik ki a felgyülemlett gőzt ilyenformán nyilvánosan, illetve egymás között, míg a nők inkább otthon, magányosan isznak elbújva. Ezért is nevezik a női alkoholizálást zugivásnak, ami még veszélyesebb, mint a közösségi ivászat, hiszen nehezen felfedezhető, ezért nem lehet segíteni a bajbajutotton. Felmérések szerint a fokozott alkoholfogyasztás az ötvenpluszos magyar férfiakra és nőkre különösen jellemző.
Azonban az elfojtás, az alkoholizálás, az elhamarkodott döntések később sokszorosan megbosszulják magukat.  Jó döntés lehet viszont a problémák megjelenésével párhuzamosan segítséget kérni egy szakembertől. Pszichológushoz fordulni nem a kudarc beismerése, hanem nagyon is bölcs válasz az életközépi válság egyedül aligha legyőzhető kihívásaira. Ezen felül érdemes lehet megtanulni relaxálni, és olyan önismereti csoporthoz csatlakozni, amit képzett pszichológus vezet. Ha nagyobbnak tűnik a gond, akkor pszichiáterhez is fordulhatunk, akinek módjában áll akár gyógyszerekkel is segíteni bennünket, hogy átvészelhessük a pszichésen megterhelő időszakot.

A nőknél a klimax kínzó tünetei jól kezelhetők, azonban férfiak számára is van segítség

A nőgyógyász a dolog hormonális oldaláról megközelítve a problémát tud segíteni, hozzájárulva ahhoz, hogy a hangulat,az  önértékelés és viselkedés is sokkal stabilabb legyen.

A férfiak hormonális állapota is meghatározza a hangulatukat, munkabírásukat. Gyakori, hogy a felgyűlt stressz miatt a prolaktin hormon szintje emelkedik szervezetükben, míg életkorral csökken a tesztoszteron szintje. Mindez nemcsak a szexuális teljesítőképességre van rossz hatással (a prolaktin  felelős a szexuális kielégülés érzetért. A túl magas prolaktinszint a férfiaknál libidóvesztést, impotenciát válthat ki, csökkenti a vér tesztoszteron avagy szexhormon-szintjét is), hanem anyagcseregondokat is okoz, például olyan derék körüli elhízást – úszógumit –, amitől nem tud megszabadulni a férfi.

A személyiség gyenge pontjai nemritkán a változókorban válnak hangsúlyossá, nyilvánvalóvá. Ha az önreflexió rendre elmaradt a leélt évek során,  és valahogy sikerült is elleplezniük a személyiségükből fakadó problémákat az érintetteknek,  ebben az életszakaszban sajnos szinte szükségszerű, hogy ‘az időzített bomba robban’, és az illető úgy érezheti, egyszerre szinte szétesik minden benne és körülötte. A jó hír azonban, hogy az emberek nagy részénél jól át lehet hangolni ezeket az elkeseredett időszakokat. A terapeuta, a rendszeres testmozgás, az újra megtalált hobbi, a barátságok felelevenítése, a meditáció, új dolgok elsajátítása, a rendszeres  tanulás mind-mind segíthetnek a felborult lelki egyensúly visszaállításában. Akik párkapcsolatban élnek, először lehetőleg önmaguknál kezdjék el a változtatást, mielőtt egy kiugrással tönkre tennék szeretetteljes párkapcsolatukat. Akik pedig magányosan élnek, önbecsülésüket visszaszerezve, új, megerősödött énjük birtokában új párkapcsolatot találhatnak, amelyben, okulva az életközépi válság során megéltekből, felvérteződve számos új képességgel, nagy eséllyel képesek lesznek a kiteljesedésre.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.