Életmódorvoslás - Mi az?

Érdekességek2018. július 03.

Az ÉMOT elnöksége májusi közgyűlésén az életmódorvostan definícióját az alábbiak szerint határozta meg:

Az életmódorvostan a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik ága, mely – az életmóddal összefüggő betegségek alap kiváltó okait megcélozva – átfogó életmódváltást (köztük táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) használ az életmóddal összefüggő betegségek megelőzésében, gyógyításában, a progresszió lassításában.

Az életmódorvostan interdiszciplináris ág, mely átöleli az egész orvostudományt, a pszichoszociológiát, a népegészségtant, a biológiát, mozgástudományt, és amelynek része a tanácsadás, vizsgálat, szűrés, az életmódváltás klinikai alkalmazása. Fontos leszögezni, hogy az életmódváltás szükség esetén együtt használatos a gyógyszeres kezeléssel és más gyógyító eljárásokkal.

Ezzel összefüggésben az életmódorvoslás az életmódorvostan gyakorlati megvalósítása, amelyet minden esetben orvos felügyel és orvos irányítása mellett történik. Az életmódorvostan legfontosabb céljának ugyanúgy tartja az életmódbeli szokások befolyásolása révén az elsődleges prevenciót, mint az életmóddal összefüggő betegségek kóroki és kórélettani eltéréseinek kezelését.

Kik foglalkozhatnak életmódorvoslással?

Az ÉMOT elnöksége egy másik definíciót is megalkotott, az életmódorvoslás személyi minimumfeltételeiről. A Magyar Életmód Orvostani Társaság szakmai irányelve alapján tehát az életmódorvoslás csapatmunka, ahol a szakmai team – tekintve, hogy az életmódorvoslás gyógyító-megelőző tevékenység, alapeszközei a mozgásterápia és táplálkozásterápia – legalább az alábbi 3 szakemberből áll:

1. Életmódorvos (elvárt képesítés: általános orvosi diploma)
2. Dietetikus (elvárt képesítés: ápolás és betegellátás (dietetikus) BSc, illetve főiskolai dietetikai végzettség)
3. Mozgásterapeuta (elvárt képesítés az alábbiak egyike: gyógytornász-fizioterapeuta, humánkineziológia BSc, illetve MSc)

Ezt a szakmai teamet, a gyógyítás folyamatát az életmódorvos vezeti, fogja össze és felügyeli. A három alapszakemberen túl az életmód orvoslás szakmai csapatának tagja lehet: pszichológus, mentálhigiénikus, természetgyógyász, egészségügyi asszisztens és szakasszisztens, ápoló, védőnő, szociális munkás, mentőtiszt, szülésznő, fogorvos, gyógyszerész.

A pácienst, az orvost és a szakmát is be kell vonni

- A gyógyítás mindig két szereplőt feltételezett, az ókorban ugyanúgy, mint napjainkban, a pácienst és a gyógyítót.  A bizonyítékok ismeretében az eredményes gyógyuláshoz a páciensnek is aktív szereplőjévé kell válni a gyógyulás folyamatában – a gyógyító számára a gyógyszerek felírásánál ez kevesebb, az életmódorvoslásnál azonban jelentős energiabefektetést igényel. Az életmódorvoslás első lépése éppen ezért a páciens megnyerése, annak tudatosítása, hogy a gyógyító csak az utat tudja megmutatni, de az úton végigmenni a páciensnek kell, annak minden akadályával, nehézségével, örömével és eredményével – hangsúlyozza dr. Babai László, az ÉMOT elnöke.

Látható, hogy az életmódorvoslás eredményeit olyan erős bizonyítékok támasztják alá, hogy az orvos szakmát már önmagukban a tények is meggyőzik. Az  ÉMOT feladata ezen bizonyítékok bemutatása, átadása a gyakorlatban dolgozó orvosoknak, az oktatás előmozdítása. Annak mindennapi gyakorlatba való átültetése oktatás segítségével, hogy a gyógyító szakemberek fel tudják mérni, mely esetekben használható az életmódorvoslás, hol milyen hatások várhatóak tőle, mely eszközét mely szakemberek tudják eredményesen alkalmazni.

- A következő évek célja, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsunk ki más szakmai társaságokkal, egészségügyi egyetemekkel, főiskolákkal, oktatási műhelyekkel, így már az egészségről tanulók gondolkodásában is központi szerepet kaphasson az életmódorvoslás jelentősége – hangsúlyozza Babai doktor.

Inczeffy Patika és Magán Szakorvosi Rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.     |     Nyitva tartás: H-P: 7³⁰ - 19⁰⁰, Szo.: 7³⁰ - 13⁰⁰     |     Telefon: +36 27 336 150